építészet : környezet : innováció

A holland pavilon - a Bakema ünnep

Jaap Bakema (1914-1981) Rotterdam építésze; könyvtár-, lakóház-, bevásárló utca építész; a modernizmus építésze. Annak ellenére, hogy a kurátor, Rem Koolhaas külön hangsúlyozta, ez a Biennále nem az egyes sztárépítészekről, hanem az építészet társadalmi felelősségéről szól, miért lehetett Bakema mégis főszereplő? Bene Zsófia írása.

Az idei Biennálé 1914 és 2014 közötti időszakra fókuszál, a modernizmus időszakára, mely során szinte kivétel nélkül minden országon átsöpört két világháború, egész városok pusztultak el, újrarendeződött a világ. Azonban az újjáépítés időszaka is volt, amikor a nemzeti építészet a világháborúk után folytathatatlanná vált, helyébe egyetemes gondolatok és formák, a modernizmus lépett.

Hollandiában Bakema nevéhez fűződnek azok a törekvések, melyek egy új, nyitott társadalom kiépítéséért jöttek létre. A demokratikus és egalitárius berendezkedés alapját a tömegek felszabadításában és az egyén önmegvalósításában nagy szereppel bíró modern építészetben látta. Tagja volt a 20. század háború utáni avantgárd mozgalmának a CIAMnak, a Team10-nek, a Dutch Forum folyóirat szerkesztője volt, melynek célja a modern építészetben megvalósítani az építészet, művészet, történelem és társadalomtudományok közötti átjárhatóságot és együttműködést.

A Van den Broek és Bakema építészeti irodán keresztül Bakemának lehetősége nyílt a bombázások következtében porig rombolt Rotterdam városának újraépítésére. 1953-ban adták át Lijnbaan épületegyüttesét, mely a háború utáni jóléti állam kiépítésének optimista és racionális szemléletének szimbólumává vált. A Lijnbaan Hollandia első bevásárló központja volt, mely a kapitalizmus, a jólét és a demokrácia együttes üzenetét hordozta magában. A szabad találkozások tere, a modern élet élvetének és az ember-építészet-társadalom utopisztikus együttesének megtestesítője volt.

A Lijnbaanon kívül olyan középületeket fémjelez Bakema neve, mint a rotterdami központi könyvtár, Terneuzen városháza vagy az a rengeteg lakóépület, mely szintén elengedhetlen volt a nyitott társadalom megvalósulásához. Bakema összes épületében, megnyilatkozásában avantgarde gondolatok tükröződnek, melyet minden esetben a tömegkultúra felé közvetített, fontos hidat képezve a szakma és az épített terek használói közé. Jaap Bakemára tehát nem mint önmagában álló épületek tervezőjére, hanem mint a modern társadalom építészére tekintenek a pavilon kurátorai (Guus Beumer és Drik van den Heuvel), aki a holland társadalom nyitott működéséhez olyan fundamentumokat fektetett le, melyek több mint hetven év távlatából is a holland kultúra legmeghatározóbb elemei.

kiállításdesign (részlet), Open: A Bakema celebration Velencei Biennálé holland pavilonja, 2014 (fotó: Bene Zsófia)

Nyers, fa polcelemek és dobozok. Archív videófelvételek és fotódokumentációk. Alaprajzok, makettek, idézetek és nyilak amerre csak a szem ellát. Open: A Bakema Celebration című kiállítás kurátorai ígérik, „Bakema munkáin és kutatásán keresztül a nyitott társadalom kritikai reflexióit kapjuk.” Archívum van, kritika nincs. Adott egy életmű és annak archívum jellegű bemutatása, mely konzerválja és egyértelműen a kánonba emeli Bakema munkásságát. A kánonba emelés teljesen jogos, sőt mintha kicsit késve kerülne a (nemzetközi) figyelem középpontjába az életmű, de ezt leszámítva pontos és alapos betekintést kap a látogató a nyitott társadalom eszköztárába. Az Experimental Jetset felelős a kiállításdesignért, mely az egész archívum konstrukciót a Lijnbaan majdnem 1:1-es arányába helyezi. A dekonstruált bevásárlóközpont tereiből utcai bútorok, kirakatok jelennek meg a pavilonban, melyek közt bolyongva térképezheti fel a látogató e sokszínű életmű részeit.

A konzerváló erő hatása azonban egyre nő, melyet a Post Box aktivitása sem segít leküzdeni. Az eredetileg a közönség és a szakma felrázására irányuló online platformon havonta teszik közzé az építészek, designerek, művészek, szociológusok gondolatait a nyitott társadalomról. Azonban ezek a levelek nyomtatott formában kikerülnek egy nagy dobozra, mely belesimul az archívumi designba, azonnal archiválódik.

Mit jelent ma a nyitott társadalom? Mit tudunk kezdeni a jóléti állam mai helyzetével? A kurátorok felteszik ugyan ezeket a kérdéseket, de nem indítanak el érdemi vitát. Kiegészítve a kérdéseket: mit jelent ma a nyitott társadalom, amikor a holland állam majdnem felére csökkenti a kultúra támogatását? Maradt-e bármiféle szerepe a jóléti társadalom „gondoskodó-állam” filozófiájának? Mit tudunk kezdeni a jóléti állam krízisével és az állam, valamint a polgárok közötti üres térrel?

A kultúra finanszírozásának olyan drasztikus szintű csökkentése, mint ami pár évvel ezelőtt Hollandiában bekövetkezett, új, alternatív típusú finanszírozási formák keresését indukálta. Mivel jár az államtól való elszakadás? Hogyan befolyásolja a nyitott társadalmat és társadalmi tereket ez az átrendeződés?

A fenti kérdések túlmutatnak Hollandia határán, felismerhetjük bennük a hazai, illetve globális művészeti és építészeti, társadalmi élet kríziseit. Bakema életműve kiváló gondolatokat és eredményeket tartalmaz, melyek jobban érvényesülhettek volna egy aktív, diszkurzív térben, ahol talán kevesebb nyers faléc, de annál több interakció alakíthatta volna nyitottabbá a teret.

Bene Zsófia

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »