építészet : környezet : innováció

A Gödöllő Királyi Váró rekonstrukciója

Az 1860-as években épülhetett, majd közel 100 év múlva, az akkori felújítások során több része is eltűnt (!). 2008-ban az épület eredeti formájának visszaállítására kapott megbízást Hajós Tibor építész vezetésével a Hajós Építész Iroda. A bonyolult, számtalan ritka és igényes szakmunkát felvonultató rekonstrukció rekordidő alatt (5 hónap) és kiváló minőségben készült el.

Az épület története

Amikor 1867-ben a Gödöllői Grassalkovich kastély az uralkodói család birtokába került, szükségessé vált a vasútállomáson egy olyan épület felépítése, mely I. Ferenc József és családja, valamint az udvartartás számára biztosította a megfelelő környezetet. Mivel Gödöllőn arra rendezkedtek be, hogy a királyi család hosszabb időt az őszi időszakban tölt a kastélyban, az első várót valószínűleg 1868 nyarán-koraőszén építették meg.

A Gödöllő Királyi Váró

Az épületről rövid leírást ad Ripka Ferenc: "a régi királyi váró egy tiroli modorú faépület volt egy teremmel, ennek fehér kárpitja, világoskék bútorzata volt". A kép gerendavázas, nagyjából négyzet alaprajzú épületet mutat, melyhez a vágányok felől nyitott, faoszlopok által tartott, az épületnél szélesebb, oldalhomlokzatain beüvegezett veranda tartozott. Az első királyi váró csak egyetlen helyiségből állt, ott nem volt lehetőség arra, hogy a kísérő személyzet is várakozzon, ezt tehát az állomásépületben oldották meg. Ez azonban nyilván csak átmeneti megoldás lehetett.

A Gödöllő Királyi Váró

Az átmeneti megoldás feloldásaként az egykori Északi vasút egyszerű állomásépület-tömbje mellé egy perfekt kompozíciójú, a vasúti építészetben világviszonylatban is egyedülálló pavilont építettek, mely a közút felől a fogaton érkező előkelőségeket négy ión oszloppal alátámasztott bejáróval, portikusszal várta. Innen teknős tetőzetű szalonba érkeztek a királyi utasok, melyhez kétoldalt mellékhelyiségek csatlakoztak. Kétoldalt és a vágány felőli oldalon vasszerkezetű perontető alakjában az architektúra a vasút hangnemére vált át. (forrás: Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon 1846-1988)

A Gödöllő Királyi Váró

„Az élénk személyforgalomhoz képest nagyobbította a Magyar Államvasút a pályaudvart is, melynek legszebb része a különálló királyi váróterem. A pompás renaissance stylben, nagyrészt terméskőből épült, s jóni oszlopokkal díszített pavilon közepén van a nagy váróterem, melyből jobbra a Királyné várószobája nyílik, balra pedig a Királyé. Berendezésük egy-egy író- és toilette- asztal nagy velenczei tükörrel, s préselt selyem bútorzat, mely a Királyné várószobájában halványsárga, a Királyéban pedig olívzöld színű, s ugyanilyen a fal kárpitja is. A nagy váróterem ajtajából szőnyeg fut a síneken át a vasúti kocsiig, mely a fejedelmi vendégeket Gödöllőre hozza, vagy onnan elviszi.

A tágas váróteremben a három sarkon bordó selyem zsöllyék, pamlagok kínálkoznak. Ezen a várótermen át szállnak ki Őfelségeik, s a főherczegek; innen egy kurta folyosó vezet ki az épület másik oldalára, ahol a csinos oszlopsor előtt az udvari fogat várja a vendéget. Ebben az épületben van a miniszterek várószobája is, külön kijárattal. Van azután még egy, egészen egyszerűen bútorozott szoba két vasággyal azoknak a vasúti vezetőknek a számára, kik Őfelségének Gödöllőn való tartózkodása idején az udvari vonatokon szolgálatot teljesítenek, és itt töltik az éjet, hogy ha Őfelsége korán indul, idején talpon lehessenek.” (Ripka Ferenc: i. m. p. 2o3.)

A Gödöllő Királyi Váró

A Gödöllő Királyi Váró

Az I. világháború utáni államformaváltással az épület is gazdát és nevet cserélt. Az ez időszaktól származó képeslapok mint „kormányzói váró”-t népszerűsítik. A II. világháború végén a pincében tárolt szenet az elvonuló németek meggyújtották, így az épület kiégett.

A Gödöllő Királyi Váró

1960-ban az állomás rekonstrukciója során, a rendelkezésre álló szűkös anyagi keret miatt úgy döntöttek, hogy az előző elképzelésekkel ellentétben a volt királyi várót is bevonják az állomás forgalmának lebonyolításába. Az épületbe került az utasforgalom, míg az üzemi épület a régi állomásépület alapjainak felhasználásával készült. Az utasforgalmi épület akkor kapta mai csonkolt tetőformáját és alaprajzi elrendezését.

Az épület megjelenésére nagyon kedvezőtlenül hatott, hogy a kiégett impozáns, koronaszerű louvre tetőfelépítmény helyére alacsony hajlásszögű kontyolt tetőszerkezet került palafedéssel. Ezért merült fel az a gondolat, hogy az esedékessé váló felújítási munkákkal együtt sor kerüljön az épület külső építészeti megjelenésének rekonstruálására is.

Peron középről, régi állapot

Műemléki védettség

A királyi várót 1958-ban nyilvánították műemlék jellegű épületté. A Műemlékjegyzék Ybl Miklóst tünteti fel tervezőként, viszont a tervezést megelőző művészettörténeti kutatások tervezőként inkább Rochlitz Gyulát, a Keleti pályaudvar tervezőjét valószínűsítik. Az épületet jelenleg I. rendű műemlékként tartják nyilván 7047-es szám alatt.

Homlokzat és épülettömeg rehabilitáció

A jelenlegi meglévő földszinti homlokzatok nagyrészt megegyeznek az eredetivel, de a háború utáni felújítások során eltűnt a nagyobb belmagasságú középső épületrészt fedő domborúan ívelt manzárdtető (Louvre tető), a bejáratok fölött egy-egy ívelt kiképzésű fiókablakkal, és a két alacsonyabb oldalsó épületrész fedő nagy hajlásszögű egyszerű manzárdtető, mindkét oldalhomlokzat fölött három-három kisméretű manzárdablakkal, csúcsdíszekkel és díszkorlátokkal. A homlokzatokon több ízben történtek szakszerűtlen javítások, pótlások. Az épület teljes klinkertégla burkolata tisztítást (épületfelújító kvarchomok fúvást, "fagyasztást", folyékony oxigénnel való fújást, stb.) igényelt, a tisztítás során a meglazult részeket javítani, pótolni kellett. A korábbi szakszerűtlen felújítás során elpusztították a tagozatos lábazatot is.

A kődíszek, párkányok, ill. valamint a terrakotta ornamentikák több helyen errodáltak, pótlásuk azonos anyaggal és színárnyalattal történt. A tégla, természetes kő elemek felújítására, pótlására a REMMERS cég rendszereit terveztük be. A homlokzatokon kovácsoltvas falikarokat, zászlótartókat, lámpaoszlopokat helyeztünk el.

Tervünk a teljeskörű eredeti állapotban történő helyreállítást tartalmazta. Az eredeti állapot rekonstruálható vol a korabeli képeslapok ill. fotók segítségével. A jelenlegi kémények és kéményfedkövek nem feleltek meg az épülettől elvárt esztétikai igényeknek, helyettük új falazott kémények-szellőzők készültek korhű egyedi fejezettel, műkő fedkővel.

Funkcionális rehabilitáció

A jelenlegi alaprajzi elrendezés nem tükrözi a korabeli állapotot, nem felel meg a Ripka-féle leírásnak, a rekonstrukció során az eredeti fő térrendszer visszaállítását terveztük. A perontetők és oszlopaik az idők során megsemmisültek, teljes újjáépítésük vált szükségessé, korhű anyagok alkalmazásával (öntöttvas oszlopok, belső vákuumos vízelvezető rendszerrel).

DNY-i portikusz

DNY-i portikusz felújított állapot

Építéskor a vágány felőli traktusban a hercegi váró, a királyi és királynői szalon helyezkedtek el. A hercegi várót a kocsifelhajtóval egy előcsarnok kötötte össze. Ezen tereket helyreállítottuk.

A felújítás előkészítése és menete

A felújítás előkészítése a tervezési munkákkal kezdődött. Az építési engedélyezési tervek a művészettörténeti kutatási, statikai és kőrestaurátori szakvélemények elkészülte után 2008 augusztusában, a kiviteli tervek 2010 februárjában készültek el.

A felújítás az épület kiürítésével kezdődött, a MÁV jegypénztár ideiglenes konténerbe való kiköltöztetésével. Az üres épületet ezután (2011. január 3.) vették birtokukba a szakmunkások. Elbontották a lábazatokat, a tetőszerkezeteket, a közbenső osztófödémeket, a vasbeton álmennyezetet, a belső és külső acélszerkezetű nyílászárókat, az összes belső válaszfalat, belső vakolatokat, padlószerkezeteket, gépészeti és elektromos hálózatokat.

A bontások után elkezdődtek az építési munkák. Először az emeletmagas attikafal és koszorúja, majd az eredeti helyükre visszaépülő főfalak készültek el. Az új louvre tető eredeti függesztő- feszítőműves, kötőgerendás, fiókváltós kialakítással készült. Közben a homlokzati állványokról a kőrestaurátorok elkezdték a lábazat, a párkányok, a terrakotta és a tégla, valamint a vakolt felületek pótlását, illetve felújítását. Az elkészült tetőszerkezeten elindulhatott a díszbádogozás és a természetes palafedés készítése. Az épületet három oldalról körülvevő, öntöttvas oszlopokon nyugvó előtető a homlokzati állványok bontása után készülhetett.

Hercegi Váró új állapot

A belső terekben időközben elkészültek a gépészeti és elektromos munkák, a márvány padlóburkolatok, és következhetett a gipszdíszek, a díszes egyedi tölgyfa ajtók, ablakok és lábazati burkolatok, valamint a mintás tapéták elhelyezése. Végezetül, az iparművész csillárok is elhelyezésre kerültek.
Közben az épület körüli díszburkolatok, kertészeti munkák is elkészültek (2011. május 31.)

Külső hátsó ajtó, régi állapot

Külső hátsó ajtó, új állapot

A bonyolult, számtalan ritka és igényes szakmunkát felvonultató rekonstrukció, köszönhetően a felkészült generálkivitelezőnek - Reneszánsz Zrt., építésvezető: Bernátsky Aladár -, a minden részletre kiterjedő tervezésnek - Hajós Építész Iroda Kft., Hajós Tibor vezető tervező -, és a műemlékvédelem áldozatos munkatársának - Klaniczay Péter - köszönhetően rekordidő alatt (5 hónap) és kiváló minőségben készült el.

összeállította: Hajós Tibor
építész vezető tervező

 

vélemény írásához jelentkezzen be »