A Gubacsi domb

Lakatos Luca MÉSZ - MÉK diplomadíjat nyert a Gubacsi úti egykori sertésközvágóhíd területének szabadtérépítészeti tervével. Az alulhasznosított, klasszikus barnamezős területre jelenleg a a közterületek, főként parkok és közterek teljes hiánya jellemző. A diplomaterv célja, hogy feloldja a konfliktusokat és életet leheljen a jelenleg leromló állapotú helyszínbe.

A diplomaterv választott helyszíne Budapest IX. kerületében, a Külső-Ferencvárosban található; a Koppány utca, Külső-Mester utca és a Gubacsi út határolja a konkrét tervezési területet, amelyen egykor sertésközvágóhíd üzemelt. Jelenleg egy kb. 22 hektáros alulhasznosított, klasszikus barnamezős terület ez, amely csekély beépítéssel bír, s kevés funkciót lát el. Keletről a Ferencvárosi rendezőpályaudvar határolja, amely szintén rozsdaterület; s általánosságban elmondható, hogy a terület környezetében elavult funkciók, telephelyek tömege a jellemző, a lakófunkció megjelenése nagyon csekély. Ugyanúgy a közterületek, főként parkok és közterek teljes hiánya figyelhető meg.

A területre készültek fejlesztési tervek, mind irodaparkot szorgalmaznak, sűrű beépítéssel. Ezek megvalósítása azonban nem történt meg, a területen két új irodaépület áll csak. A vágóhíd időszakából mindössze három épület maradt fenn (vásárcsarnok, víztorony, központi épület), ebből kettő életveszélyes állapotú. A terület teljesen el van szigetelve a környezetétől, hol hatalmas rézsűkkel, hol támfallal, kerítéssel. Kis részét használják, főként raktározásra, legnagyobb hányada azonban csak pusztul, gyomfák és -cserjék burjánzanak. A sok probléma mellett azonban számos értéket is rejt magában a terület, amelyek jelenleg kiaknázatlanok. A diplomaterv célja, hogy feloldja a konfliktusokat és életet leheljen a jelenleg leromló állapotú helyszínbe.

A diplomaterv azt a kérdést boncolgatja, hogy az ipari örökséget megőrizve, a tervezett újjal hogyan alakítható ki egyensúlyi helyzet. Továbbá a térség jelenleg egysíkú, a terv az ipari és munkahelyi hasznosítását kívánja bővíteni, élhetővé tenni. Ötletet ad a meglévő épületek hasznosítására, emellett pedig beépítési terv is készült, egy, az épületeket szervező központi parkkal és térrel egyetemben; lakó- és irodaépületek jelennek meg, változatos földszinti funkciókkal gazdagítva. A terv figyelembe veszi az egykori fontos tengelyeket, valamint kapcsolatot alakít ki a környező utcákkal, bekapcsolva így a területet környezetébe. Gyalogos kapcsolatok nyílnak minden oldalról, a terület átjárhatóvá válik. A megközelítési pontok lehetőséget adnak a jövőbeli fejlesztésekhez (pl. Déli Városkapu) való kapcsolódáshoz is.

A nagy zöldfelületi arány létesítése fontos volt a tervezés során. A tervben közpark, köztér minőség van megkülönböztetve, valamint a lakó- és irodaépületek belső részein közös használatú, időben korlátozottan látogatható kertek találhatók. A park és a tér mindenki számára nyitva van, míg az irodakertek csak nappal, a lakóházak kertjei pedig csak a lakosok számára használhatók. A közpark és a köztér rekreációs, kereskedelmi és kulturális funkciókat lát el, új közösségi helyszínként jelenik meg, kapcsolódva a hasonló feladatokat ellátó csarnoképülethez, valamint a víztoronyhoz, amely a helytörténeti gyűjtemény fontos helyszíne, valamint különleges kilátást biztosít.

Fontos szerepet kapnak a látványtengelyek, amelyek lényegében az egész területet befolyásolják; kilátás nyílik a Nagyvásártelepig, a budai hegyekre, a Citadellára, a területen belül pedig a víztorony van ilyen kiemelt helyzetben. A parkban minden korosztály megtalálhatja a saját igényeinek megfelelő helyeket, funkciókat; a hatalmas tó mellett kilátódomb, játszótér, hintaliget, terepjátékok, napozórét kaptak helyet, de piactér és külső rendezvénytér is kialakításra kerültek. A jelenlegi csekély faállomány a tervben majdnem nyolcszorosára emelkedik, s változatos, többszintes növényvilág jelenik meg.

A koncepció igyekszik felhívni a figyelmet a barnamezős területekben rejlő lehetőségekre, s példát adni azok kihasználására. Budapesten nagy számban fordulnak elő rozsdaterületek, így a diplomaterv jó példa lehet a főváros számára. Megvalósulásával egy élhető, korszerű, funkciódús, zöld-központú terület jöhet létre, amely többé nem kelt rossz érzést az emberekben, hanem a használatára sarkallja őket.