A kert mindenkié – Nagy Mercédesz Erika és Szilágyi Norbert elismerésben részesült terve a pécsi Lantos Múzeum tervpályázatán

"Milyen az a hely, milyen az a tér, milyen az a ház, amely képes erre a feladatra? Hogyan fejthető fel, formálható épületté a művész munkásságának esszenciája? Miként jelenhet meg a tervben a természet?" A pályaművet a tervezők ismertetik. 

Lantos alkotófolyamatára mindvégig jellemző volt a természetből merítő, a természet arányrendszerének megértésére törekvő, a saját rendszerében, képi világában történő, újraértelmező kísérletezés. Lantos Ferenc képzőművész, művészpedagógus előtt tisztelgő épület tervezése a feladat Pécsett. Egy múzeum, amely méltó arra, hogy a művész munkásságát befogadja, teret adjon neki.

Milyen az a hely, milyen az a tér, milyen az a ház, amely képes erre a feladatra? Hogyan fejthető fel, formálható épületté a művész munkásságának esszenciája? Miként jelenhet meg a tervben a természet?

A KÉT LANTOS KÉP

A tervezés során fontosnak tartottuk, hogy a művész munkásságát mélyebben is megismerjük. Lantos Művelet-terv I. (1979-80) c. alkotását, valamint a Kozmikus táj (1961) c. festményét vettük alapul. Ebben a két alkotásban a művész munkásságának olyan lényegi állításait véltük felfedezni, ami a gondolkodásunk, koncepcióalkotásunk alapját képezte a későbbiekben. Míg a Művelet-terv I.  variációs rendszereinek alapsémáját, addig a Kozmikus táj az alapformákról, a kör-körcikk-négyzet viszonya a természetről és alkotásról, a természet saját képi megjelenítéséről szól. A két kép Lantos munkásságában egyszerre jelenlévő geometrikus és organikus szemlélet szimbólumának is tekinthető.

A területhasználat meghatározása során kijelölt tervezési terület formai adottságait kezdtük el vizsgálni. Utalva Lantos szerkesztési elvére, a tervezés során mi is egy saját szerkesztési rendszert határoztunk meg, amely a terület derékszögű trapéz formájából adódó irányokat veszi alapul.  Az így létrejövő raszterháló – akár a Lantos Vizuális Szerkesztőjáték c. kötetében szereplő ábrák – számos telepítési variációra ad lehetőséget. Éppen ezért szükséges egy saját szabályrendszer is, amely szerint kijelölhetőek a területhasználatok (1.,2.,3. koncepció ábra).

A ZÁRT, MÉGIS NYITOTT KERT ÉS A PIRIT ANALÓGIA

A tervezési terület Pécs egyik fontos helyszíne, a belváros és a kulturális negyed tengelyében, a Zsolnay Vilmos és a Lánc utca sarkán található. A forgalmas Zsolnay utca és a rendelőintézet közé szoruló zöld zárványon a város lakói a legrövidebb úton közlekednek át, melynek nyomai jól olvashatóan rajzolódnak ki a területen.

Belakható közteret szeretnénk, amely a város szövetének, kulturális tengelyének továbbépítéséből ered, az ott lévő téri és emberi viszonyokat építi tovább. A forgalmas Zsolnay utcától és a rendelőintézettől zárttá válik, mégis mindenki számára nyitott marad. A körbezárt kert (hortus conclusus) analógia mentén egy vizuálisan zártnak mutatkozó, de minden irányból megközelíthető és átjárható, gazdag növényvilággal rendelkező, bensőségesebb hatású kertet terveztünk, ahol a zöld zárvány helyett a pécsi művész világ élő jelenletével találkozhatunk. Lantos nemcsak kiváló művész, de nemzedékek meghatározó mestere volt, szellemi hagyatékát ők éltették tovább és él mind a mai napig. A kertben éppen ezért nemcsak Lantos műveinek kell helyet kapnia, hanem az egykori és mai pécsi képzőművészetnek, képzőművészeknek. 

A pirit kocka a természetből, a természetben keletkezik, egyszerre organikus és geometrikus. Az általunk választott kép a természeti és épített elemek kapcsolatának szimbólumaként is értelmezhető. Az organikus, sziklaszerű kőzetben kikristályosodott szigorú geometriájú pirit kockák a helykijelölés, a telepítés meghatározásakor inspirálták a gondolatmenetünket. Átvitt értelemben a kert jelenti az alapot, a kőzetet, amiben a múzeum és a műtermek, akár a pirit kockák a művészet kristályaiként jelennek meg.

A kert Láng utca felőli sarkán áll a Lantos Múzeum, átellenes oldalra pedig egy művész kávézó kerül. A kert határolása a Zsolnay Vilmos utca és a rendelőintézet felől egy áttört növényfallal történik, keretet adva a területnek (4. koncepció ábra). A kert belső világában a természet és a művészet egyszerre van jelen. A szerkesztő háló rendszeréhez illeszkedő alkotókerteket határoztunk meg (5. koncepció ábra), amelyek egyszerre működhetnek kültéri kiállítótérként és alkotóhelyként (6. koncepció ábra).  Ezeket a szigeteket öleli körbe a kert, ahova mindenki betérhet.

AZ ÉLETÚT

A múzeum kétszintes épületében a földszinten időszaki kiállítások, rendezvények számára biztosítottunk teret. Az emeleten található a Lantos életutat bemutató interaktív és állandó kiállítás. A közös terek és a tematikus területek kialakításánál a textíliák voltak a fő térszervező komponensek. A textília nyolc méteres magasságból lóg az ismétlődő szerkezeten belül, olyan, áttetsző téri alakzatokat hozva létre, amelyek formálják és szabályozzák a teret. Ily módon az anyag ismétlődő használata elegendő ahhoz, hogy vizuálisan megtörje bármely nagy helyiség léptékét és ürességét, miközben elegáns, vonzó légkört alakít ki.

„Ha értelmes, tiszta és szép, formákkal népesítjük be környezetünket, környezetünk is értelmes rendet fog visszasugározni ránk!" A vágyott tökéletes rend csak a természettel való szoros együttműködésben létezhet.

Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert

Szerk.: Winkler Márk