Közélet, hírek

A KÉSZ Csoport építi a nagyváradi Nymphaea üdülőközpontot

1/3

Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ

Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
1/3

Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ

A KÉSZ Csoport építi a nagyváradi Nymphaea üdülőközpontot
Közélet, hírek

A KÉSZ Csoport építi a nagyváradi Nymphaea üdülőközpontot

2015.02.06. 09:04

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Erdély, Nagyvárad, Románia

Cég, szervezet:
KÉSZ csoport

Vélemények:
31

Több mint 15 millió euróból az egyik legnagyobb romániai wellness központot építik fel Nagyváradon. A tündérrózsa latin nevét viselő Nymphaea nevű új élményfürdő és üdülőközpont kivitelezését a magyar tulajdonú KÉSZ Csoport romániai tagvállalata nyerte el.

Nagyvárad a magyar határtól mindössze 12 km-re található román nagyváros. A több mint 200 000 fős település strandját nemzetközi finanszírozás segítségével több, mint 15 millió euróból bővítik.

Az új tervek szerint megduplázzák a strand befogadóképességét. A Nymphaea nevű új üdülőközpontban lesz pezsgőfürdő, fedett és szabadtéri gyógyfürdő, szauna, 12 csúszda, élményfürdő, aroma- és fényterápiás rész is. A fedett és szabadtéri pályákon lehet majd sportolni is (teke, pingpong, kosárlabda, röplabda, sakk, falmászás, stb.). Az új központban lesznek szabadidős, hullám- és csúszdamedencék, valamint lesz minősített, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas úszó- és műugró medence is. A fedett medencék 7 700 négyzetmétert foglalnak majd el, így az eddig időszakos strand egész évben látogatható lesz.

A tündérrózsa latin nevét viselő (Nymphaea) új élményfürdő és üdülőközpont kivitelezését a magyar tulajdonú KÉSZ Csoport romániai tagvállalata nyerte. „Büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen volumenű nemzetközi projektet sikerült elnyernünk. Nem kételkedem benne, hogy a KÉSZ Csapat ereje és tudása ismét szép, sikeres és értékes projektet fog megvalósítani külföldön." - hangsúlyozta Szalados László, a kivitelező KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója.

Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ
1/3
Nymphaea üdülőközpont, forrás: KÉSZ

A Sebes-Körös partján, a volt városi strand helyén épülő létesítmény területe 6,8 hektár lesz. Az új komplexum 6 épületből és 7 kültéri medencéből áll majd, a kivitelezés várhatóan még 2015-ben véget ér. A KÉSZ Építő Zrt. 2001 óta van jelen Romániában, akkor alapította ugyanis Kolozsváron első külföldi leányvállalatát, amely számos ipari csarnok, logisztikai központ és egyéb létesítményt épített, illetve újított fel.

Vélemények (31)
Huszti István
2015.02.12.
21:20

Bocsánat, komilfó itt azt megkérdezni, hogy a "seggfejeket" igazából hány "g"-vel kell írni, mármit, ha nem a gravitációról van szó ?

Válasz
daftpunk
2015.02.13.
08:57

@Huszti István: Bevallom, ezt a "komilfót" meg kellett gugliznom :-)

Felveszem a szótáramba

Válasz
daftpunk
2015.02.12.
13:32

Milyen jó kis kommentfolyam alakult ki egy béna PR-cikk alatt! :-)

Válasz
Lazzlo
2015.02.12.
17:03

@daftpunk: A "Parkinson törvénye" magyarázatot ad arra az érdekes jelenségre, hogy egy piszlicsáré ügy (vitatható szóhasználat) miért kelt nagyobb érdeklődést (ez a hozzászólások számából látszik), mint egy gigamega beruházás (ide be lehet helyettesíteni ízlés szerint).   



"az érdeklődés nullfoka azt az összeget jelenti, amit az egyes tagok hajlandók fogadáson elveszteni, vagy jótékony célra adni."

Akit bővebben érdekel: Nagyszabású pénzügyek, vagy az Érdeklődés Nullfoka 

Válasz
daftpunk
2015.02.11.
07:05

Győzelem!

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.11.
08:05

@daftpunk: Igen, egy már alsó tagozatban is pontlevonást érdemlő hibát négy nap elteltével kijavított a KÉSZ PR „csapata” (óh...). Ezek után mindössze a következő bakik maradtak a szövegben:

“Nagyvárad a magyar határtól mindössze 12 km-re található román nagyváros.” Romániai, kedves szerző. Romániai nagyváros, amiképpen a Romániából érkező erdélyi magyarok is romániai munkások, nem “románok”. De a mondat bőven elegendő lett volna így is: „Nagyvárad a magyar határtól mindössze 12 km-re fekszik.” Igazán korrekt pedig eképpen lenne: „Nagyvárad (Oradea) a magyar határtól mindössze 12 km-re található, közel 200 ezer lakosú nagyváros.”

Az sem mellékes, hogyan írjuk magyar szövegben a hétezer-hétszázat. Hacsak nem öt vagy több jegyű számoszlopban szerepel (amikor a 7 700 forma a helyes), így: 7700 (ld. a Magyar Helyesírás Szabályai, 11. kiadás, 289. pont). Végezetül, egy ilyen létesítményről szólva, a tervezők nevét illik feltüntetni, még ha az írás nem kifejezetten a tervezésről szól is.

Válasz
daftpunk
2015.02.11.
08:51

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, szerintem túl sokat akarsz.

Ez az építészfórum, a cikkeket úgysem olvassák el :-) Lényeg, hogy a cím legyen rendben!

 

Viccet félretéve: egyetértek

Válasz
kristof.kelecsenyi
2015.02.12.
15:21

@Pákozdi Imre: Kedves Imre!A hibát mi javítottuk, már ha hiba (lásd fent). 

Nagyvárad román nagyváros. Lakosságának 72,7%-a (2011, forrás: wikipedia.hu) román és Románia területén fekszik. A magyar kisebbség jelenléte és a történelem más lapra tartozik, nem helytelen ezt leírni.

Azokra a városokra, amelyeknek van magyar megnevezésük, a magyar megnevezést használjuk kizárólag. Így Bécs említésekor nem tüntetjük fel zárójelben, hogy Wien, vagy Párizs megnevezésekor sem tüntetjük azt fel, hogy Paris. Így Nagyvárad megnevezésénél sem gondoljuk, hogy bármiféle korrektség jegyében szükséges volna feltüntetni annak román nevét. 

Üdvözöl,(Kelecsényi) Kristófszerkesztő

 

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.12.
17:05

@kristof.kelecsenyi: Kedves Kristóf! 

Amit kijavítottatok, az hiba volt*, köszönet érte. A "7 700" írásmód is hiba, azt nem sikerült kijavítani, amiképpen a tervező építészek neve is, továbbra is, hiányzik. A "Nagyvárad ... román nagyváros" fordulattal több baj is van, elsősorban az, hogy suta. Szerintem nem kell megemlíteni, hogy Romániában van - hiszen mindenki, aki ezeket a hasábokat olvassa, tudja. De ha már utalunk a lelőhelyére, a "romániai" fordulat azért szerencsésebb, mert semleges, így alkalmas az ellenkező demográfiai eset földrajzilag és politikailag korrekt kezelésére is. Mert Kézdivásárhelyről írva sem fogjuk azt írni, hogy "magyar kisváros", annak ellenére, hogy (legalábbis a 2011-es adatok szerint) lakosainak 90%-a magyar. Hanem azt, hogy romániai, esetleg hozzátéve, hogy a kisváros neve Târgu Secuiesc. Már csak azért is, hogy az Accuweather megtalálja, amikor a hét végén ott uralkodó időjárásra vagyunk kíváncsiak...

* ld.: http://napinyelvtan.blogspot.hu/2013/02/aligekotos-igek.html 

Válasz
Garay Klára
2015.02.07.
21:09

Én nem dicsekednék ezzel a budapesti Kossuth tér kivitelezéssel. Igaz, hogy aki nem ismeri, az a puszta GYŐZELEM hírétől elájul. Aki viszont jár rajta és látja, az elborzad! Szinvonala hasonló jelen PR cikk újságírói, PR, és nyelvi, stilisztikai szinvonalához. Szegény Kolozsvár!

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.08.
06:34

@Garay Klára: Bocsánat, Klára, elkeseredésében most nem is kevéssé igazságtalan. A kivitelező ui. nem azonos a tervezővel, márpedig a Kossuth tér esetében a terveken múlt az, ahogy a tér most kinéz. A "lekövezés mindenáron", valamint "a fa tkp. egy speciális tér-bútor" elvének mentén megalkotott Kossuth tér nyilván nekem se tetszik. De visszatérve Nagyváradra, ebbe a 200 ezer lakosú "román városba", a KÉSZ botcsinálta PR-esei legalább azt megírhatták volna, hogy ki tervezte a leendő wellness-központot? Elvégre az ÉF mégiscsak építész-portál.

Válasz
bardóczi
2015.02.11.
10:22

@Pákozdi Imre: Elnézést kérek, de védelmembe kell vegyem a Kossuth teret. Hát ez a nap is eljött (LOL). "Lekövezés minden áron"? Tudom-tudom: országos MÉM-é szélesedett, hogy a köztérrehabilitáció = térkövezés a haverokkal. Ám! Mégis, árulja el nekem már valaki, hogy ha egy térnek ad abszurdum az a funkciója, hogy állami ünnepségek, protokoláris fogadások, tisztavatás, tüntetések, városi rendezvények helyszínéül szolgáljon, akkor ezt mi a bűbánatos fityfenével lehetne mással megoldani, mint azzal, ha lekövezik? (Amúgy nem kövezték le, ma kisebb a téren a burkolati arány, mint annak előtte volt + nem kell bámulni azt, hogy egész egyszerűen parkolónak használják a honatyák az ország főterét, ami nem az ország, de szerintem a világ szégyene volt.) A Kossuth tér a funkcionális kialakítását tekintve számomra 90%-ban rendben van. Aki látja nem borzad el egyből, főként ha függetleníteni tudja magát egy picit a pártpolitikai mocsártól vagy olyan szerencsés, hogy turista. Többször voltam kinn az átadás óta, a tér él és működik. Használják, szeretik. Legalább annyian, mint akik el vannak tőle borzadva. Ráadásul a kivitelezés soha nem látott minőségben történt meg, jó drága is volt, de ennek következtében nem fog 6 év alatt szétesni. Egyedül a látogatóközpont ügye fatális tévedés, pont elfért volna az egész a Parlament alagsorában, így nem kellett volna kiírtani az északi parkot. Ez a tervezési feladat és a költségvetés túllövése volt, ráadásul az alkalmazott megoldás: árvízkapuval rendelkező alsó rakparti bejárat nem kis mértében növeli a biztonsági kockázatokat. A hársfasor kiírtása is gáz (ismerem a tervezők szempontjait, miszerint a Parlament lépcsőjéről egybe legyen látható a Kúria és az FVM épülete, de ezzel együtt gondolom elhibázottnak, ami történt), a szobormizéria szintúgy. Viszont elültettek ott egy csomó fát, amit meg kell várni, hogy beálljon. Ez egy 4 dimenziós alkotás, amit mi most még csak 3 dimenzióban látunk. Kell neki idő, hogy beérjen. Amúgy a Kossuth tér kialakítása nagyon-nagyon rendben van, remekül funkcionál, leradírozta a térről azt a guánót, ami rárakódott és reflektál mindarra az igényre, ami megfogalmazódik a köztér használata során. És végezetül: szerencsére nem a 44 előtti állapotokról szól, teljesen kortárs, ami ott született. Ez nem kis mértékben a tervezők erénye.

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.11.
11:28

@bardóczi: A lekövezés a legkisebb baj, és igazad van, a puccparádéra tekintettel, középen legegyszerűbb megoldás a kőburkolat. A mérete viszont zavaró, mármint a kősivatagé: pláne azzal a szputnyikot formázó zászlórúddal a fókuszában. Az északi park megsemmisítése szarvashiba volt, a Kossuth szoborcsoport színe, háttere, az azt övező murva burkolat ráadásul vakítóan egybefolyik. A platánok ebben a posztmodern miliőben groteszk parafrázisai a "természet" nevű, avittas motívumkincsnek. Ezzel összemérhető gondot okozott a hársfasor, valamint a déli parkrész nagy fáinak kivágása. Mindezek fontos, a távolságot osztó szereppel bírtak. Lombfüggönyük ugyan valamelyest valóban kitakarta az Országház épületét, ám egyben mozgalmassá tette ennek a hatalmas, mesebeli tömbnek a képét. Korábban, a teret övező járdákon elhaladva bemozdult, lépésenként változott a fák és az épület viszonya. Ma viszont, pl. a Földművelésügyi Minisztérium felől nézve - különösen a túlzó, műséges esti kivilágításban - statikus, valószínűtlenül steril, szinte kétdimenziós látványban van részünk.

Válasz
Garay Klára
2015.02.11.
20:39

@bardóczi: Kedves Sándor! Nekem sokkal könnyebb dolgom van: én vagyok a lakosság, nem tudok/szeretnék érvelni...csak sokallom a hortobágyi pusztát a városban, hiányoznak a fák, a legutóbbi tüntetésen majdnem beleestem a vízmedencébe, ami a hársfák helyén hullámzik. De veszettül rondának találom a nyilvános WC falra emlékeztető 56-os "emlékművet"...nem szeretem, hogy lebetonozták a platánokat, kivagdosták a fákat és a városban már éppen 2-vel több a Tisza szobor, mint amit az izlésem elbír. De annak nagyon örülök, ha nem kell 6 év múlva szétverni, mert széthullik. Van, amikor előny, ha nem ért az ember valamihez :-).

Válasz
lecsó
2015.02.12.
00:09

@bardóczi: Szerintem az elégedetlenkedők pont a felsoroltak miatt elégedetlenek. Hozzátéve a kontextust: Egyrészt a belvárosban ritkának számító előzményt, vagyis az elhanyagolt, de parkszerűen emberarcú teret, másrészt a jelenlegi budapesti tendenciákat, amelyek során a politikai gőzhenger és a betonlobbi lépésről lépésre tiporja maga alá a szabadság urbanisztikai "kis szigeteit", harmadrészt a kortárs térrendezés egyik érdekes sajátosságát, ami a zöldséget láthatóan díszítőelemnek tekinti, mert hol berakja középre, ahol senki se jár, csak a villamos, hol meg ugyan a jónép közelébe teszi, de elemeléssel vagy egyéb leválasztással ügyel rá, nehogy valakinek is eszébe jusson két lépésnél közelebb menni hozzá vagy pláne rálépni, ráülni, eleve bármi olyat csinálni, ami felborítaná a látványtervszerű érintetlenségét, negyedrészt pedig elköltöttek vagy 15 milliárdot, miközben máshol ennek az összegnek a töredéke sem jut díszkőnél és szökőkútnál fontosabb dolgokra. Ami meg a funkcionalitást illeti, a Felvonulási teret évente egyszer-kétszer azért sikerült teljes egészében kihasználni, azaz a hely legalább ezeken a napokon működött, viszont a Kossuth tér egyetlen funkciója a tisztavatás/zászlófelvonás eddig is elfért a "dzsumbujban" minden probléma nélkül.

Válasz
FenyvesiHK
2015.02.12.
10:09

@lecsó: Bizonyos hatalmi struktúrák sajátossága, hogy igyekszik mindent és mindenkit a fekete meg a fehér sorokba irányítani és mi hajlamosak vagyunk fehérré meg feketévé válni.Fehéren és feketén kezdünk el utálni meg szeretni valamit és észre sem vesszük a háttérben meghúzódó manipulációt. Pedig létezik a szürke ötven árnyalata. Kossuth tér ügyben én Sándorral értek egyet. Politikai katyvaszoktól függetlenül, egy kétmilliós városnak kell, hogy legyen egy ünnepi tere akkor is, ha évtizedenként egyszer használják. Hol fogjuk egyszer vállunkra emelni Mátyás királyt (Nagy Lajost, Széchenyit, Andrássy Gyulát stb.), ha visszajön(nek) ráncbaszedni a dolgokat ? A Duna jege ugrott, a Felvonulási tér a Városligeté kellene(kell!) hogy legyen, a Kossuth tér meg pont jó helyen van az ilyesmihez.

Ünnepi tér minden fővárost megillet, tudták ezt már a Minószi civilizációban is, ma is látható a knosszoszi palota területén a kétezer éves felvonulós-dísztér. De van ilyen Londonban is, hogy egy kicsit távolodjunk a politikai megközelítéstől, úgy hívják Horse Guards Parade (Lovastestőrségi dísztér) a St.Jame’s park tövében és marhára le van/volt kövezve egy böhöm nagyságú terület, már VIII. Henrik korában is.(Az ügyes angolok mellesleg nagyon jól hasznosították a 2012-es nyári olimpia idején, ide helyezve a röplabda versenyeket, tizenkétezres néző-befogadóképességgel.)

Miközben teli torokkal védjük (helyesen) Budapest historizáló épületeit, (városképét) mely épületek egyedülálló mennyiségben és az egyszerre építés harmonikus együtteseiben teszik Budapestet azzá, amiért érdemes idejönni és persze itt élni, miért ne illetné meg emblematikus két palotáját az a térmennyiség, amin állva valóban kedvtelve, kellő perspektívából nézegethetjük arányaikat, méltóságukat, mely palotákat alkotóik is ilyen téri struktúrára tervezték anno. Ezek a paloták neves építészek művei, mint Hauszmann Alajos(Igazságügyi Palota) és Bukovics Gyula(Földműv. Minisztérium).

Miközben szívem vérzik a hársfasorokért és fel nem foghatom miért kellett „megfürdetni” arme Kossuth apánk bűnrossz szobrát, talán attól, mit rákent a század ? (az fürdetéssel nem jön le) a térre igenis ráfért a fürdetés, a mai Kossuth térről eltűnt az a politikai, történelmi koszmó, ami állandó negatív töltéssel jelen volt a téren.

Meglehet a fákhoz nem mehetünk divatos okokból túl közel és a díszletbokrok is egyenlőre csenevészek, az ország házához pillanatnyilag sokkal közelebb kerültünk szimbolikus jelentéstartalommal is.Emellett teljes meggyőződéssel és jogosan utálhatjuk a fák helyén a siralmas gödörkomplexumot, ennek is van jócskán szimbolikus jelentése.

Ezzel együtt:

A Kossuth tér egy politikával fertőzött városi zárványból egy élhető térré változott. Ezt nem lehet elvitatni. Bárki leülhet a tér közepén a földre és átbringázhat rajta fütyörészve.

Ez nagyon nem volt mindig így. Gyorsan felejtünk.

Válasz
lecsó
2015.02.12.
19:04

@FenyvesiHK: Bécsben, Prágában sincs ilyesfajta főtér.Ekkora városok lakói általában akkor jönnek össze a "főtéren", ha megnyerik a focivébét vagy győz a forradalom.A Hősök tere mindenfajta téralakítás nélkül abszolvál főtéri funkciókat - párt- és rendszerfüggetlenül.A Kossuth tér ezzel szemben 100 év alatt kb. kétszer tudott a démosz számára helyszínné válni, amiből az egyik alkalom súlyos vérengzésbe torkollott. Vagyis történelmi alapnak marad a köztársaság kikáltásának aktusa, ami azért nem egy hosszadalmas sikerlista.A hatalmas épület, benne a rengeteg, de a gombokat uniszónóban nyomogató képviselővel meglehetősen anakronisztikus látvány. Ezt felturbózni egy grandiózus előtérrel öntököndöfés. Egyrészt befelé is, mert a helyiek pontosan ismerik a hétköznapok egyre antidemokratikusabb és embertelenebb politikáját, a nép és a hatalomgyakorlók közti egyre élesebb választóvonalat, és kifelé is, mert amikor az egyszeri turista meglátja az összképet, rögtön eszébe jut, hogy ez a szép parádésplacc milyen jól reprezentálhatta egykor az akkori Magyarország méreteit, viszont amikor megtudja, hogy mindezt tegnap csinálták, akkor azért fogja vakarni a fejét.Kétségtelenül nehéz nem fekete-fehérben látni a beruházást (mellesleg, bár nem vagyok nyelvész, de szerintem azért beruháznak és kiviteleznek, mert sosem kiruháznak vagy beviteleznek), hasonlóan az 500 milliárdos föld alatti villamos építészeti truvájaihoz vagy a lebetonozandó Városliget szépen zöldellő tetőihez. Talán ha kicsivel demokratikusabb a döntéshozatal, ha kevesebb az aktuálpolitikai nyomulás, ha kisebb a környezetrombolás, ha látom, hogy a "plebejus kormány" tényleg a plebsz számára és nem a maga kénye-kedvére építkezik, akkor talán könnyebb lenne észrevenni az árnyalatokat is.

Válasz
FenyvesiHK
2015.02.12.
23:00

@lecsó: Kedves lecsó, már mitől ne lenne Prágának meg Bécsnek parádézós dísztere? 1989 szilveszterén Prágában, december 30-án, a Staromestské námesti-n, Európa egyik legszebb, legméltóságteljesebb városházája előtt egy gombostűt nem lehetett leejteni, ott ünnepelt minden cseh, meg nem cseh, aki csak befért a térre és éltettük az előző nap megválasztott köztársasági elnököt, Václáv Havelt. Nagy nap volt ez és méltó kerete a csehek főtere.

Gyönyörűséges ünnepi tér a prágai.

Ami Bécset illeti, Hitler nem egy utcasarkon jelentette be az Anschlusst, hanem a Hofburg előtt, a Heldenplatzon. Ez az esemény nem tartozik a tér dicső történetéhez, mindenesetre a Habsburgok már hogy a bánatba ne gondoskodtak volna őket dicsőítő hatalmas dísztérről többévszázados uralkodásuk jelképeként ?! Idővel a Habsburgokat kiseprűzték, a tér maradt.

Azt gondolom és ennek próbáltam hangot adni, hogy talán nem kellene mindig politikai premisszákkal sújtani a város egyik alkotó elemeként is megjelenő építészeti teret, melynek immanens jelentését sokan próbálták definiálni Alois Riegltől kezdve Hajnóczi és Szentkirályi professzor urakig,  de politikai tartalmakkal egyiküknek sem jutott eszébe foglalkozni. Próbáljuk már átlépni egy városi tér megítélésénél, kik és hogyan regnálnak az idő egy múlékony szeletében. Az épület és a tér majd szépen túléli az ilyen-olyan nyomkodókat.Belátom ez csak ERRE a térre vonatkozik.Vannak/lesznek sajnos nem túlélők is.

Lehetne keseregni borongós történelmi múltakon, a franciák is lehetnének nagyon szomorúak a Concord terükkel, ami pl. kedvelt vérfürdő- és lefejezőhelye volt korábbi „boldog” időknek.A jelent illető borongással persze tértől függetlenül egyetértek.

Válasz
lecsó
2015.02.13.
19:28

@FenyvesiHK: Főtér alatt egy organikusan-historikusan alakuló helyre gondolok, aminek a főtérsége az ott lezajló események korokon átívelő láncolatából adódik ki. (Nem tudom, az említett példákra ez mennyiben áll.) A Kossuth tér a szocializmusban alig volt több, mint nagyszabású "irodaházak" határolta terület. Ennek megfelelően a Parlament épülete is szabadon megközelíthető volt (gyerekként rendszeresen mászkáltam ott), a tér pedig - nyilván a rémes előzmények miatt is - igyekezett a lehető legátlagosabb átközlekedő, helyenként sétálgató térnek mutatkozni. A főhivatalok mellett meghúzódó földszinti-földszintes intézmények (szalámibolt, bankfiók, étterem, házasságkötő-terem) is ezt erősítették. 50 év múlva lehet, hogy az átépített Kossuth tér másféle kontextust fog jelenteni, az én nézőpontomat viszont a korábban írottak határozzák meg. Remélhetőleg az unokáink, ahogy a most kivágott fákra, úgy a teret átalakító hamis és hazug politikai szándékra sem fognak emlékezni. És nem azért, mert kimosták az agyukat, hanem, mert nem lesz rá okuk.Az építészeti perspektívával egyébként egyetértek. Különösen azért, mert a MEH-et én a Kúria épületében látnám legjobb helyen.

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.14.
08:33

@lecsó: Tetszik a főtértani vita, mégis, visszafordítanám orcánkat a konkrét placc konkrét jellemzőire. Tegnap átlósan keresztülsétáltam a Kossuth téren, az Alkotmány utca torkolatának vonalától a Kossuth-szobor Duna felőli sarkáig, majd tovább, a Tisza-szobor mögött, a Dunapartra. Csak most tűnt föl, hogy mekkora kősivatag nyúlik a tér Kossuth-szobortól nyugatra, tehát a Duna felé eső részén. Itt tehát nem a központi, hadibalett-színtérről beszélek, hanem egy másik bazaltszaharáról. Ebben a fű-, fa- és cserjementes övezetben a látogatóközpont liftjének obligát, felszíni üvegkalitkája és az azt övező geometrikus kőkorlát részben kitakarja Tisza István szobrát; nem nagyon, csak éppen annyira, hogy nyilvánvalóvá váljon a diszharmónia az egymást átlapoló minimalista korlát és a dúsan érzelmes szoborcsoport között. Tényleg, ez az egész térszakasz, Kossuthtal, Tiszával, kőtalapzatú platánokkal együtt nem más, mint egy nagy idézőjel-gyűjtemény. Semmi sem az, ami; semmi sem a régi, csak éppen idézi azt, a növény nem a természet része, hanem a természet béklyóba verésének emlékműve. Ez a tér a Szépművészeti Múzeum hajdani aláfúrási, főlépcső-kiherélési és melléképületesítési kísérletének eszmei rokona. Azzal a különbséggel, hogy itt a tervek NEM KERÜLTEK előzetesen nyilvánosságra, és a kormány magas, átláthatatlan kerítéssel vette körül az építkezést. Miközben maga sem vette észre, hogy park helyett posztmodern kérdő- és idézőjel-erdővel rakták körül a népfelség fórumát, az Országházat.

Válasz
FenyvesiHK
2015.02.14.
15:52

@Pákozdi Imre: Utáljuk a gödröt.Jó.

A tárgyilagosság okán kérdezném:

Mégis hova a fityfenébe kellett volna eldugni egy félmilliós látogatottságú, mindamellett hivatalként működő országházának azt az autómennyiségét, amit jogos igényként egyúttal el kellett tüntetni a térről, amely valóban egy gigaparkoló benyomását kezdte kelteni, megspékelve kormányőrökkel és virágládának álcázott tankcsapdákkal. Mely kormányőrök bizony a főbejárat közelébe sem engedtek szép, organikus történelmi hagyományként biztonsági okokból.

Tudom,hogy a tervezők nem olvasnak poszthumusz vitákat műveikről az ÉF-en és ezt jobb lenne tőlük hallani, de VALAHOVA tenniük kellett honatyáink járgányait is, azokét is akik erre, meg azokét is, akik arra nyomkodnak vagy nem nyomkodnak csak aluszkálnak démoszi felhatalmazással.(ld. még: állam demokratikus berendezkedése.)

És ez az a pillanat amikor kezdünk görög kórusokba lemenni, ahol a másik (nem mélygarázsos) oldalon álló kórus azonnal rákezdi:

Oh Zeusz ! miért szabadítád ránk Hádész poklaiból

a gyorskerekű Erinnüszök bűzös szerkezeteit,

melyek Zefírünk édes lehét mérgezik szüntelen

Óh miért nem jártok inkább Ti Istenek is

Alstom halkgördülésű szekerén stb.

Dráma tehát marad (gödör, parkolás,béklyóba verés stb.) katarzis elmarad(továbbra is mindenki autóval közlekedik, parkoló gödör fölött kőtenger)

Csak halkan megjegyezném, maga az Országház az un. Tömő téren épült 1885-től  1904-ig, mely tér diszkréten azt rejtette nevében, hogy ez volt Pest városának szeméttelepe. (Az ezzel kapcsolatban felmerülő mémeket és poénokat kérem őrizzük meg magunknak ugyanilyen diszkrécióval.)

Az organikus-historikus fejlődés tekintetében viszont egy szavunk sem lehet.

Válasz
daftpunk
2015.02.06.
11:22

Vitelezi ki?!

Anyám borogass!

Senki nem olvasta el a cikket, mielőtt kirakták volna a főoldalra?

- Üdv, az önjelölt olvasó-szerkesztő

Válasz
másik
2015.02.06.
13:08

@daftpunk: nagyon jó. láthatólag nincs cenzúra :) ami jön az megy ki a címlapra.

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.06.
15:25

@másik: Drukkolok, hogy még egy szólást fűzzön valaki hozzá ehhez a kivitelezési problematikához. Ezzel a tárgybani építész-aktivitás elérné a Liget Budapest kapcsán kifejtettet.

U.i.: jelentem, elérte, sőt, felülmúlta. (Az utóiratot egy héttel később, 13-án írom.) Az összes idei épületügyi hozzászólás a fórumon biztosan kevesebb, mint az ehhez a nyelvészeti kérdéshez fűzött komment. De nem baj, mert a "kivitelezés" főnév által jelzett folyamat - szebb időkben - fontos része az építészek tevékenységének, ezért az írásmódja sem közömbös. 

Válasz
daftpunk
2015.02.06.
16:04

@Pákozdi Imre: Hiába, no, ezek az igazán fontos dolgok!

A jó édes anyanyelvünk!

:-)

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.06.
16:08

@daftpunk: Ja. Ez amúgy az egész íráson látszik. A tender megnyeréséhez gratulálok, és remélem, telik majd belőle egy magyarul jól fogalmazó PR-es alkalmazására is. 

Válasz
kristof.kelecsenyi
2015.02.12.
15:14

@daftpunk: Kedves daftpunk!Több nyelvész ismerőst is megkérdezve, a dolog koránt sem egyértelmű.

Félreértések elkerülése végett: a KÉSZ sajtóközleményének nem ez volt a címe, a címet én adtam neki a sajtóközlemény alcímének és címének szerintem kellően informatívnak tartott egyesítésével, tehát ha itt hiba van, az nem a KÉSZ, hanem az én saram.

Nekem sokszori ízlelgetésre sem állna a számra a kivitelezi szót ebben a formában használni itt, egyszerűen magyartalannak érzem - lehet hibásan.

Állásfoglalást kértem a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjától ez ügyben, amint megérkezik válaszuk, közzé fogjuk itt tenni.

A címet a probléma megkerülésével egy biztosan helyes formára javítottuk.

Üdvözlettel,

Kelecsényi Kristófszerkesztő

Válasz
daftpunk
2015.02.13.
07:14

@kristof.kelecsenyi: Ez komoly?

Ehhez az állásfoglalás-kéréshez egy füst alatt hozzá lehetett volna csapni azt a kérdést is, hogy a "juk" vagy a "lyuk" a helyes forma :-)

Válasz
Pákozdi Imre
2015.02.13.
08:00

@daftpunk: A nyelvérzék az egy dolog, de a jelenség etimológiája* és a szabály eléggé trükkös. Nem a luk problémájával összevethető. Az "ál-igekötőkről" ui. kevesen hallottunk akármelyik iskolában (én sem).

http://napinyelvtan.blogspot.hu/2013/02/aligekotos-igek.html 

Válasz
Huszti István
2015.02.13.
08:30

@Pákozdi Imre: Szerintem mind a három forma helyes, nevezetesen a lyuk, luk, juk. Az első kettő mint tudjuk valamilyen anyaghiányt jelent - fontos etimológiai kérdés lehet, mint eredetvizsgálat a lyuk/luk keletkezésének problámája, különös tekintettel az építészeti szempontokra. Feltehetően a lyuk a népi, míg a luk az urbánus megközelítés. A kérdést organikusan megközelítve talán rálelhetünk a fogalom szubsztanciájára.

A "juk" pedig az a szőrös állat, aminek csavart szarva van és a tejéből készül a juh gomolya, meg fínom sajtok.

Válasz
kristof.kelecsenyi
2015.02.13.
14:24

@daftpunk: Kedves daftpunk!

Igaza volt, én tudtam rosszul, ezekszerint "a számra is rosszul áll" az ige, mert amíg a Pákozdi Imre által linkel többi ige esetében teljesen nyilvánvalóan nem válik el az igekötő, addig itt volt egyfajta bizonytalanság.

A Tanácsadó Szolgálat válasza megjött és az Ön igazát támasztotta alá.

"A kivitelez igében hagyományosan nem válik el az igekötő, legalábbis a normatív nyelvhasználatban nem (a szakmaiban bizonyára, és olykor a beszélt, lazább nyelvhasználatban is).

A ki- egyik leggyakoribb, ősi igekötőnk, gazdag jelentéskörében a főbb jelentések: kifelé irányulás, befejezettség, ellentét stb. És természetesen elválik az igekötő ...A kivitelez is - látszatra - beleillik ebbe a sorba, hiszen például a befejezettség itt is jelentésbeli összetevő.Ez azonban nem valódi igekötős ige, hanem ki- igekötős főnévből van képezve, vagyis előbb volt meg a kivitel és a kivitelezés, és abból "vonódott el" a kivitelez ige. Ilyen ún. áligekötős igek  még például az olyan, ugyancsak tükörszavak, mint a kifogásol és a kivételez - hogy most csak a ki- igekötőnél maradjunk. "

Tegyünk pontot az ügy végére és köszönjük, hogy éberen lecsap az általunk vétett hibákra! :)Jó hétvégét,Kelecsényi Kristóf

Válasz
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk