építészet : környezet : innováció

A kőcsiga belül - a pécsi Kodály Központ belsőépítészete

A már korábban bemutatott pécsi Kodály Központ, a kívül kemény "kőcsiga" puha belső karakterét Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt az Építész Stúdió mottója által ihletve teremtette meg. A belsőépítészeti kialakítás koncepcióját és részleteit Az Év Belsőépítésze díjával elismert alkotók mutatják be.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa egyik nagyberuházásaként meghirdetett Pécsi Konferencia- és Koncertközpont nemzetközi építészeti tervpályázatát az Építész Stúdió nyerte 2007-ben. Az ő vezetésükkel készültek el 2008-ban az engedélyezési- és tendertervek az építtető, Pécs MJ. Város Önkormányzata megbízásából.

 

Kodály Központ - Építész Stúdió Kft., fotó: Körtvélyesi László

Kodály Központ - Építész Stúdió Kft., fotó: Bujnovszky Tamás

 

A beruházás léptékéhez képest szűkre szabott büdzsé és a hosszútávú fenntarthatóság az eredeti elképzelésekre is kihatott: a (pályázat lezárulta után elkészült) megvalósíthatósági tanulmány szerint a programot jelentősen – mintegy harmadával – csökkenteni kellett. A zsugorítást a nagyterem változtatása és az alapkoncepció sérülése nélkül sikerült megvalósítani, egyedül az előcsarnok méretén érzékelhető. A létesítmény tervezési munkáiba már a sikeres tervpályázatot követően bekapcsolódtunk az Építész Stúdió felkérésére.
A rövidre szabott határidőnek köszönhetően feszített tempóban zajló építkezés – amit a magas szintű technikai felszereltséghez tartozó, méltán elvárható minőség és a finomabbnak szánt részletek is megsínylettek – másfél éve után az ünnepélyes megnyitóra 2010. december 16-án került sor.

 

Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
 

 

Mottó
„Az épület, amelyet körüljárunk és a terem, ahol a zene körbevesz bennünket. Az épület élettel és mozgással teli, a teremben a hangok csendje és a csend hangjai.
Dinamika és egyensúly. Egyetlen világnak két oldala. Anyagok: kő és fa. Kemény és puha. Hideg és meleg. Évmilliós és évszázados. Időtálló és bensőséges. És a teremben – mintha egy óriási fa üregében, vagy egy hangszer belsejében ülnénk – elmerülünk a zenében.” (Építész Stúdió)

Belsőépítészet
A mindkettőnkhöz közelálló, esszenciális töménységű gondolattal könnyű volt azonosulni – csak az eszköztárat kellett kiválasztani hozzá és összegyúrni... Célunk volt, hogy a kontrasztos ellentétpárokon alapuló erőteljes építészeti gondolat logikáját kifejtsük, és továbbvigyük a meghatározó belső terek karakterének formálásában, megjelenésében, anyaghasználatában egyaránt, illetve hogy ezt az apró részletekig következetesen bontsuk le.

 

 
Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ előcsarnok infopult - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint

 

A spirálisan szervezett épület fókusza, a kőcsiga lágy része, legértékesebb belső „szerve” a nagyterem monumentális tömbje. Ezt a magot öleli körül a kiegészítő és kiszolgáló helyiségcsoportok többszintes karéja, ahol a szólampróba- és konferenciatermek, illetve az egyéb irodai és kiszolgáló funkciók helyezkednek el.

Az egymással összefonódó két egységet összekapcsoló – és az épületet funkcionálisan szervező – közlekedőgyűrű tölcséres kiteresedése az előcsarnok. Ide kapcsolódnak a közönségforgalmi funkciók, egyúttal a külső és belső tér áthatási felülete is: a környezet ezen a ponton „befolyik” az épületbe.

 

Kodály Központ előcsarnok vendégbüfé - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
Kodály Központ előcsarnok - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
Kodály Központ előcsarnok galérialépcső - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
Kodály Központ előcsarnok galéria - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás

 

 

Előcsarnok, közönségforgalmi területek
Az épület monolitikus, szikár megfogalmazását a belső terek visszafogott anyaghasználatával és a beépített bútorzattal is hangsúlyozni kívántuk. A fal- és mennyezetfelületeken ezért az épület külső mészkőburkolatához megjelenésében hasonló anyagot alkalmaztunk: a velencei stukkó olyan nemes, csiszolt kőre emlékeztető, nagy keménységű vékonyvakolat, amely természetes ásványi anyagokból és több száz éve bevált technológiával készül. A mennyezeteket egyenletes diffúz fényt adó, feszített fóliás világítási rendszer alkotja, amely használaton kívül homogén, semleges felületként jelenik meg.

Ebben a puritán, letisztult környezetben az egyetlen kitüntetett minőségű elem a falpillérek mögött feltáruló nagyterem – belső terének különleges hangulatát felvezető – finoman irizáló, sejtelmes-aranyba hajló stukkóburkolata. Az előcsarnok csápszerűen szétágazó, többszintes térrendszerének szervezését és funkcionális tagolását a beépített bútorok, berendezések segítik. A padló kőburkolatából terepplasztikaként kinövő tömbszerű pultok (jegypénztár-információ, fonotéka) és kanapék töredezett formavilága az épület geometriájával rokonítható. A ruhatár berendezése mobil kialakítású, összetolva a felére csökkenthető, így nem tátong üresen a kabátos évszakokon kívül.

 

Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
 

 

Nagyterem
Az egy híján 1000 nézőt befogadó terem elsősorban hangversenyek, akusztikus koncertek számára optimális, ugyanakkor kisebb átalakítással ettől eltérő akusztikai igényű funkciókra is megfeleltethető, de balett- és egyéb koreografált előadások, sőt bizonyos operák számára is alkalmas. Másodsorban konferenciák plenáris előadóterme lehet (a székek lábszerkezetében kihajtható írólap és elektromos csatlakozás). A szekcióülések a külső karéj két konferenciatermében és a szólampróbatermekben tarhatók meg. Harmadrészt különböző rendezvények, bálok, könnyűzenei koncertek megtartása is lehetséges, mert a lejtős földszinti zsöllye síkpadlóssá tehető (hidraulikus billentőmű segítségével), a széksorok pedig betolhatók a hátsó karzat alá. A színpadi karzat fölött – jelentős költsége miatt még a tervezés idején elhagyni kényszerült – 70 regiszteres orgona későbbi beépítésével számoltunk.

A nagyterem a ház szíve, ahol az akusztikai elvárásokkal és az építészeti környezettel egyaránt összhangban álló, egyedi, reprezentatív megjelenés létrehozása volt a célunk. A feladatban elmélyülve világossá vált, hogy az akusztika a burkolatok megformálásában, kialakításában sokkal tágabb lehetőségeket ad a hagyományosan használt eszköztárnál. Ezért a kánon határait bátran feszegettük – de az esztétika csak az akusztikai szempontok kielégítése után következhetett. Az első skiccektől a végleges változatig számtalan lépcsőfok vezetett, amit a kiviteli tervek és megvalósítás idején még tovább finomítottunk.

 

Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Bujnovszky Tamás
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy László
 

 

A tördelt síkokkal határolt terem könnyed, dinamikus aszimmetriája az akusztikából ered, amit a karzatok és a mennyezet nagyvonalú gesztusai erősítenek. A faburkolat-kéreg formai kialakítása és anyaga a hangtér kívánt diffúzitását és hangelnyelési igényeit szolgálják. A faburkolat-kéreg és a karzatfrontok markáns, játékos horizontális erővonalait alkotó, háromszög-geometriájú diffúzorok plasztikája és a bemarások is elsősorban funkcionálisak: a terem megcélzott akusztikai hangzásképéhez szükségesek. A falburkolati elemek kontaktragasztással közvetlenül a vasbeton falszekezetre kerültek – amely a szokásostól eltérő gondosságot és precíz munkát követelt a kivitelezőktől.

A színpad feletti 7 elemből álló mozgatható-állítható hangvetővel (canopy) biztosítható a pódiumon játszó zenészek számára a mindenkori hangzásigénynek megfelelő akusztikai környezet. A nézőtéri székek kialakítása a terem (hazánkban eddig egyedülálló) multifunkciós használatát szolgálja – a szempontokat több prototípus árán sikerült úgy összehangolni, hogy a követelmények közül egyik sem szenvedett csorbát.

 

Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy László
Kodály Központ nagyterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy László
Kodály Központ földszinti konferenciaterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
 

 

A közönséget és a zenészeket körülölelő tér emberléptékű, miliője meghitt és bensőséges, ugyanakkor ünnepélyes hangulatú. Megjelenését a faburkolatok tördelt plasztikájú felületei, a hangvetők kialakítása és az üléskárpitok randomszerűen váltakozó meleg, vörösesbarna tónusai határozzák meg. A finoman hullámzó falfelületeket a díszvilágítás szaggatott fénysávjai teszik élő, dinamikus organizmussá.

Azt mondják olyan lett, mint egy különleges, érzékeny hangszer.

 

Kodály Központ Szimfonietta próbaterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
Kodály Központ balett próbaterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
Kodály Központ zenekari próbaterem - belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt, fotó: Rádóczy Bálint
 

 

P.S.
Az újszülött kezét még fogni kell:
A frissen átadott épület "belakása" időigényes, ennek során a még csupasz előcsarnokot fel kell öltöztetni az összképet jelentősen befolyásoló információs-promóciós felületekkel, növényekkel és egyéb installációval. Megvalósításra vár a költségkímélés egyik áldozata: a high-end hanghordozókat is árusító fonotéka – a helye ugyan ki van alakítva, de egyelőre csak papíron létezik... Az elmaradt orgona megépítése magánadományként valósul meg, várhatóan a jövő év során. A hangszer egyedülálló különlegességét a terem struktúrájába való integrálás, a szerves illeszkedés, belesimulás adhatja – tervezése remélhetően hamarosan elkezdődik.

Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt


Kodály Központ belsőépítészete

vezető építész tervezők: Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek

Tolnai Zsolt
Rádóczy (f) László
vezető belsőépítész tervezők: Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt - PécséptervvStúdió
generáltervező: Építész Stúdió Kft. (engedélyezés- és tenderterv + kiviteli terv szerzői felügyelete)
építész munkatársak: Menyhárt Gergő, M. Guzmics Annamária, Fenes Tamás
szakági tervezők:
belsőépítészet (generál): Pécsépterv Stúdió Kft. (alvállalkozó: Cubo Épitészcsoport Kft.)
tervezők: Mészöly Csaba, Bokor Csilla, Terbe Rita, Tolnai Zsuzsanna
munkatársak: Csizmadia János, Józsa Ágota, Lukáts István, Pintér Norbert, Barta Fruzsina, Pelle Zita
teremakusztika: Arató-Borsi Éva, Alabárdos Zsuzsanna, Nagy László
konzulens: Anders Christian Gade
zajvédelem: Józsa Gusztáv
színpadtechnika: Strack Lőrinc, Gebei András
épületszerkezet: Becker Gábor, Reisch Richárd, Takács Balázs
tartószerkezetek: Nagy András, Marót Balázs
épületgépészet: Mangel Zoárd, Kerék Attila
épületvillamosság: Kun Gábor, Komlósi Tibor, Németi Ferenc
tűzvédelem: Drozdik Sándor
környezetalakítás: Mohácsi Sándor, Gyüre Borbála
forgalomtechnika: Rohrer Ádám
közmű: Bruckner Erzsébet
környzetvédelem: Bunyevácz József
vendéglátótechnológia: Gál Sándor
akadálymenesítés: Molnár Géza

kiviteli terv (generál): Mérték Építészeti Stúdió
építészet: Fábián László, Vámossy István, Baranya Tamás
belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt
teremakusztika: Kotschy András, Anders Christian Gade
rezgésvédelem: Csott Róbert, Illyés László
színpadtechnika: Tompai Zsuzsa, Tompai István, Veres Sándor
statika: Gecsényi Róbert, Lakatos Gellért
mélyépítés, alapozás: Petik Árpád, Petik Csaba
épületszerkezetek, szigetelés: Reisch Richárd, Rákosa Sándor
gépészet: Koralovszky László, Gáspár Tibor
elektromosság: Üveges Zoltán, Fehér Szabolcs
tűzvédelem: Venczel Sándor
sprinkler: Farkas Levente
környezetalakítás: Szabó Gábor, Csontos Csenge, Gyüre Borbála

tervezés éve: 2008-2010
kivitelezés éve: 2009-2010
szintterület: nettó 11.144 m2
bruttó beruházási költség: 6.800 mFt
építtető: Pécs MJ Város Önkormányzata
generálkivitelező: Magyar Építő Zrt. - Arcadom Zrt. konzorcium

 

Kapcsolódó oldal:

Elmerülni a zenében - Kodály Központ bemutatása

 

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »