„A fejlesztői igényeknek megfelelve kell nagyszerű épületeket tervezni” - interjú dr. Árendás Gergellyel

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) a 2011-es Média Építészeti Díja rendezvényen Különdíjjal jutalmazta a legjobb magán fejlesztést. Ennek apropóján az Egyesület elnöke, dr. Árendás Gergely a díj hátteréről és a zsűrizésről beszélt, kitérve az építészet és az ingatlanfejlesztés helyzetére is. Garai Péter interjúja.

Bemutatnád röviden az Egyesületet és megalakulását?

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK [http://www.ifk-egyesulet.hu/]) 2008-ban alakult meg formálisan, jelenleg Magyarország 15 vezető ingatlanfejlesztő társaságát tömöríti. Céljaink között szerepel érdekeink közös képviselete, az épített környezet minőségének fejlesztése, és ezen belül az építésztársadalom felé a kommunikáció erősítése. Arra törekszünk, hogy a hazai fejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani, a beruházók és a majdani használók érdekében.

A 2011-es Média Építészeti Díja rendezvényén - első alkalommal - Különdíjat adtatok át. Mik voltak a díj alapításának körülményei?

Körülnéztünk és megállapítottuk, hogy nagyon sokféle elismerés létezik manapság - az ingatlanfejlesztés területén is, de ezek transzparenciájával kapcsolatban nem voltunk teljesen komfortosak. Azért esett az Építészfórumra a választásunk, hogy ezzel is az építészek és a megrendelők közötti kapcsolatot erősítsük.

 

 

Milyen szempontok alapján válogattatok a benevezett projektek között?

Alapelvünk volt, hogy a kiválasztott projekt magán fejlesztésű, megvalósult épület legyen, hiszen ezek mögött húzódik meg egy teljesen végigvitt projekt. Egyesületünk célkitűzéseihez híven kiemelt szerepet kapott a gazdasági racionalitás, a hosszútávú fenntarthatóság és az építészeti minőség. A zsűrizés nagyon jó hangulatban zajlott, tagjaink közül 8-9 fő vett részt rajta. Mindenki hozott egy hat-nyolc épületből álló listát, ezek összevetésével, szűkítésével gyorsan kialakult egy hármas rövidlista. A díjazott salgótarjáni Mikropakk Black II. gyár (tervező: Pethő László, tulajdonos: Fazekas Gábor) hiánypótló és unikális abban az értelemben, hogy minimális költségkülönbséggel olyan karakteres világot teremtett, amelyben az építészeti eszközök a funkcióra reflektálnak. Ez akár a cég marketingjében is komoly erőt képviselhet.

Milyennek találtátok a kínálatot, amely egyfajta körképet rajzolt elmúlt év hazai építészetéről?

Alaposan átnéztük az Építészfórumon publikált és a versenyre benevezett épületeket. Színvonalas, sokszínű kép tárult elénk, számos kiemelkedő minőséget képviselő épülettel.

Ingatlanfejlesztőként milyennek látod a hazai építészet helyzetét?

A magyar építésztársadalom sok törésvonal mentén, rettenetesen megosztott. Egyik részében alapvető dac él az ingatlanfejlesztők iránt, ami a szerepünk félreismeréséből, vagy nem ismeréséből adódik. Kevés a fórum, a lehetőség az építészek és az ingatlanfejlesztők közötti párbeszédre, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Nem vagyok építész, de nagyon szeretek velük együttműködni. Nem könnyű a mi logikánk szerint dolgozni, de több neves építész is van, akik elsajátították ezt a fajta gondolkodásmódot, és a mi kéréseinknek eleget téve hoztak létre értékes épületet.

Hogyan jellemeznéd ezt a tervezői hozzáállást?

A profi ingatlanfejlesztő tudja, mit akar, határozott elképzelései és szigorú követelményei vannak a funkcionalitás terén. Ha az építész ezeket teljesíti, akkor - ezután - tud szárnyalni. Amennyiben ezeket az elvárásokat nem teljesíti az építész, a fejlesztő egész egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy a tervet megvalósítsa. Bármilyen különleges építészeti megoldásokat is vonultat fel a tervező, ha az ingatlanfejlesztők alapvető - elsősorban funkcionális - elvárásai nem teljesülnek maradéktalanul, műve kiesik a mezőnyből és előfordulhat, hogy végül egy - építészeti értelemben véve - jóval „silányabb" valósul meg, amely azonban betartotta a játékszabályokat.

Az Országos Építésügyi Fórum tagjaként hogyan értékeled az ott végzett munkát? Milyen eredmények születtek eddig?

Ezen a Fórumon komoly szakmai munka folyik, elsősorban az engedélyezési eljárás kérdéseivel kapcsolatban. Az IFK - mint az építőipar professzionális magánmegrendelőit tömörítő egyesület - új elem ebben a folyamatban; nagyon örültünk a felkérésnek. Teljes mellszélességgel támogattuk az engedélyezési eljárás egyszerűsítésére irányuló törekvéseket. Pozitív visszajelzés volt számunkra, hogy több dologban meghallgatták a véleményünket - persze voltak olyan kérdések is, amivel nem értettünk egyet. Most egy koncepcionális anyag elkészültét várjuk, majd ennek alapján jövő év közepére várható az előterjesztésre kerülő új jogszabály-csokor tervezete.

A „Budapest új dimenziói" konferencián is említetted a hazai szabályozás túlzó, nyugat-európai tendenciákkal ellentétes elemeit. Ezek megváltoztatása milyen hatásokkal járna?

Az Országos Építésügyi Fórumban azt képviseljük, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá váljon a hazai engedélyezési eljárásrend, enyhüljenek egyes jogszabályok előírásai (például az OTÉK esetében, a belvárosi szállodák szobaszámmal megegyező parkolószámára vonatkozóan). Ha egy projekt az előírt 60 nap helyett nyolc hónap alatt kapja meg az engedélyt - a különféle előzetes hatástanulmányok időigényéről nem is beszélve -, ez óriási időbeli és pénzügyi veszteséget jelent a beruházónak, és adóbevétel-kiesést a közösségnek. Ezeket a jogszabály-változtatásokat a kormányzat gyorsan végre tudná hajtani és ezzel ösztönözhetné azokat a fejlesztőket is, akiket eddig elijesztett az előkészítési-tervezési szakasz hosszú lefutása és bürokráciája. Egyes OTÉK parkolóhely-elhelyezési szabályok ellentétesek a nyugat-európai törekvésekkel, felesleges többletforgalmat generálnak, és egyes beruházások megtérülését egyenesen ellehetetlenítik.

 

 

Hogyan látod a mai helyzetet ingatlanfejlesztői szempontból?

Magyarországon az ingatlanfejlesztés volumene drámaian visszaesett (az IFK tagjaié 4 év alatt kevesebb mint a tizedére), a piaci és finanszírozási problémák elmélyülése miatt. Az elemzések szerint két évig nem várható komolyabb fellendülés, persze sok minden függ attól, milyen megoldások születnek nemzetközi szinten az euróövezet válságának enyhítésére. Az ingatlan egy érdekes dolog: egészséges és fenntartható ingatlanpiac csak fenntartható gazdasági növekedés mellett tud létezni. Ha a kettő eltávolodik egymástól, akkor súlyos problémák keletkeznek, amint azt Írország vagy Spanyolország példáján láthattuk.  

Milyen súlypont-eltolódások érzékelhetőek a várható új fejlesztések jellege és funkcionális összetétele terén? Előtérbe kerülnek-e a felújítások, barnamezős fejlesztések?

Nyugat-Európában régóta nagy hagyománya van a refurbishment (felújítási, rehabilitációs célú) és a retrofit (környezetvédelmi felújítási célú) projekteknek. A közeljövőben - amint kicsit jobbra fordul a helyzet - hazánkban is ennek az erősödésére számíthatunk. Például több nagy - egy vagy két évtizeddel ezelőtt épült - bevásárlóközpontra, irodaházra ráférne egy alapos korszerűsítés, amelynek révén jóval fenntarthatóbban tudna működni. Az anyagi források szűkössége miatt a projektek időtartama és mérete is egyre csökken - ez jóval nagyobb odafigyelést, a részletekben való elmélyedést és alapos munkavégzést kíván fejlesztőtől, tervezőtől és kivitelezőtől egyaránt.

Garai Péter

Kapcsolódó oldal:

A Média Építészeti Díja - a nyertesek