A főváros és a vidéki fürdők építésze

Mintegy fél évszázadon át állt a főváros mérnöki hivatalának szolgálatában Hegedűs Ármin építész, aki a hivatalon belüli és azon kívüli munkájával is meghatározó szerepet játszott Budapest városképének kialakításában, de a fürdők területén vidéken is sok épület fűződik a nevéhez. Az újpesti városháza, a Szervita téri Török-bankház, a Gellért Szálló egyik tervezője 150 éve született.

Hegedűs Ármin 1869. október 5-én Szécsényben született, Geiger Ármin néven. Édesapja orvos volt, aki ebben a minőségében az 1848–49-es szabadságharcban is részt vett. Középfokú tanulmányait a Pesti Főreáliskolában végezte, építész diplomát a József Műegyetem szerzett 1891-ben. Az egyetemen évfolyamtársa volt Sándy Gyula, Komor Marcell, Jakab Dezső és Jámbor Lajos.

A főváros mérnöki hivatalában kezdett el dolgozni, itteni munkája a Kerepesi temető szabályozása és néhány sírbolt terve, valamint a Károly Kaszárnya központi városházává alakítása. 1896-ban a nála két évvel idősebb Böhm Henrikkel közös építészirodát alapított, de mindketten vállaltak ezután is önálló megbízásokat, és Hegedűs a fővárosi tisztviselői állását is megtartotta. Körülbelül fél évszázadon át állt a főváros szolgálatában, ennek kapcsán ő volt a budapesti iskolák egyik tervezője a század első éveiben. Egyik kiemelkedő munkája ebből az időszakból a Lechner Ödön hatását tükröző Dob utcai iskola.

A Hegedűs–Böhm iroda már a századforduló idején jelentős épületeket tervezett, például az ő munkájuk az 1900-ban átadott újpesti városháza (amelynek földszintjén kialakított kávéház Babits Mihály Kártyavár című regényében is szerepel). Műveik közül az egyik legfontosabb a Török-bankház 1906-ban elkészült épülete a Szervita téren, amely a korabeli építészet legmodernebb megoldásait használta fel. Az oromzati mozaikkép Róth Miksa alkotása. A ház tetején eredetileg egy hatalmas szoborcsoport is volt, ennek középpontjában a gazdagságot és a szerencsét szimbolizáló üvegglóbusz helyezkedett el, amelyet belülről este még meg is világítottak.

„Ezen palota az első épület Budapesten, melyben lakások nincsenek és kizárólag iroda- és üzleti helyiségek czéljaira készült. Nemcsak külföldi nagy áruházak szolgáltak itt mintául, hanem inkább az itteni viszonyokhoz a legújabb technikai tapasztalatok alkalmaztattak, a legdivatosabb konstrukczió, a legnemesebb építőanyag, magyar művészet és hazai ipar igénybevételével, hogy az épület belsejének czélszerü berendezés, a külsőnek pedig méltóságos, monumentális benyomás biztosíttassék. Az egész földszint az üvegtetejü udvarral együtt nagy helyiséget képez, melyet teljes egészében a Török A. és Társa bankház foglal el. (…) Az épület külseje az első pillanatra elárulja a modern áru- és irodaház jellegét. Az ötödik emelet egy nagy csúcsban végződik, melyen díszes bronzszalagtól övezve, szinpompás üvegmozaik kép »Hungária hódolását« jelképezve, foglal helyet. A homlokzat felett az egész épületet szerencsés konczepcziójában megkoronázó silhouette, az óriási földgömb szoborcsoportozat meglehetős magasra tör. Popper szobrászművész tervet szerint Fleischl Károly szobrász dolgozta ki. A földgömböt esténként 200 izzólámpa fogja fényesen kivilágitni és a transzparensen át messze távolban fog Török neve világítani."

Magyar Nemzet, 1906. október 28.

Hegedűs Ármin a Magyar Építőművészet 1907/9. számában publikálta egy nemrég elkészült épületét, egy villát a Stefánia út mögötti Jávor utcában, amely négy, egymással rokonságban álló család számára épült. Ezzel összefüggésben kifejtette a családi ház építés korabeli helyzetéről alkotott véleményét is, az itt ismertetett példák széleskörű nemzetközi tájékozottságról tanúskodnak: „A polgári családi ház problémája a megoldás felé közeledik nálunk is. Külföldön már keletkeztek tisztán a polgári elem számára lakótelepek, amelyeknek költsége, évi törlesztésben kifejezve, nem haladja meg azt az összeget, amelyet ezek a családok lakásaikra szánhatnak. Drezdában a Grosser Garten külső oldalán, a néhány évtizedes, gyönyörű Stübel Alléén, Berlinben a Thiergarten körül, a Fasanen-Strassén, Charlottenburgban, Schönebergben stb. létesültek ilyen lakóházak a vagyontalan hivatalnokság igényeihez és erejéhez mérve. Legcélszerűbbnek és a mi viszonyainkhoz mérten is, elég előnyösnek tetszik az az építési szisztéma, amelyet Charlottenburgban Kaiser és Groszheim, Ottó Marek és Brúnó Schmitz építészek honosítottak meg, 10 méter utcai frontos telkek kihasításával. Mintegy 50 méter mély csíkokat parcelláztak egy-egy családi ház számára, tehát kereken 140 négyszögöl területet. Ebből a telekből jutott átlag 200-250 négyszögméter épületre és — a kis elő- és nagyobb belsőkertet összegezve — ugyanannyi kertre. Az épületek az utca felé zárt sorban vagy igen keskeny bejáró kihagyásával épültek és körülbelül az elérhető legnagyobb takarékosságot mutatják."

1911–12 folyamán épült fel a Budapesti Közvetítési Vállalat Rt. kétudvaros, szecessziós bérháza a Gerlóczy utca 11. alatt, ahol Hegedűs Ármin egy műtermet is kapott a tervezői munkája fejében az ötödik emeleten. Az építészpáros országszerte sok fürdőt és ehhez kapcsolódó létesítményt tervezett, így Pöstyénben a Thermia Palace gyógyszállót, az Irma-gyógyfürdői és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben, Daruváron pedig egy kisebb, keleties hangvételű fürdőt.

Erre a század eleji időszakra esik a Gellért fürdő építkezése is. Hegedűs visszaemlékezéseiben egy nyilvános és további három szűkebb körű tervpályázatot említ, melyek 1904-től 1908-ig zajlottak le. Ezek során választották ki a tervezőket: Sterk Izidort, Sebestyén Artúrt és Hegedűs Ármint. A kivitelezésre előirányzott összeget már a pályaművek is meghaladták, a későbbiekben pedig tovább nőttek a költségek, ami miatt a tervezők is sok támadásnak voltak kitéve.

"Ekkor [az építészek megbízása után] váratlanul új szabályozási vonalat tűztek ki, amelyre teljesen új terveket kellett készítenünk, sőt miután már ezen új tervek szerint az alapozási munkákat akartuk megindítani, úgyszólván az utolsó percben néhány méterrel hátrább, a hegy felé kellett a határvonalat kitolni, amely intézkedésnek azután súlyos anyagi következményei mutatkoztak. Elsősorban felborították az előzetes próba talajfúrások megállapításait. De építkezés közben folyton nőttek az igények is. Az építési bizottság kívánságára egy egész emeletsorral épült magasabbra a szálloda épület, úgy, hogy a tervpályázaton kívánt 80, az 1909-ben tervezett 108 szállodai szoba helyett 178 szállodai szoba létesült."

(Hegedűs Ármin: A Gellértfürdő és szálló építésének története az elindulástól a végelszámolásig. Válasz a Fővárosi Hírlap múlt heti cikkére, amelyben Hegedűs Ármin műszaki főtanácsos, a fürdő egyik tervező-építésze kimutatja, hogy az építkezésnél hiteltúllépés helyett 637000 aranykorona megtakarítás volt. Fővárosi Hírlap, 1927. március 30.)

A húszas évekre a Hegedűs–Böhm iroda már a fürdő- és szállodaépítkezések kifejezett specialistájának számított. Az ekkor épült fürdőik a korábbiakkal ellentétben neobarokk stílusban készültek, a kiskunfélegyházi városi fürdő és szálloda szimmetrikus, a szolnoki Tisza fürdő és szálloda aszimmetrikus kompozícióval. Ezeket követte még a békéscsabai Városi fürdő és szálloda, valamint az egri Termálfürdő.

Lajta Béla 1920-ban bekövetkezett halála után a Hegedűs-Böhm páros vette át az abonyi utcai Zsidó Gimnázium, a mai Radnóti Miklós Gimnázium tervezését. A fővárosi kislakásépítés keretében 1926-ban készült el a terveik alapján a Gyöngyösi úton egy ötszintes lakóépület függőfolyosós megoldással. Részt vettek a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep létrehozásában is, az ő művük a 14. szám alatti ház. Ugyancsak a harmincas évek elején épült fel a Hegedűs-villa Zuglóban, a Jávor utcában.

Hegedűs Ármin 1945. június 29-én hunyt el Budapesten.

Pesti Monika

Források:

• Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945 1.
• Rozsnyai József: A Gellért fürdő és szálló építésének története, Műemlékvédelem, 2009/5. szám

szerk.: fzs.