A jelen és a jövő mérnöki kihívásai

25 éve alapították meg a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségét. Ebből az alkalomból rendezett konferenciát a szervezet elnöksége 2017. október 12-én a Hotel Continental Budapest Hungária termében. Mizsei Anett beszámolója.

A rendezvény apropóját egyfelől a jubileum, másfelől egy építészeti-mérnöki korszakváltás adta. Az építőipari piac jelenlegi lendületes fejlődése már ma is, de a következő években várhatóan hangsúlyozottan új kihívások elé állítja majd az ágazat valamennyi szereplőjét. A jelen néhány meghatározó projektjén keresztül a ma alkalmazott legújabb, a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges technológiákat mutatták be az előadók, illetve képet kaphattunk a következő öt évben várható építőipari-mérnöki piac kilátásokról.

Szomorú vetülete is adódott az ünnepi konferenciának: ez év augusztusában hunyt el Éhn József, akinek a rendszerváláts utáni időben elévülhetetlen érdemei vannak a TMSZ létrejöttében. A Vízépterv egyori vezetője nemcsak a víz- és szennyvízépítés területén, de statikusként is működött. Tizenöt fős magyar csapatával végzett algériai munkája során a nemzetközi szakmai színtéren is kiválóan megállta a helyét. Empatikus vezetőként, a Kárpát-medence határon túli magyarságának támogatójaként emlékezett meg róla Bretz Gyula, az UVATERV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Dr. Aszódi Attila a PAKS 2 beruházás mérnöki feladatairól beszélt. Kiemelte, hogy a beruházás a legkomplexebb munka, amit valaha Magyarországon létrehoztak – a megváltozott jogszabályi környezet még az első blokknál is bonyolultabbá tette a projektet. Az Espoo-i Egyezmény hatálya alá eső létesítmény ugyanis a környező országokat is érinti, ez pedig a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás során összesen 11 országgal történő egyzetetést jelentett. Lezajlott a telephely-engedélyeztetés is, amelynek során az adott helyszínt értékelik lehetséges veszélyforrások szempontjából, így például emberi károkozásnak vagy természeti csapásnak való kitettségét vizsgálva.

Hat különböző eljárásban vizsgálta az Európai Unió a beruházást. Aszódi Attila, közülük részletesebben is bemutatta az egyébként Finnországban is alkalmazott VVER1200-as technológia kiválasztását érintő ellenőrzéseket, melynek a végeredményeként megállapítást nyert, hogy az eljárás jogszerű volt. A másik nagyobb vizsgálat, amely lezajlott, az állami támogatásokhoz kapcsolódott. Itt 2012-ben az EU "stand still" állapotot rendelt el, s a vizsgálat teljes időtartamára, tehát összesen 16 hónapra valamennyi érvényes szerződést – így az orosz fővállalkozóét is - felfüggesztették. Utóbbinak egyébként fix határidőre adott összegért kell teljesítenie. A 12,5 milliárd Euros összköltségnek egyébként a 80%-át fedezi orosz államközi hitel. A Magyar Állam támogatását illetően a konzultációs folyamat ugyancsak azzal a konklúzióval zárult, hogy a projekt megvílósítható és az előirányzott állami támogatás a közös érdekkel arányos mértékű.
Zöld utat kapott tehát a beruházás az Uniótól, így előreláthatólag a 2026-27-es években üzembe állhatnak a blokkok. A kiválasztott VVER1200-as reaktorszigethez jelenleg zajlik a turbinasziget tendereztetése, ennek eredményhirdetése a következő lépés. Egyébként az orosz fővállalkozó beszerzéseinek 55%-a nemzetközi tenderek útján történik, a többi viszont orosz technológia lesz. Az EU folyamatos monitorozása mellett a tenderek zöme még hátra van, ahogyan a létesítési engedélyek, a rendszer- és rendszerelem-szintű engedélyek is.

Az M0 körgyűrű elképzelése lassan 65 éve fogalmazódott meg először, jelenleg az északi és a nyugati szektor tervezése zajlik a csomópontokkal rendkívül sűrűn ellátott elkerülő pálya befejezésére. A Megyeri-híd folytatásában az okozza a legfőbb nehézséget, hogy a földrajzi adottságok miatt csomópontok, völgyhíd és alagutak váltják egymást, egyedi megoldásokat kívánva a jól bevált, egyszerű folyópálya-keresztmetszetek helyett. Ennek a szakasznak az egyik meghatározó eleme lesz az a völgyhíd, amely egyenletes lejtéssel, tiszta körív mentén a Budakalász és az agyag, dolomit és homokkő rétegeket átszelő alagút közt feszül majd. A 16 kilométer hosszú nyugati szektor környezetvédelmi szempontból érzékeny területen halad majd át, a 2010-es évek elején épp ezért már elkészült a környezetvédelmi hatástanulmánya. Jelenleg három nyomvonal-változatot vizsgálnak, s a felszíni természetvédelmi területek miatt jelentős szakasza, mintegy 7-8 km alagútban halad majd.

A konferencián jelentős szerephez jutott két olyan, a tervfeldolgozást támogató technológia, amelyek ma egyre inkább megkerülhetetlenek a hatékony munkavégzés során. A BIM rendszer illetve a vele együttműködni tudó lézerszkenneres adatrögzítési eljárás nem csak megkönnyíti a mérnökök munkáját, de nagyobb pontosságot, gyorsabb átfutási időt eredményez és számos hibát automatikusan kiküszöböl.

Kibédy Zoltán, a CÉH Zrt. térinformatikai szakágvezetője a Magyar Állami Operaház 3D lézerszkenneres felmérését mutatta be prezentációjában. Az építészet, régészet, gépészet, földmérés és még számos más egyéb területen alkalmazott technológia akár több szakágat is ki tud szolgálni egyszerre. Az adatrögzítés, felmérés mellett a visszaellenőrzésben is nagy szerephez jut. Másodpercenként 1 millió pont pozícióját képes bemérni, egy digitális fényképezőgéppel kiegészítve pedig akár a valós színeket is társítani tudja a pontfelhőhöz. Felbontása annyira finom, hogy akár egy kisebb gépészeti szerelvény gyártmánya is leolvasható a megalkotott képről, az eljárás sebességét pedig jól mutatja, hogy a ház rendkívül bonyolult fedélszékének virtuális modellje mindössze másfél nap alatt létrejött. Az Opera esetében az épület extrém mérete, összetettsége és terei egyaránt indokolták a rendkívül pontos, gépesített felmérést. A megfelelően precíz tervezéshez ugyanolyan 3D modell szükséges, ennek eléréséhez mintegy háromezerszer álltak fel a műszerrel, mindeközben végigjárva nemcsak az épület belsejét, de homlokzatait, sőt, tetőfelületét is. Végeredményként egy olyan modell állt elő, amely az épület szerkezetein kívül a szobordíszeket, sőt a kváderezést is tartalmazza, egyedülálló módon támogatva a műemléki helyreállítást.

Horváth Gábor építész egy összesen 170 ezer négyzetméter alapterületű ipari komplexum BIM modellezésén keresztül mutatta be a rendszer előnyeit és korlátait. A projekt elindításától kezdve lehetővé teszi a space management-et, vagyis a virtuális tér felosztását a szakágak között. Vázlattervtől a kiviteli tervig minden fázisban képes egy modellen belül összefésülni valamennyi tervező munkáját, vizsgálva az esetleges ütközéseket. Ezen túlmenően alkalmas az organizáció, a statika és a csomóponti részletek megtervezésére, mindezzel a terv hibáinak száma, a kivitelezési idő és a pótmunka is drasztikusan csökkenthető. Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, a BIM rendszer helyettünk dolgozik – az emberi kontroll nagyon is szükséges, hiszen a rendszernek vannak korlátai. Nem tervez helyettünk és bizonyos hibákat, például a térben nem, de használatukban ütköző, egymást akadályozó elemeket nem tudja kiszűrni.

Hasonló módszerekkel dolgozták fel a Sóstói Stadion épületét a Strabag munkatársai. Két fiatal BIM mérnök, Pető Lili és Sebők Orsolya mutatta be a beruházást, amelynél a kivitelező vállalat Magyarországon először alkalmazta a VR szemüveget. Összetett, az egész projektet rendszer-szinten érintő szimulációkkal látványos modellt, mennyiségi kimutatást, mennyiségi számításokat és organizációt valamint költségeket is egyszerre tudnak számítani. A megbízókkal való kommunikációt egyszerűsíti a forgatható 3D pdf formátum, amely léptékhelyes modellt mutat különleges szoftverigény nélkül, egy egyszerű pdf-olvasó segítségével. A technológiban rejlő további lehetőségként említették az idő- és térbeli ütközésvizsgálatot, illetve az olyan erőforrások megtakarítását, mint a pénz, az idő vagy az energia. A VR szemüveg az embert helyezi virtuális valóságba, de a technika a másik irányból is megközelíthető: a szoftverek segítségével a modell is valós térbe kerülhet. Egy tablet segítségével például építés közben bármikor ellenőrizhető a még be nem épített elemek leendő pozíciója élőben, egy helyszíni bejárás keretében.

2017 egyik legjelentősebb építészeti beruházásában zajlott a nyáron az év sporteseménye. A Duna Aréna főépületének, a versenymedencék terének a lefedése számos szempontból egyedülálló mérnöki feladat volt, amelyen a BIM Design Kft. külföldi tapasztalatokkal is rendelkező szerkezettervező szakmérnöke, Kovács András Balázs egy speciálisan erre a feladatra dedikált 15 fős csapattal dolgozott. A tervező team-et már irodán belül kiegészítette egy tőlük függetlenül dolgozó mérnök ellenőri szerepben. A négy ponton letámaszkodó, hatalmas fesztávot áthidaló acélszerkezet minden alátámasztásán harmincezer kN függőleges és két irányban hat- és nyolcezer kN vízszintes terhet ró a vasbeton pillérekre. A négyövű rácsostartó főtartója 750 tonna tömegű, fióktartóit öt ideiglenes alátámasztási ponttal támogatva készítették el, hogy utóbb egyben emeljék végleges pozícióba a szerkezetet. Az építést nehezítette, hogy térben a Duna, és a part felől tervezett "Dunai Ikon", a Népfürdő utca felől a bemelegítő medencék épülettömege, északról két közmű, délről pedig a szomszéd Dagály fürdőt gyógyvízzel ellátó Béke-kút, időben pedig a feszített munkatempó szorította keretek közé a kivitelezést. E tényezőket már a tervezés fázisában figyelembe kellett venni – mutatott rá Kovács András Balázs. A beépítésre kerülő csőszerkezetek méretpontosságát lézerszkennerrel ellenőrizték a gyártás helyén, és csak próbaszerelés után szállították a helyszínre.

A konferencia utolsó előadásában Kégl Árpád, a CÉH Zrt. projektmenedzsment irodájának igazgatóhelyettese azokra a kérdésekre világított rá, amelyek már ma vagy a következő öt évben komoly problémaként állhatnak elő az építőipar területén. Felvetéseit egy olyan kutatás előzte meg, amely 4000 projektet vett figyelembe összesen 23 szegmens vizsgálatával. Kimutatta, milyen típusú beruházásokra lehet számítani a következő években, figyelembe véve a piac és az állami befolyás hatásait is – utóbbi például a sportlétesítmények, kulturális létesítmények vagy lakásépítés területén az elmúlt időszakban jelentősen növekedett. Ez önmagában is rontja a piac önszabályozó képességét, de ha a szegmensekben várhatóan jelentkező igényeket összeadjuk, hegyként tornyosulnak a feladatok a magyar mérnökök és vállalkozók előtt. Ahhoz, hogy ez a termelékenység megugorható legyen, komoly fejlődésre van szükség.

Tóth Attila, a CÉH elnök-vezérigazgatója is megszólalt az előadás során, és számos égető probléma megoldása érdekében szakmaközi együttműködést sürgetett. A kutatásból kivilágló problématérkép ugyanis siralmas képet fest az építőipar jelenlegi helyzetéről. E listán egyebek mellett szerepelt a szakmapolitikai széttagoltság, a fragmentált intézményrendszer és a tisztázatlan szabályozási körülmények. Az állami piac túlsúlya a magánpiactól vonja el az erőforrásokat, s még az állami beruházások esetében is gyenge az összehangoltság – magyarul bizonyos nagyberuházások egyidejű kivitelezése komoly hiányokhoz vezethet például szakemberek tekintetében. A beruházások előkészítettsége minden szempontból alacsony; például jelenleg 3 millió négyzetméter iroda üzemel Budapesten, s további egymilliót terveznek, de ki fogja vajon kitölteni ezeket? Az állandó határidő- és költségkeret-túllépés, a design&build koncepció eluralkodása mind okozhat komoly problémákat, nem beszélve arról, hogy az oktatás hatékonysága jelenleg igen alacsony, hasonlóan a piac megtartó erejéhez. A fiataloknak mind egyetemi, mind szakmunkás szinten életpálya-modellt és továbbképzési, fejlődési lehetőségeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a pályán, illetve az országban maradjanak. Olyan kérdések állnak előttünk megválaszolás nélkül, mint az általános alulfinanszírozás, az ebből adódóan hiányos kutatás-fejlesztés és innováció, és a szakadék a tervezés és kivitelezés realitásai közt.

Pető László TMSZ-elnök zárszavában méltatta az elért eredményeket és az ÉVOSZ legutóbbi konferenciáján megfogalmazódott javaslatokkal csatlakozott Tóth Attila beszédéhez. Ebben a Válllakozók Szövetsége aprojektek műszaki megalapozottsága, a kiviteli terv alapú közbeszerzések bevezetése és a kiegyensúlyozott szerződési feltételek mellett állt ki. A TMSZ elnöke mindemellett kijelentette: a szervezet elkötelezett a szakmai, politikai és oktatási intézmények és szervezetek együttműködésének erősítése mellett is.

Mizsei Anett