A funkcionalizmus csillogása – Váci Greens

Ritka alkalom, ha a tervezők nem csak épületet, de egy egész terület koncepciójának megalkotásával szinte városnegyedet tervezhetnek. A TIBA Építész Stúdió által még 2009-ben megálmodott terv utolsó épületei is elkészültek, a Váci Greens hat irodaházból álló együttesének sikerét pedig az mutatja igazán, hogy mára a többezer itt lakó és dolgozó ember számára fontos közlekedési és pihenőövezetté vált.

A 2009-ben indult tervezés alapvető városszövet-koncepciója arra épült, hogy a Váci út mentén, a Rákos-pataktól egészen a Gyöngyösi utcai metrómegállóig létrejöjjön egy párhuzamos tengely, ami parkos, gyalogos sétányokkal tűzdelt közterek sorozata. A tervezés a frissen elkészült E és F épületekkel fejeződött be, de a még épülő OTP székház hatalmas épülete zárja majd az épületsort. A Lomb utcától Rákos patakig tartó, valaha barnamezős területen ma ritmusosan lebomló épülettömegek határozzák meg az utcaképet.

„Az alapfelvetés az volt, hogy létrehozzunk egy olyan gyalogosközlekedési zónát, amelyről gyorsan feltárható az egész tömb." – mesélte Király Zoltán, a projekt egyik vezető tervezője. Érdekes városfejlesztési kihívással néztek szembe a TIBA Építész Stúdió munkatársai: a Madarász utcánál nagy lakóövezet kezdődik, míg a Váci út ipari-gazdasági jellegű. A fejlesztési terület így pufferterületként működik, a tervezők tehát igyekeztek azt úgy alakítani, hogy a környéken lakók is szabadon használhassák, áthaladhassanak rajta, leülhessenek; a lakások pedig mentesüljenek a Váci út intenzív zajterhelésétől. A forgalmas Váci úttal párhuzamosan létrejött, a közforgalomnak átadott utca az irodák és az épületekben található kiszolgáló funkciók védett megközelítését segíti, de lehetővé teszi azt is, hogy az erre járók a Rákos patakot a Lomb utca felől egy tengelyen, védett sétányon közelíthessék meg. „Nagyon izgalmas feladat egy egész tömböt, szinte városnegyedet tervezni, sokkal több lehetőséget ad az átlátások megfogalmazására egy önálló épület tervezésénél." – tette hozzá Bozsik Zoltán, a projekt vezető tervezője.

Fontos cél volt, hogy az ide kerülő épületek változatos képet mutassanak, amelyet az építészek az irodaházak eltérő homlokzati kialakításával és változatos alaprajzok alkalmazásával igyekeztek elérni, átélhetővé tenni (ezek adták végül az együttes logóját is). Jól látszik e koncepció azon is, ahogyan a Gyöngyösi utca felőli nagy tömb egyre kisebb elemekre bomlik a Rákos-patak irányába. Minden homlokzat más-más burkolatot kapott, bejárati tereiket pedig igyekeztek eltérő módon megközelíthetővé tenni. Az így kialakult, szinte hullámzó utcaképet változatos növényfajtákkal gazdagon ültetett zöld foltok szabdalják kisebb egységekre, amelyek az első ütemben elkészült épületeknél már világosan mutatják, e területnek mekkora szüksége volt a védett zöldövezetre – a környék lakossága használja a padokat, szívesen tölt időt a már-már angolkerteket idéző, sűrű növényzet árnyékában.

Az első fejlesztésnél is alkalmazott, igen változatos alaprajzok traktusait tudatosan alakították, amelyek rugalmasan használható irodatereket eredményeztek, miközben a mélygarázsok számára is ez az elrendezés bizonyult a legelőnyösebbnek. A tervezés fontos eleme volt, hogy az irodafunkció tereiben maximalizálják a természetes fény épületbe juttatását, ezért épült minden tömb belső udvarral, mert „így lehet a legvilágosabb épületet építeni" – hívta fel a figyelmet a megoldásra Király Zoltán. A két épület homlokzata azért ilyen különböző, mert az A épületen látható lamellázat jó dinamikát ad az épületnek, erre pedig szerettek volna a fejlesztési terület másik végpontján is reflektálni. Az E épület 10 cm-es profilja oldalról az A épületéhez hasonló képet mutat, szemből ugyanakkor légiesebb, nagy üvegfelületek által uralt hangsúlyt kapott.

A két újonnan épült irodaház legizgalmasabb eleme, hogy azok a Váci útra merőleges tengelyen mindkét tömbön keresztül átlátást nyitnak, így a Váci úttól a hátsó, F épület belső udvarának végéig szabadon áttekinthetünk az udvarokon. A vertikális közlekedést (liftek, lépcsőházak) három-három pontba szervezték, az udvarokról nyíló recepciók különálló épületrészekbe engednek bejutást. A lobbik közti publikus tereket két szint magas épületrészek övezik, a változatos növényzet közé pedig az itt nyílt kávézók, éttermek teraszai kerültek – e kialakítás azt is eredményezte ugyanakkor, hogy bizonyos részeken három traktusnyi mélység adódott. Ezt a problémát a tervezők frappánsan oldották meg: homlokzati kiharapásokkal csökkentették a mélységet, e kieső területeket pedig a tetőtérre helyezték át, ami ráadásul a legjobban kiadható terület. A kiharapások ugyanakkor súlyt is adnak az átjárónak; könnyítik, szabdalják a 80 méteres épülettömböt és az épület használóinak orientációját segítve jól megkülönböztethető építészeti jegyekkel adják meg az épületek karakterét.

Bár a Breeam Excellent minősítésű épületek belső tereit jellemzően a bérlők rendezték be saját igényeik szerint, a homlokzati bemetszéseknek köszönhetően a hét irodatéri szint minden emeletére terasz kerülhetett. A belsőket a TIBA Építész Stúdió hatékony, fentartható gépészeti rendszerekkel, épületszerkezetekkel és alapvető technikai megoldásokat rögzítő fit-out-ja alapján tervezték, amelyek jó bevilágítása és szinte intim tereket adó teraszai a belsőépítészek számára is lehetőséget adtak változatos irodák kialakítására, így láthatunk a szokványos egylégterű irodák mellett nappaliszerű, otthonos tereket, de így köszönhet vissza a Szabadság híd pillére is.

Az építészeti tervezés során egyforma hangsúlyt helyeztek a projekt pénzügyi eredményességére, az épületet használó emberek szükségleteire, valamint a fenntarthatóságot támogató alkalmazott műszaki megoldásokra – ebben az épületben is teljesül tehát a fenntarthatóság alapelvének tekintett people-planet-profit hármas. Az ingatlanfejelsztő így olyan értékteremtő beruházást valósított meg, amellyel a mindennapi használók, a többezer itt élő és dolgozó ember számára új, értékes tereket hozott létre, műszaki megoldásainak köszönhetően hatékonyan használja a természeti erőforrásokat, miközben 100%-ban bérbe tudta adni vagy értékesíteni irodatereit. Valódi fentarthatósághoz pedig haszonra is szükség van.

Móré Levente

Szerk.: Hulesch Máté