Fenntarthatóság

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál

1/3

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

?>
Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek
?>
Forrás: MEHI
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/3

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál
Fenntarthatóság

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál

2021.07.29. 17:52

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Szécsi Ilona

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Magyar Energiahatékonysági Intézet

Dosszié:

A Kádár-kockák a hazai lakásállomány több mint ötödét teszik ki úgy, hogy átlagos energiafogyasztásuk kb. 4-5-szöröse a 2022-től kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásainak. A MEHI számításai szerint ha az összes Kádár-kockát közel-nulla energiaszintűre felújítanánk, a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett éves célérték 4,5-szeresét lehetne megspórolni. Az energetikai szempontok mégis háttérbe szorulnak, ha kockaház-felújításról van szó.

Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter alapterületű, zömmel földszintes, sátortetős családi ház típus, amelyeket melyet a hatvanas, hetvenes években építettek szerte az országban. Az állam által kiosztott összkomfortos, egy- vagy többemeletes családi házak lényegesen vonzóbb életfeltételeket kínáltak abban az időben, mint az idősebb korú, elavult technológiával épült és megrongálódott lakásállomány. Az 1961-től az 1970-es évek közepéig tartó első lakásépítési programnak 1 millió új lakás volt a célja, ebből ma közel 850.000 családi ház áll. Ez az összes családi ház kb. 35%-a, míg a magyarországi lakásállomány 21,5%-a. Egy 2021-es felmérés szerint a válaszadók 23%-a jelenleg is ilyen típusú családi házban lakik. A 60-as években épült Kádár-kockák a magyar települések 8%-ában vannak többségben, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes térségeiben.

A Kádár-kockák energetikai jellemzői

Mivel építésük idején nagyon enyhék voltak az energetikai követelmények és alacsonyak az energiaárak, a legtöbb Kádár-kockát nem hőszigetelték és pazarló fűtési rendszerrel látták el. Ennek köszönhetően éves energiafogyasztásuk 400-550 kWh/m2, ami kb. kétszerese egy panellakás fogyasztásának (200-220 kWh/m2), majdnem háromszorosa egy 2001 után épült családi háznak (173 kWh/m2) és 4-5-szöröse a 2022 közepétől kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásának (80-100 kWh/m2). Ez a fogyasztás az II és JJ (rossz és kiemelkedően rossz) energetikai tanúsítvány szerinti besorolásnak felel meg, míg Magyarországon az átlagos energetikai osztály FF (201-250 kWh/m2/év). Az elavult energetikai állapot miatt ezen lakóházak komplex felújításában hatalmas energiamegtakarítási potenciál rejlik: ha mindegyik Kádár-kockát közel nulla energiaszintre felújítanánk, közel 31,2 PJ energiát lehetne megtakarítani, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett éves célérték 4,5-szerese.

Az energetikai korszerűsítések számos előnnyel járnának mind a felújítók, mind a nemzetgazdaság szempontjából. A bentlakóknak megnövekedne a komfortérzetük (nyáron hűvösebb, télen huzatmentes, melegebb otthon), fenntartható módon és jelentősen csökkenne a rezsiszámlájuk (akár 50-60%-kal is), nőne az ingatlan értéke, és a jobb belső levegő miatt javulna a bentlakók egészsége. Makrogazdasági szinten is számos előnyt jelentene egy átfogó épületfelújítási program: növekedne a GDP, új munkahelyek jönnének létre elsősorban vidéki kis- és közepes vállalkozásoknál, csökkenne Magyarország energiafüggősége, javulna a levegőminőség és jelentősen hozzájárulnánk a 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez.

Ha ennyi előnnyel jár, miért nem újítunk fel?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020. novemberében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületállomány körében. A megkérdezettek 57%-a mondta, hogy végzett korszerűsítést az otthonán az elmúlt 5 évben (a vizsgálatban a társasházi lakások és nem Kádár- kocka típusú családi házak is szerepeltek), ami a 4 évvel korábbi kutatási eredménynél is magasabb arány. A probléma viszont nem a mennyiségnél, hanem a minőségnél jelentkezik: a renoválások közel háromnegyede egyedi, részleges felújítás volt, műszaki-energetikai tervezés és az energiahatékonysági szempontok mérlegelése nélkül, így az esetek többségében nem történt említésre méltó energia- és pénzmegtakarítás. A fenti problémák hátterében gyakran forrás- és információhiány állhat: nem készül tervezés, mert inkább spórolnak a szakemberen; nincs garancia, mert „“pénzkidobásnak" tartják a szerződést és az ÁFÁ-t; nincs mélyfelújítás, mert akut problémákra kell minél olcsóbb megoldást találni. Ez azért különösen hátrányos, mert egy kivitelezett felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez, ami az ún. lock-in hatást eredményezi, azaz belakatolják otthonunkba a magas energiafogyasztást. Nemzetgazdasági szinten pedig a 2050-es klímasemlegességi cél elérését veszélyezteti, ha nem valósul meg az ehhez szükséges évi 100-130.000 lakás mélyfelújítása, ahol mindhárom felújítási módot elvégzik az épületen: hőszigetelnek, nyílászárót cserélnek és korszerűsítik a fűtést, ennek eredményeképp pedig 50-70%-os energiamegtakarítást érnek el.

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek
1/3
Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

A felújítások ösztönzéséhez elegendő a pénz?

A MEHI Hazai Felújítási Hullám c. tanulmányában azt is megvizsgálták, mi ösztönözné a lakókat leginkább otthonuk energetikai korszerűsítésére. A vissza nem térítendő támogatások, a 27%-ról 5%-ra csökkentett ÁFA és a kamatmentes hitel is mind-mind sokakat meggyőzne, hogy belevágjanak vagy kibővítsék felújításukat. Az eredményekből azonban meglepő módon az is kiderült, hogy a kedvezményes hitelnél van egy eredményesebb ösztönző: a technikai segítségnyújtás, azaz az úgynevezett egyablakos tanácsadás. Ha belegondolunk, hogy egy ingatlan felújítás mennyi szervezéssel, egyeztetéssel jár és mennyi akadályt, felmerülő problémát kell leküzdeniük a renoválóknak, már nem is annyira váratlan az eredmény. Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hónap alatt, így a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, valamint egy összetettebb energetikai felújítás felér egy komolyabb projektmunkával, amit hatalmas kihívás a mindennapi élet mellett lemenedzselni. A szakértelem, a tervezés hiányának ugyanakkor komoly ára is van: ha nincs energetikai, műszaki tervezés a folyamat elején, útközben fognak kiderülni a „meglepetések", amik megdobhatják a költségvetést.

Erre a problémára kínál megoldást a szakértői, egyablakos tanácsadás, ami már számos külföldi országban működik one-stop-shop néven: egy irodában a korszerűsítésnél felmerülő összes műszaki, jogi és pénzügyi kérdésre felkészülten tudnak válaszolni, megbízható szakembereket ajánlanak és igény esetén teljeskörű projektmenedzsmentet és/vagy kivitelezést is nyújtanak. Hasonló irodahálózat Magyarországon is kialakítás alatt áll: egy európai uniós 3 éves projekt keretében 5 magyar konzorciumi partner (köztük a MEHI) azon dolgozik, hogy idén ősszel már 2-3 iroda fogadhassa az érdeklődőket, és egy online platform is segítse a felújításon gondolkodókat. A RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ első irodája Nagykanizsán kísérleti jelleggel már működik, ahol egyelőre csak társasházakkal foglalkoznak; az első családi házas kirendeltség Budapest központjában fog megnyílni, de a következő években a minél nagyobb országos lefedettség elérése a cél. Az irodában energetikai terv elkészíttetését javasolják a felújítónak, és a kapott felújítási tervhez ajánlanak pénzügyi támogatásokat, hiteleket, majd segítik az engedélyezési folyamatot és az ügyintézést. A renoválás kivitelezésénél az ügyfél válogathat a többi felhasználó által értékelt szakemberek között, míg a folyamat második felében műszaki ellenőr biztosítja a terveknek megfelelő megvalósítást. A felújítót már a tervezés szakaszában jelentősen támogatja a nemsokára elkészülő www.renopont.hu honlap: részletesen elmagyarázza a felújítások előnyeit, folyamatát, online kalkulátorral kiszámolhatóvá teszi a konkrét ház energiamegtakarítási potenciálját, jó példákon keresztül mutatja be a sikeres korszerűsítés lépéseit, letölthető dokumentumokkal támogatja az ügyintézéseket és elérhető lesz rajta a kereshető szakember adatbázis is.

Forrás: MEHI
2/3
Forrás: MEHI

Azért a pénz az úr – mire érdemes használni a felújítási támogatásokat?

2022. végéig a gyermeket nevelő családoknak elérhető az Otthonfelújítási támogatás, míg a falusi CSOK 2022. közepéig hívható le. Mindkét támogatási formát Kádár-kockák korszerűsítésére is igénybe lehet venni, de mivel nem feltétele egyik finanszírozásnak sem az energetikai besorolás javulása, érdemes áttekinteni, miért és hogyan érdemes minél komplexebb felújításra költeni a lehívható támogatást.

A legfontosabb, hogy a felújítási támogatást leginkább energetikai korszerűsítésre érdemes felhasználni, nem esztétikai beruházásra, mert hiába tetszene jobban a kék csempe a fürdőszobában, ez semmilyen későbbi pénzmegtakarítással nem jár. Ha viszont ezeket a forrásokat legalább részben energiahatékonyságra költjük, nemcsak egészségesebb és komfortosabb lakásban élhetünk, de az alacsonyabb rezsiköltségeknek köszönhetően hamarosan félretehetünk annyit, amennyi a fürdőszoba felújításához vagy egy új konyhaszekrényhez hiányzik. Mindeközben hozzájárulunk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is: az egyre forróbb nyarakon igencsak fogunk örülni a jól hőszigetelt és árnyékolt lakásunknak.

A másik nagyon fontos pont az „“energiahatékonyság először" elv érvényesítése: igyekezzünk az épület hőigényét minél kisebbre csökkenteni – szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron árnyékolással. Hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energia az, amit fel sem használunk! Ha már a lehető legjobban lecsökkentettük egy épület energiaigényét, akkor érdemes a megmaradt energiát megújuló forrásból (napelem, hőszivattyú) előállítani. Ha energetikai felújítás nélkül teszünk fel pl. napelemet a házunkra, akkor ablakon kidobott pénz a szükségesnél nagyobb igényt fedező napelem-kapacitás.

A felújítás mélységének növelése (szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés közül lehetőleg mindhárom megvalósítása) azért lényeges, mert a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál így érhető el, és így kerülhető el a belakatolási hatás, azaz a magas energiafogyasztás konzerválása. Másrészt a szigorodó energetikai szabványok és a feltételezhető későbbi energiaár emelkedés miatt is elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló támogatásból minél több, egymást kiegészítő energetikai beruházást valósítsunk meg.

Az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hetének nyitócikkét itt, a hét összes anyagát pedig itt találják.

 

Szerk.: Hulesch Máté és Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk