A Lakhatási Koalíció közleménye a Diószegi utcában és környékén tervezett állami kisajátítások ügyében

2024. április elején a Józsefvárosi Önkormányzat is csak a sajtóból értesült arról, hogy a kormány egy törvényjavaslat alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bővítésére hivatkozva tíz, az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant készül nagyon rövid határidővel kisajátítani. A lépést nem előzte meg egyeztetés az érintett önkormányzattal vagy a lakókkal.

Nemrég az Építészfórumon is beszámoltunk róla, hogy józsefvárosi lakóházakat tervez kisajátítani a kormány. A kisajátítandó tíz ingatlanból nyolc önkormányzati bérház, melyekben összesen több mint 200 család lakik. Az ő elhelyezésüket a kormány a Józsefvárosi Önkormányzatra hárítaná, vállalhatatlan feltételekkel. A házak felújítására az önkormányzat vagyongazdálkodási tervvel és már elfogadott koncepcióval rendelkezik, a tervező kiválasztása folyamatban van. A lakóházak tulajdonjoga a jelenlegi javaslat szerint a törvény elfogadása után 60 nappal az államra száll, az állam pedig ingyenes vagyonkezelésbe adná az ingatlanokat az NKE-nek. A jelenlegi bérleti szerződések a tulajdonosváltás után 180 nappal megszűnnének, az önkormányzatnak pedig 2025. január 31-ig cserelakást kellene felajánlania a lakóknak – összegezték a helyzetet a közleményt aláíró civil és szakmai szervezetek. Az alábbiakban közleményüket változtatás nélkül közöljük:

Az alábbi lakhatási szervezetek képviselőiként elítéljük ezt a törvényjavaslatot, és felszólítjuk az országgyűlés tagjait, hogy április 30-án ne szavazzák azt meg. 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam eltulajdonítson önkormányzati bérházakat. Egyrészt, ma Magyarországon a szociális lakáspolitika megvalósítása az önkormányzatokra hárul, melyben fő eszközük a bérlakásállományuk. Már így is elkeserítően kevés önkormányzati (vagy bármilyen megfizethető) bérlakás van Magyarországon, és ezek számának további csökkentése mélyíti a lakhatási válságot. 

Másrészt, egy ilyen lépés eltántoríthatja nem csak a Józsefvárosi Önkormányzatot, de más önkormányzatokat is attól, hogy ingatlanállományuk fejlesztésével tervezzenek. Miért is vállalkozna ilyesmire egy önkormányzat, ha fennáll annak lehetősége, hogy egyik hónapról a másikra az állam kisajátítja az ingatlanjait, felülírva a már lezajlott tervezési folyamatokat? Ez mérhetetlenül káros gyakorlat minden önkormányzat szempontjából, hiszen érdemi lakáspolitikát és ingatlangazdálkodást csak hosszú távú tervezéssel lehet csinálni. 

Elfogadhatatlannak tartjuk azt is, ahogy a törvényjavaslat megalkotói politikai célokra használják az itt élő embereket. A kisajátításról szóló javaslat két hónappal az önkormányzati választások előtt érkezett, ami nyilvánvaló módon olyan politikai térbe lökte az egész ügyet, mely a lakók hátrányára válik. Az érintett épületek felújításáról, bontásáról, a lakók jobb körülmények közötti elhelyezéséről az önkormányzat vagyongazdálkodási terve gondoskodik. Akik a Diószegi utcai házakban élnek, régóta várnak arra, hogy jobb lakáskörülmények között tudjanak élni. Erre lett is belátható lehetőségük, hiszen a Józsefvárosi Önkormányzat egy olyan városrehabilitációs mintaprogramot dolgozott ki, amely a jelenlegi lakók érdekeit szem előtt tartva újította volna meg a környéket. Ezeket a terveket húzná keresztül a mostani kisajátítás. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, és az abban jelzett nagyon rövid határidőket tartják a szereplők, akkor biztos, hogy nem születhet olyan megoldás, amely a lakók lakhatási helyzete szempontjából optimális. Ez könnyen vezethet ahhoz, hogy ezek a családok kiszoruljanak Józsefvárosból, hiszen ha nem lesz elég cserelakás helyben, aligha lesz arra lehetőségük, hogy itt maradjanak. Rendkívül felelőtlennek és lelketlennek tartjuk, hogy egy magára családbarátként hivatkozó kormány így semmibe vegye 200 család érdekét, és ilyen súlyos mértékben rontson, amúgy sem könnyű helyzetben lévő gyerekek életlehetőségein. 

A beruházás az NKE bővülésére hivatkozva történik, az egyetem vezetői és polgárai viszont eddig még nem szólaltak fel a nyilvánvaló ellentmondások miatt, nem vállaltak felelősséget azért, ami a nevükben történik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy jövőbeli közszolgákat és pedagógusokat képző felsőoktatási intézmény, vagy a kormány képviselője tájsebként hivatkozzon rossz lakáskörülmények között élő emberek otthonaira. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetőitől, oktatóitól és hallgatóitól ehelyett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése mellett elkötelezett, a kampusz körül élő lakossággal szolidáris hozzáállást várunk el. 

A Lakhatási Koalíció és az aláíró szervezetek nevében azt kérjük, hogy a törvényjavaslatot benyújtó Semjén Zsolt vonja azt vissza; illetve ha mégis szavazásra kerül, az országgyűlési képviselők ne szavazzák azt meg.  

Aláírók: 
A Város Mindenkié
Habitat for Humanity Magyarország
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület 
Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont
Társaság a Szabadságjogokért
Utcajogász Egyesület
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.