| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

A lokális építőiparban is a digitalizáció a versenyképesség kulcsa – A költséghatékony BIM platform kommunikál a lokális szoftverekkel is

1/4

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Reicher Péter, a Graphisoft országigazgatója – fotó: Reviczky Zsolt – forrás: Graphisoft

?>
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
?>
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
?>
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
?>
Reicher Péter, a Graphisoft országigazgatója – fotó: Reviczky Zsolt – forrás: Graphisoft
1/4

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Reicher Péter, a Graphisoft országigazgatója – fotó: Reviczky Zsolt – forrás: Graphisoft

A lokális építőiparban is a digitalizáció a versenyképesség kulcsa – A költséghatékony BIM platform kommunikál a lokális szoftverekkel is
Emberek/Interjú

A lokális építőiparban is a digitalizáció a versenyképesség kulcsa – A költséghatékony BIM platform kommunikál a lokális szoftverekkel is

2024.01.30. 14:22

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Reicher Péter

Cég, szervezet:
Graphisoft

Termék, technológia:
Archicad, BIM, tervezőszoftver

Szűkülő piaci környezetben született meg a hazai építőipari digitalizációt elindító új építési törvény tavaly, amely az állami beruházások megvalósításánál BIM megoldásokat ír elő. A BIM technológia több évtizede jelen van az építőiparban is, de elsőként a tervező szoftvereknél jelent meg. A fejlesztéseknek köszönhetően lehetővé vált a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés teljes munkafolyamatának digitális kommunikációja, ami eddig nem tapasztalt iparági hatékonyságnövelést képes létrehozni. A szoftveripar fejlődése azonban szemléletváltásra kényszerít egy olyan iparágat, amelyre a lassú változási hajlandóság jellemző. Hogy milyen hatással lehet a dinamikusan fejlődő szoftveripar globálisan és helyileg az építőiparra, többek között erre is válaszol Reicher Péter, a Graphisoft országigazgatója.

A szoftveripar rendkívül innovatív, az építőipar néhány területén már eddig is elért változást, ám a BIM most a beruházás teljes folyamatát digitalizálja és formálja át. Miként fogadja be a hagyományosan konzervatív szektor a digitalizációt?

RP: Valójában az építőipar digitalizálása négy évtizeddel ezelőtt indult, csak sokáig szigetszerű volt, például a tervezők és a mérnökök az általuk választott szoftverrel megkönnyítették munkájukat. Vállalatunk, mint a globális építőipar egyik vezető innovátora azonban több területen is áttörést ért el, és mára ezeket az egyszemélyes piaci szereplőket digitálisan összekapcsoltuk. A tervezőket csapatmunka funkcióval kötöttük össze, felhőn keresztül pedig szinte az összes építőipari szereplő együttműködhet. Az építészek, a szakági tervezők, a kivitelezők kommunikációja már teljesen digitalizált folyamat. A technológia tehát rendelkezésre áll, és már egyre többen szeretnék az előnyét élvezni, köztük az üzemeltetők is. De ahhoz, hogy megkapják egy építmény teljes digitális adathalmazát (digitális-iker/digital-twin), ahhoz a munkafolyamatban előttük állóknak kell a BIM megoldásokra áttérniük, amihez nemcsak eszközökre, hanem szemléletváltásra és új sztenderdekre is szükség van, ami még a magyar piac előtt áll. A két szektor közötti kulturális különbség tehát létezik, amit csökkenteni szeretnénk például azzal is, hogy itthon minél gyorsabban elérhetővé tesszük a nemzetközi BIM megoldásainkat. Arra számítunk, hogy idén az iparági szereplők felismerve a digitalizáció előnyeit felgyorsítják a technológiaváltásukat. A piaci környezet is a költséghatékonyság iránti igényt erősíti, hiszen a KSH adatai szerint tavaly novemberben éves alapon 12,8 százalékkal esett vissza a szektor. A német építkezések volumene idén várhatóan 3,5 százalékkal csökken, ami hatással van az európai piacra. Emiatt is várjuk, hogy a hatékonyság és a takarékosság iránti igény az összes szereplőnél felerősödik. 

A BIM globális, ezért a nemzetközi tapasztalatok és minták igencsak fontosak. Vállalatuk szerint mik azok a tényezők, amelyek kiváltják egy országban az iparág komplex fejlesztését? 

RP: Termékeinket több mint 110 országban használják, ezért ismerjük ezen piacokat. De nincs egységes recept. Az építőipar minden gazdaságban meghatározó, ezért vannak olyan helyzetek, amikor fejlesztése kikerülhetetlen. Magyarországon 148 ezer vállalkozás érintett ebben az iparágban, rendkívül nagy a munkaerőigénye is, ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van. Emellett egyre fontosabbak globális szinten a környezetvédelmi célok teljesítése, ez az iparág pedig az egyik legnagyobb CO2-kibocsátó, így nem meglepő, hogy például Angliában azért indították el a BIM technológiaváltást, hogy az ország hatalmas CO2-kibocsátását drasztikusan csökkentsék. Az USA építőiparában amiatt kezd fontossá válni a digitalizáció, hogy az építőanyagszállítás hatékonyabbá váljon, valamint csökkentsék a CO2-kibocsátást. Kisebb országok, amelyek iparágai elszigeteltebbek a nemzetközi piactól, általában a versenyképesség javítása miatt digitalizálnak. Erre példa Chile, ahol munkaerőpiaci és környezetvédelmi szempontok voltak olyan erősek, hogy megoldásként a digitalizálást választották. Ázsiában a magas ingatlanárak és a nagyon magas üzemeltetési költségek, valamint a felhőkarcolók beruházási költségnövekedése és időigénye miatt kerestek hatékony, korszerű megoldást.

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
1/4
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Itthon az új építési törvény az állam beruházói céljainak teljesülése érdekében szab kritériumokat. Elegendő ez ahhoz, hogy a piac minden szereplője meg akarja tenni a szükséges BIM fejlesztéseket?

RP: A nemzetközi tapasztalat, hogy van gátja a fejlesztéseknek. A hajlandóság függ a döntéshozó szakemberek képzettségétől, készségétől, vagy attól is, hogy egy cég rendelkezik-e egyedi, zárt szabályrendszerrel. A céges fejlesztések fókusza egyéni, nem vesz figyelembe iparági szempontokat. A tervezés, kivitelezés, üzemeltetés folyamatában azonban nemcsak arra van szükség, hogy elvégezzék a rájuk eső feladatokat, hanem arra is, hogy a következő fázist támogassák. Ezt tudja a BIM, ezért változtatja meg a szektor kultúráját. Az állami szereplők mint a legnagyobb vagy jelentős beruházók, jó gazdaként most már előírják projektjeikre a digitális sztenderdeket és ezzel kiaknázhatják a gazdasági előnyöket. Az állam elég nagy ahhoz, hogy a teljes szabályrendszernek, az oktatásnak, a digitális attitűdváltásnak a kikényszerítésével elég sok piaci szereplőt megnyerjen és nyereséget érjen el a szektor digitális átállításából. A tapasztalat az, hogy az államok képesek elérni az építőiparban a digitalizációra történő átállást. De más piaci szereplők számára is (pl. finanszírozó bankok, ingatlanberuházók) előnyt hozhat a digitalizáció.

Milyen előnyök ezek?

RP: Ezek már kézzelfogható, pénzben is mérhető előnyök. A digitális kommunikációnak köszönhetően hibamentesen vagy jóval kevesebb hibával és rövidebb idő alatt készülnek el az építmények tervei. A digitálisan ellenőrizhető tervek (ütközésvizsgálat) a szakági együttműködésnek köszönhetően a mennyiségi kimutatást is digitális modell alapján készítik, amely nemcsak gyors, de rendkívül pontos is. Ez pedig anyag, munkaidő és fuvarozási költségeknél jelent jelentős csökkenést. Egy nyugat-európai felmérés alapján BIM tervezéssel egy építmény esetében már 0,46 százalékos pontossággal megmondható, hogy mennyi lesz a felhasznált anyagmennyiség. Magyarul 0,46 százalékos a mennyiségi kimutatásnál a hibahatár. Ezt pedig nem kell magyarázni, milyen változást hoz a beruházások különböző szakaszaiban.
 
Mit vár idén a magyar piacon?

RP: Az új építési törvénnyel az iparági digitalizáció startja megtörtént, a tét a folyamat megvalósításával a haszon mielőbbi kivétele. De minden a részleteken múlik. Most az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjainak a kezében van, hogy milyen ütemben, milyen előírásokat alkotnak a magyar közbeszerzésekre ajánlatot tevők számára, és ettől függ, hogy milyen tempóban történik meg a BIM technológiaváltás. Ha a szabályozási fázisok lassan, és a szakmai területek összhangja nélkül születnek meg, akkor a környező országokénál lassabb lehet Magyarországon a folyamat, és a hazai építőipari hatékonyság még inkább elmarad a nyugat-európaitól. Ennek elkerülését segítheti, ha az európai folyamatokat és tapasztalatokat is figyelembe véve születne meg a hazai szabályrendszer, gyorsítva a piaci átállást. Mivel a BIM globális technológia, vannak jó és rossz példák is, amit partnereinken keresztül látunk, és szívesen megosztunk a hazai partnereinkkel és a szabályalkotókkal is.

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
2/4
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft


 
Milyen fázistól válik kihasználhatóvá a BIM?

RP: A BIM láncban több ponton is vannak olyan megoldások, termékek, amelyek a felhasználóknak elérhetők és azonnali hatással bírnak. Ilyen a mi négy éve kiadott és folyamatosan frissített BIM tervezési sablonunk. Ha bármelyik magyar tervezőiroda e sablon alapján kezd tervezni, akkor felgyorsíthatják a tervezési folyamatot. A sablon megalkotásával az volt a célunk, hogy a központi sztenderdek hiányában is el tudjon indulni a tervezésnél a BIM átállás. Először nem tudtuk, hogy milyen lesz a fogadtatása, de a tapasztalatok alapján mára elmondható, hogy rendkívül népszerű partnereink körében, eddig már közel 5000-en töltötték le. Ezzel rutinszerűvé válik az adminisztráció, az építmény modell felépítésének vagy szétbontásának a folyamata, és rutint szereznek a tervezők a szakágakkal való együttműködésben is. Amint megszületnek a magyar klasszifikációra, a választott nevezéktanra, árstruktúrára vonatkozó előírások, természetesen azokkal is frissítjük az Archicad sablonfájlt.
 
A Graphisoft BIM ökoszisztémában gondolkozik. Mik az aktuális kihívásaik, milyen területen történnek most a fejlesztések? 

RP: Az elmúlt 40 év alatt az Archicad szoftverünk a német, svájci, egyes skandináv és kelet-közép-európai, illetve más kontinensek országaiban vezető megoldássá vált. Több mint 15 éve a német tőzsdei vállalatcsoport, a Nemetschek tagjává váltunk, amely 22 különböző építőipari szoftvermárkával rendelkezik, és ezek a saját szakterületeiken piacvezetők. A Bluebeam például az USA-ban (94% piaci részesedés), a Solibri, az építmények minőségbiztosításának globális vezető megoldása, hasonlóan a kórháztervezési szoftverhez, a dRofus-hoz. Időközben tehát az Archicad egy nagy, globális piaci jelenlétű BIM termékportfólió tagjává vált. Fejlesztői szemléletünk figyelembe veszi, hogy az országok helyi előírásokkal is rendelkeznek, és esetenként már vannak ennek kezelésére lokális megoldásaik is. Fejlesztőként azt valljuk, hogy ezeket érdemes megtartani és lehetővé tenni a szoftverek közötti kommunikációt. Mi az Open BIM filozófiája szerint fejlesztjük Archicad központú BIM megoldásainkat, ami a szoftverek között IFC, BCF és SAF alapú átjárhatóság biztosításával megőrzi a lokális előnyöket is, miközben megteremtjük a globális együttműködést, átjárhatóvá téve a piacokat és rendszereket. Ez egy lényeges eltérés a closed BIM egytermékes zárt rendszerekkel szemben. Vállalatcsoportunk 22 szoftver világmárkája lefedi a tervezéstől az üzemeltetésig a folyamatot, de még van teendőnk a teljes terméklánc együttműködésével. Emellett nálunk is kiemelt fejlesztés cél a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználása az iparági szoftverfejlesztés területén. 

Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft
3/4
Archicad27 referencia épület – forrás: Graphisoft

Milyen lehetőség rejlik már most a Mesterséges Intelligencia alkalmazásában?

RP: Az egyik nagy terület az építészek, tervezők, kivitelezők adminisztratív tevékenységének (metszetek, alaprajzok előállítása, anyagkimutatás az építőipari adatbázisból) automatizálása, amelyben a Müncheni Műszaki Egyetemmel működünk együtt. Azért is fontos ez az együttműködés, mert egy rendkívül pontos, lokális előírásoknak is megfelelő műszaki dokumentáció előállítását kell automatizálni, vállalatunk esetében több mint 110 ország egyediségét is figyelembe véve. A másik terület felgyorsítani a látványtervkészítést. A tervezési folyamatban elvárás, hogy minden pillanatban tudni lehessen, hogy az adott rész megvalósítása mennyibe kerül és miként hat a látványra. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt a folyamatot minden eszköztípuson felgyorsítsuk, és ennek az első eredményét az építészek már itthon is elérik. A tavaly novemberben megjelent legfrissebb Archicad 27 szoftverünkhöz elérhetővé tettük a mesterséges intelligencia által generált látványtervkészítést. A program percek alatt tömegvázlatból tetszés szerinti stílusú látványtervet készít.

Az egyetemi tanulmányokhoz képest a gyakorlatban gyorsan fejlődnek a digitális megoldások. Milyen támogatást igényelnek a felhasználók?

RP: Képzést, oktatást régóta biztosítunk felhasználóinknak, de a BIM komplex folyamata természetesen más szintre emelik a szakmai készségeket és tudást. A felsőoktatás eddig kevésbé követte a technológia fejlődését, miközben a digitális átálláshoz nélkülözhetetlenek a digitális készségekkel rendelkező friss diplomások. Már nem elég a szoftverismeret, annak napi gyakorlattá kellene válnia a diplomáig. Valószínűleg ez is indokolja, hogy igencsak megnövekedett az igény képzéseink iránt, ezért mi is növeltük az elérhető oktatásainkat és a résztvevői létszámot. Évekkel ezelőtt elsőként indítottuk el itthon a BIM Manager képzésünket, amely évről évre telt házzal fut. Kiemelendő még BIMFIT képzésünk, melyre nemcsak egyénileg jelentkezhetnek a mérnökök, tervezők, hanem a cégvezetők céges szinten is beírathatják kollégáikat, ezzel is naprakésszé téve digitális tudásukat, készségeiket.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.