építészet : környezet : innováció

„A jó építészet annyit akar elérni, amennyit lehetséges” – Zsámbék új bölcsődéje

Zsámbékon elkészült az új bölcsőde, Földes László és Balogh Csaba építészek tervei szerint. Az Apróka bölcsőde a Tündérkert óvoda melletti telken épült, a Turi Attila (Triskell Kft.) által tervezett óvoda háta mögé. A szomszédság pikantériáját adja, hogy Földes László és Turi Attila évfolyamtársak voltak a BME-n, de az évek során különböző építészettel lettek mind a ketten generációjuk kiemelkedő alkotói. Pásztor Erika Katalina írása.

Zsámbékon elkészült az új bölcsőde, Földes László és Balogh Csaba építészek tervei szerint. Az Apróka bölcsőde a Tündérkert óvoda melletti telken épült, a Turi Attila (Triskell Kft.) által tervezett óvoda háta mögé. A szomszédság pikantériáját adja, hogy Földes László és Turi Attila évfolyamtársak voltak a BME-n, de az évek során különböző építészettel lettek mind a ketten generációjuk kiemelkedő alkotói. Mondhatnánk azt is, hogy az évtizedes vita szerves és nem-szerves építészet között itt most békében és harmóniában él egymás mellett, két karakteresen különböző ház formájában. Az illeszkedés a területre másodjára érkező bölcsőde tervezőinek az érdeme, tudatosan olyan házat képzeltek ide, amellyel követték az óvoda léptékét és anyaghasználatát. Az alaprajzi szerkesztésből is az következett, hogy az óvoda átriumához hasonlóan itt is legyen egy belső udvar, ami végül egy fedett-nyitott tér, egy kerengő lett. Külső szemmel nézve mindkét épület megidézi a hatvanas évek fából készült, színes építőkockáinak világát, a bölcsőde tömegformálása szembeötlőbben, az óvodán inkább csak a bejárat fölötti markáns ívvel és a hangsúlyos sarokkal.

 

A zsámbéki óvoda (balról) és bölcsőde (jobbról) közös maketten
(Földes és Társai Építésziroda)


Gyermekintézmények tervezése során óriási kötöttségekkel kell az építészeknek megbirkózniuk. Igazodni kell az európai normákhoz az európai normáktól messze elmaradó anyagi háttérrel, ami a valóságban egy egyre tágabbra nyíló ollót generál kényszerek és lehetőségek között. Az építészeknek ezt a helyzetet kell kezelniük úgy, hogy a létrejövő épület minden korlátosság ellenére építészeti minőséget képviseljen a használók számára. Az építész eszköztárában a szegénység (eufemisztikusabban szólva a takarékosság) ellenére ilyenkor a tér- és tömegformálás, elrendezés, lépték, tájolás és néhány, a költségvetésbe még éppen beleférő, egyedi részletmegoldás, vagyis az építészet elemi, low-tech építőkockái maradnak.

 

fotó: Zsitva Tibor

Földes László szerint „az a jó építészet, ami annyit akar elérni, amennyit lehetséges.” A zsámbéki bölcsődére az önkormányzat a közbeszerzési pályázatot elnyerő lajosmizsei GOMÉP Kft-vel nettó 130.800.000,-Ft-os kivitelezési szerződést kötött, amely összegből egy nettó 760 m2 szintterületű épületet valósítottak meg. Ebben a díjban valamennyi beépített berendezés, valamint a kiviteli és egyéb szakági tervek készítésének díja is benne van. A 760 m2 szintterületből 630 m2 fűtött, a többi fedett-nyitott, burkolt tér. A teljes nettó szintterülettel számolva átlag 172.000,-Ft-os nettó négyzetméter áron valósult meg a bölcsőde, amelynek alapkövét 2011. áprilisában tették le, és az év végére beköltözésre készen állt.

Mindezt azért fontos itt megemlíteni, mert pénz és idő ma Magyarországon a közösségi célú építészet legfontosabb paraméterei. A tervezőknek itt szerencséjük is volt a közbeszerzési pályázat nyertesével. A kivitelező GOMÉPaz átlagnál sokkal rendesebb, becsületesebb, elkötelezettebb csapat. Makoveczéknek többször is dolgoztak” - emelte ki Földes László az épületbejárás során. Az eredeti építészeti elképzelésekből jelentősen le kellett faragni (pl. valódi téglaburkolat helyett csak lapka burkolat fért a költségvetésbe), de a lényeges térszerkezeti elemek sértetlenek maradtak.

Ilyen elemként találták ki a belső udvart körülölelő kerengőt, amely mint árnyékot adó, átszellőző fedett-nyitott tér (a közepére ültetett fával együtt) kellemes mikroklímát biztosít a nyári kánikulában. Másrészt kiváló terep a kétévesek kedvenc szórakozásához, a műanyag motorokon való száguldozáshoz – és itt kedvükre száguldozhatnak körbe-körbe. Mellesleg itt lehet megoldani a gyermekek nap-védett délutáni altatását is.

Ez a kerengő szervezi az alaprajzot: körben csoportszobák, a hozzájuk tartozó, előírás szerinti helyiségekkel, valamint a közösségi célú, illetve egyéb kiszolgáló egységekkel. Az épületet a Diófa utca vonalára telepítették és innen nyitották meg. A funkciókat udvarház-szerűen telepítették, ahol egy belső folyosó és egy fedett-nyitott kerengő veszi körbe az ÉK-i tájolású udvart. A reggeli nap ide süt, viszont délelőtt 9-10 órától kezdve a nagy része árnyékban van. A belső folyosó és a kerengő fedett-nyitott terét szokatlan osztású üvegfal választja el. Az osztások lehetővé teszik egyrészt azt, hogy a bölcsődés korú gyermekek is akadálytalanul kilássanak, másrészt a biztonságos ablaknyitást és szellőzést biztosítják, harmadrészt és nem utolsó sorban pedig színt, változatosságot és vidámságot hoznak a belső térbe. Az udvar az óvoda udvarával került szomszédságba, a bölcsisek átlátnak a nagyobbakhoz és viszont.  

A racionális és meglehetősen szigorú alaprajzi szerkesztést kitűnően oldja az épület játékos homlokzati szerkesztése, valamint az alaprajzra illesztett, tört vonalú tető hullámzása. A funkcionális elrendezésből eredő antimetria a tér izgalmas függőleges síkú mozgatásával társul, ami oldja a közösségi terek takarékos alaprajzi szerkesztéséből adódó szűkösség érzetét, a viszonylag kicsi terek vizuálisan sokkal nagyvonalúbbnak és tágasabbnak tűnnek. Az alacsony hajlásszögű mennyezeti síkok pontosan annyit mozognak függőlegesen, ami az optikai térbővítéshez kell. Ezt a tervezők közbenső födém nélkül, vegyes (falas és pillérvázas) alátámasztó szerkezettel kialakított, egyetlen hullámzó vasbeton lemezzel érték el.  

 

  fotó: Tóth Máté

A tervezők mindenből a legegyszerűbbet és legolcsóbbat választották, mert eddig ért az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozott takarója. Nincs extra külső hőszigetelés, nincs speciális gépészet, mert itt nem volt rá pénz. „Mindegyik épületnél foglalkoztat az, hogy a klímaproblémákra építészeti válaszokat adjunk, és ne abban bízzunk, hogy van valami szuper kütyü Németországból, talajszonda, hőszivattyú stb. Mert úgy gondolom, hogy a kütyük elavulnak, mondjuk 15 évente le kell őket cserélni, és ez újabb környezeti problémákat vet fel. Meg kell találni azokat az építészeti eszközöket, amelyekkel tulajdonképpen ingyen van jobb klíma. Azt elfogadom, hogy ügyes gépek dolgozzanak a rendszerre, de ne erre építsük az egészet.” - válaszolt Földes László a gépészeti megoldásokat firtató kérdésemre. Ugyanakkor amit lehetett, megtettek az épület alapos körbeszigetelése érdekében, a mennyezetre 30 cm-es hőszigetelést tettek, a padlószerkezetekbe 6-8 cm-t, körben 44 cm Porotherm HS téglát alkalmaztak.

Ma kitüntetett figyelmet kapnak különféle hőtechnikai számítások, ugyanakkor ne feledjük azt sem, hogy 10 m2 10 cm-es polisztirol hőszigetelés előállításához cirka 3,6 liter kőolajat használunk el (!). Mindez érdektelen lenne akkor, ha a jelenben az extra hőszigetelés formájában kőolajra költött pénz nem a - jövőben várhatóan sokkal olcsóbbá váló - „zöld” energia elől vinné el a megtakarításainkat. Az ellentmondásokat, amelyek együtt járnak a figyelem fókuszálásával, az ember által még kezelhető mennyiségű paraméter aprólékos vizsgálatával, csak a holisztikus, történeti tapasztalati megfigyelésekre is építő tervezői szemlélet tudja eredményesen kezelni. Földes László kritikája végeredményben nem a folytonosan megújuló technológiák ellen, hanem a gondos tervezés mellett emel szót.

Új épület esetén ennek nagyobb hangsúlyt kell adni, mert itt az alapvető diszpozíciós és épületgeometriai döntések a tervező és nem utolsósorban az engedélyező hatóság (helyi szabályozás) kezében vannak. Itt kell nagyon körültekintő, okos és rugalmas megoldásokat találni, ahogy ez a zsámbéki bölcsőde esetében is történt.

Itt az épület utcavonalra helyezése adott lehetőséget arra, hogy megvalósítsák az udvarházas-kerengős alaprajzi szerkezetet. Az erre felfűzött rendszerből következett az épület geometriája, az abban rejlő kettősség, a fegyelem és a játékosság. A fegyelemből áttekinthetőség és praktikusság, a játékosságból pedig izgalmas és egyedi külső-belső megjelenés lett – szinte magától értetődően, drága anyagok és különleges mutatványok nélkül.

Olyan ház ez, amely a tervezés – mint gondolkodási folyamat – csontvázát, lényegi elemeit mutatja meg, a ráküldött formai cifraságok és látványosságok nélkül. Talán ez az, amit ma 172.000 forintos nettó áron maximálisan ki lehet hozni egy házból, aminek az azt használó – így a bölcsi új igazgatója, Maráczi Istvánné is - úgy örül, mintha a világ legszebb és legtökéletesebb bölcsődéje lenne. S valóban az is. Elhittem neki, miután meglátogattuk a régit, és megmutatta a lerobbant öreg házat, ahol 2011 végéig a zsámbéki bölcsőde működött.

 

A tágabb környezet

Zsámbék egy kicsit több, mint ötezer lakosú kisváros Budapest árnyékában. Nincs könnyű dolga egy ilyen kisvárosnak, mert bizonyos értelemben agglomerációs övezetnek dehonesztálóbb lenni, mint önálló, kőkorszakig visszavezethető múlttal rendelkező településnek, amely az egész tájegység, a Zsámbéki medence névadója egy lenyűgöző és saját mikroklímával rendelkező táj közepén. Az önállóság feltétele az önellátás, a lakosság helyben való megélhetési lehetőségeinek bővülése lenne, de sokan Budapesten találnak munkát, így a zsámbékiak jelentős része, cca. 26-30%-a kényszerül naponta több órát ingázni. Ennek számtalan hátrányos következménye van az életmódra és az egészségre. Ezzel együtt a lakosság száma 1990 óta növekszik, az urbánus életforma exportja folyamatos1. Az agglomeráció előnyeit lassan elemésztik az ingázás megnövekedett költségei.

A városnak igen feszes a költségvetése, a tervezett kiadások negyede sem folyik be a helyi adókból, többi bevétele különféle támogatási formákból származik. Elvileg a térség iparilag legfejlettebb városa, s amennyiben a Budaörs -Törökbálint ipari zóna telítődik, Zsámbék még mindig jó választásnak tűnik a vállalkozásoknak az M1-es autópálya és a főváros közelsége miatt. Az ide települő cégek többsége külföldi vállalkozás, csak két helyi cég van, amely munkát tud adni. Az egyik a Ziegler, a másik pedig az Alex Fémbútor Kft., amely a bölcsőde berendezéseit is szállította.

Zsámbék jövőképe nem független azoktól a nagyszabású tervektől, amelyeket a Talentis Group 2003-ban hozott nyilvánosságra2. A Zsámbéki medencébe hatalmas nemzetközi tudásközpontot, magyar szilícium völgyet álmodtak a múltban jelentős mezőgazdasági kutatási eredményekkel büszkélkedő, majd az ezredforduló körül privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. földjeire, amelyek mellesleg az ország egyik legmagasabb aranykorona értékű termőföldjei. Ezeken a földeken rentábilis mezőgazdasági termelést lehetne folytatni, hovatovább ide akár – a tradíciót folytatva – (bio) élelmiszer termelő-kutató tudásközpontot is lehetett volna álmodni. De a projekt kezdeményezői a késő-modernitás pénzbőségében, gazdasági fellendülésében szerezték vagyonukat és magabiztosságukat, messze a fenntarthatóság csendes eszméitől, legyintve azokra a figyelmeztető hangokra, amelyek már több évtizede kongatják a vészharangokat.

A giga-projekt most közelebb jutott a megvalósításhoz. 2011 februárjában bejelentették, hogy az Új Széchényi Terv részeként, az állam közös gazdasági társaságot alapít, és a tulajdonában lévő földekkel beszáll a (részben offshore hátterű) Talentis programba (!). Ha ez a projekt megvalósul, akkor a Zsámbéki medence rövid időn belül óriási változáson megy át, várhatóan ötvenezer ember települ ide, high-tech cégek, kutatóhelyek, képzési helyek létesülnek. A Talentis néhány eleme már megvalósult, van logisztikai központ, hotel, lakópark. Ha megvalósul a Telkiben élő, Kenyeres Sándor milliárdos álma, a késő-modernitás magyarországi sci-fije Zsámbék jövőjében is jelentős fordulatokat hoz.

A Talentis programra Archinovum címmel 2004-ben kiírtak egy településrendezési pályázatot, amelyet a Roeleveld-Sikkes iroda nyert meg. Elképzelésük szerint Zsámbékot keletről és délről körülölelte volna a „green heart”, a magyar szilícium-völgy zöld szíve, de valójában a Talentis keretében megvalósult Agrogate ipari park logisztikai bázisa ennek máris keresztbe tett. S bár az Agrogate ipari park Zsámbék integrált városfejlesztési stratégiájának is kiemelt szereplője, a Talentis programnak más nyoma nincs a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS).

 

fotó: Zsitva Tibor
 
 

Mit üzen a zsámbéki bölcsi és az ovi a közösségnek?

Ez a háromszáz oldalas dokumentum, Zsámbék Integrált Városfejlesztési Stratégiája érdekes olvasmány. (2010. január 5-i dátummal jegyzik, és nem tudjuk meg belőle, hogy kik készítették.) Minden településnek, amelyik az európai forrásokhoz eséllyel akart pályázni, kötelező volt egy ilyen dokumentumot összeállítania. Szakmai körökben ismert, hogy általában sem elegendő pénz sem pedig idő nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy valóban átgondolt IVS-ek szülessenek. A zsámbékit lapozgatva is sok redundanciával találkozunk, helyenként egész fejezetek ismétlődnek, illetve néha az olvasónak az az érzése, hogy egy előre legyártott, mintadokumentumból emeltek át részleteket.

A fenntartható környezeti fejlődés programja (5.4.1) pl. egy ilyen, több oldalas „copy-paste”, amellyel semmi baj nem lenne, ha a benne foglalt általános alapelveket Zsámbékra okosan kiterjesztve bármit is, konkrétan alkalmaznának belőle. Írtak egy IVS-t, amely majd meghatározza a város hosszú távú jövőképét, élhetőségét, de jellemzően nem foglalkoztak olyan alapvető kérdésekkel például, hogy hogyan történik cirka ötezer ember ellátása egészséges, helyben termelt élelmiszerrel egy olyan helyen, amely Magyarország egyik legjobb termőképességű földjén van.

Amíg mi mindannyian ámulunk Wildpoldsried-en, a 2700 fős bajor falun, amely már évek óta dolgozik azon, hogy a nagy energiarendszerektől független legyen és szisztematikusan fejlesztik komplex zöld energia programjukat, addig Zsámbék kapcsán erről egy árva szó sem esik. Pedig már 2010-ben is tudtuk, hogy a nagy energiahálózatoktól való függés mennyire kiszolgáltatottá tesz intézményt és lakosságot egyaránt. Ebben az IVS-ben nyoma sincs egy korszerű - valójában régi-új - helyi erőforrásokra építkező, fenntarthatósági gondolatmenetnek, nem olvashatunk benne arról, hogy a város hogyan teremthetné meg a lehető legnagyobb függetlenséget mind az energiát, mind pedig az alapvető szükségleteket és ellátást tekintve. A késő-modernitás kori értékrend-torzulás következménye a folyamatos mellébeszélés, papírgyártás valódi tartalom, megvalósítható, elérhető saját célok, önálló gondolatok, vagyis gondos tervezés nélkül.

A kontraszt nagyon szembetűnő, ami a bölcsőde és az óvoda, valamint az egész településre vonatkozó jövőkép tervezése (IVS) között van. Míg a konkrét épületben manifesztálódik a gondos és alapos tervezés, az ezzel elérhető minimális árú maximális hatás (takarékos jól-lét), addig a település jövőképében ennek nyoma sincs. Nyilván egy épület nem tudja megváltoztatni környezetét, nem képes jelentős hatást gyakorolni a döntéshozók szemléletmódjára.

Az viszont szembetűnő, hogy míg a nagyszabású, évtizedes Talentis álomból Zsámbék kevés konkrétumot profitált, addig ez a két épület, az óvoda és a bölcsőde (mindkettő igen kevés pénzből) jelentős színvonal emelkedést hozott a gyermekek helyi ellátásában. Az egyik oldalon egy zavaros hátterű, konkrét megvalósítási tervek nélküli, bizonytalan jövőkép (IVS), a másik oldalon példaként két működő, olcsó és jó épület áll. A kérdés most az, hogy vajon tanulnak-e ebből a város mindenkori vezetői? Vajon észreveszik-e a jövőképek – az elrugaszkodott, az összelapátolt és a valóban átgondoltan megtervezett, éppen ezért megvalósítható és működő - közötti lényegi különbséget?

A jó (város-, közösség-) építészet annyit akar elérni, amennyit lehetséges. És azt el is éri.

 

Pásztor Erika Katalina

 


40 fős, új építésű Bölcsőde, Zsámbék

Földes László, Balogh Csaba

vezető tervezők: Földes László, Balogh Csaba
tervezés éve: 2010
kivitelezés éve: 2011
nettó szintterület: 630,94 m2
generáltervező: Földes és Társai Építésziroda Kft.
építész munkatársak: Sirokai Levente, Sarusi-Kis János, Sónicz Péter, Fábry Kati, Deigner Ágnes
engedélyezési terv:
tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán, J. Reilly Bt.
épületgépészeti tervező: Léderer György, Flottbau Bt.
villamos tervező: Balázs Judit, Artvill Kft.
konyhatechnológus: Palainé Straub Ágnes, Szigmavill Bt.
uszodatechnológus: Halasi Sándor, Alliterrakva Kft.
kiviteli terv:
tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán, J. Reilly Bt.
épületgépészeti tervező: Lami József, Termonívó Plus Kft.
villamos tervező: Kovács Tamás, Elektromos-terv  Bt.
konyhatechnológus: Palainé Straub Ágnes, Szigmavill Bt.
fotósok: Zsitva Tibor, Tóth Máté
építtető/megbízó/fejlesztő: Zsámbék Nagyközségért Közalapítvány
generálkivitelező: GOMÉP Kft., Lajosmizse


1: Ezt az ingatlanárak alakulása is jól mutatja. Az ingatlannet.hu statisztikái szerint egészen 2010-ig 240-260 ezer forint volt itt egy négyzetméter lakás, amikor is az árak hirtelen 180 ezer forint körüli értékre estek vissza.
2: 2008 márciusában megjelent a Magyar Narancsban Somlyódy Nóra 2 részes oknyomozó riportja a „A Talentis program – Magyar szilencium-völgy” címmel, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Oknyomozó programja tett lehetővé. A cikk teljes verziója elérhető http://oknyomozo.hu/node/15.

8 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »