A hazai téglaépítészet különlegességei, második rész: 20. és 21. századi épületek

Budapest központjának egyik legnagyobb szabású átépítése volt a Deák Ferenc és Madách Imre tér rendezése, amihez a tervek szerint egy Andrássy úttal párhuzamos új sugárút is csatlakozott volna. A Madách téri házsor végül 1938-ra készült el.

Az épületegyüttes eredeti terveit még Árkay Aladár készítette, végül azonban a neobarokk stílus mestere, Wäder Gyula dolgozta ki a terveket, amelyek alapján az együttes megépült.

Az egykor tervezett sugárútból végül csak a rövid bevezető szakasz, és a fölötte álló, hatalmas boltív készült el. A milliónyi téglával burkolt, vasbeton vázas épületsor ma már a belváros egyik jelképe, műemlék.

Stílusában a Madách téri házsor folytatása is lehet a közeli Rákóczi út 12. alatti Holitschner-ház, amely szintén Wälder Gyula tervei szerint épült, 1936-37-ben.

A Rákóczi út másik patinás téglahomlokzata egy bő húsz évvel korábbi épületet takar: Lajta Béla igen modern tervei szerint épült a 18-as szám alatti, egykori Budapest-Erzsébetvárosi Bank székház.

Az art deco és a téglaépítészet egyik szép párosítása, a ferencvárosi Dandár Gyógyfürdő 1928-ra készült el Maróthy Kálmán tervei alapján.

Az 1930-as évek gyorsan fejlődő villamosítása szükségessé tette egy hosszú távra megfelelő, nagy transzformátorállomás építését Lipótváros közepén. A szintén art deco jegyeket magán viselő épület 1932-re készült el.

Az utcakép szerves részévé vált épületet Román Ernő és a debreceni neobarokk Déri Múzeumot is jegyző Györgyi Dénes tervezte.

Az egyedi épület közel hatvan évig szolgálta az eredeti funkcióját, de még ma is van szerepe az elektromos hálózatban. Tereinek nagy része az 1990-es évekre irodaházként született újjá. Mai formáját a 2018-as felújításakor nyerte el.

A Markó utcai trafóház egyik utódja a mintegy fél kilométerre álló, Katona József utcai transzformátorház. Két másik belvárosi társához hasonlóan Léstyán Ernő tervei szerint készült, és a sorban utolsóként, 1970-ben helyezték üzembe.

A fejlődő Csenger városközpontjában 1988-ban nagyszabású átalakítás indult, ahol az organikus építészeté volt a főszerep. Az új iskolai étterem és sportcsarnok 1995-re készült el.

A két központi épület tervezője Vincze László volt. Az egyeneseket és derékszögű sarkokat nélkülöző tégla falazatok remélhetően száz év múlva is mai formájukban állhatnak, és addigra talán a tető faszerkezete is visszakapja eredeti, fehér mázolását.

A nyers tégla falazat Szabolcsban ritkaság, bár nem teljesen egyedi: a városközpontban, látótávolságban áll a XIV. századi református templom.

A különleges, könnyített, rétegelt, ragasztott faszerkezettel épült sportcsarnok formavilágát a tervező leírása szerint a hajók mesteri ácsmunkája ihlette. Az épület ma is jó állapotban látja el eredeti funkcióját.

A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola bővítése szintén 1988-ban jutott látványos szakaszba az új főépület építésével, amely 1993-ra készült el. Tervezője Ekler Dezső.

A látványos bejárati kapun át megközelíthető, hengeres épület itt is az organikus stílus jegyében született. A vele összekapcsolt, négyszögletes alaprajzú irodai szárny egy régebben itt álló épület, amely az újhoz illő, teljes felújítást kapott.

Az épület formai megoldásai a tervező szándéka szerint az élet létrejöttét is jelképezik, megerősítve az akkor agrártudományi főiskolaként működő intézmény küldetését.

A világosabb téglával burkolt irodaépület. A nyílászárók itt már újak, sajnos a kilencvenes évek elejére jellemző, kevésbé jó minőségben, lassan romló állapotban.

Békásmegyer egyik különleges épülete a városrész új evangélikus temploma. A templom valójában egy többfunkciós épületegyüttes része, amelynek a lelkészlakás és egy idősotthon is részét képezi. Mindhárom tervezője Pazár Béla.

A miskolc-avasi református, és kisfaludi evangélikus templomot is jegyző építész Békásmegyerre egy zárt, boltozatos liturgikus teret tervezett. A templomot 2000-ben szentelték fel.

Páty új templomának megépítésére még 2004-ben nyújtott be nyertes pályázatot Gutowski Robert, aki korábban épp Ekler Dezső tanítványa volt. Felszentelésére az alapkőtétel után 19 évvel, és két tervpályazattal később, 2019-ben került sor.

A hatalmas, ívelt falak ablakai nemcsak a mögöttük lévő helyiségekbe, de különleges fényutakon keresztül, közvetett módon az oltár köré is juttatnak fényt.