építészet : környezet : innováció

A Gomba hasznosítása

Megvételben részesült 12. sorszámú pályamű,
szerző: RB-STÚDIÓ
tervező: Balázs Attila

Megvételben részesült 12. sorszámú pályamű,
szerző: RB-STÚDIÓ
tervező: Balázs Attila

 

Gomba - RB-Stúdió
Gomba - RB-Stúdió
Gomba - RB-Stúdió
Gomba - RB-Stúdió
Gomba - RB-Stúdió
Gomba - RB-Stúdió
 

 


Részletes bírálat
A tisztán geometrikusan szerkesztett modernista épület és a funkcionálisan a mászó felületet magában rejtő, a ’90-es évtized óta a mai építészetben többszörösen elcsépelt motívum alkalmazása kérdéses még akkor is, ha ennek a külső felülete a graffiti művészet számára felkínált „alkotó fal” lenne. A pályázat készítőjének szándéka érthető és dicséretes, hogy a verbálisan nem jelzett biciklisták számára is kínál önmegvalósító zónát a fallosz és a járda közötti íves felület kiképzésével. Kétes viszont, hogy ez önmagában nem jelentene-e konfliktusforrást a graffitisek alkotómunkájának intenzív zavarása miatt.   

Feltételezhető, hogy a pályázó információi a gördeszka használatát tekintve voltak a leghiányosabbak. Itt feltétlenül olyan nagyobb felületekre, illetve mellvédekre, korlátokra van szükség, amelyekre lendületből fel lehet ugrani, továbbcsúszni, majd a járdára visszaugratva továbbgördülni. Ezt a funkcionális igényt a terv nem elégíti ki.
A javasolt beavatkozások mértéke műemlékvédelmi szempontból mértéktartó. A homlokzatok szükséges megnyitása illeszkedik a kor – a ’30-as, ’40-es évek ipari építészetében alkalmazott szerkezetekhez. Az udvartér alápincézése ellen sem lehet kifogást emelni. Nem egyértelműen pozitív viszont az udvarba, „átriumba” állított fallikus motívum alkalmazásának megítélése.

A pályamunka műleírásában maga is hivatkozik A. Kohen definíciójára, amely a szubkultúrát az uralkodó kultúrához viszonyítva nem elszigetelten, hanem „bizonyos mértékben behatároltan” határozza meg. Egy viszonylag kis városi szabad téren azonban, ahol naponta közel 150.000 ember fordul meg, a Gomba nem képvisel olyan mértékű elhatárolt területet, amely a kultúra két szegmensének kényszerű koegzisztenciája miatt szükséges lenne. Jól igazolja ezt a felvetést közeli Kosztolányi Dezső tér példája, ahol éppen a gördeszkások jelenléte szorította ki azt a nyugdíjas réteget, akik a tér felújítása előtt lelkesen használták a teret.

Az építészeti javaslat kétségtelen eredetisége mellett is,a javasolt funkció kifejezetten idegen a körtér intenzíven használt, kiemelt forgalmú területén.

A pályázat egy létező és kielégítendő igény számára fogalmazott meg javaslatot, azonban ez a koncepció nem csatlakozik a pályázat programjához: értékelése nem építészeti, hanem parciális társadalmi szempontok figyelembevételével lenne csupán lehetséges.

vélemény írásához jelentkezzen be »