A legjobb város: Rotterdam - a hét nemzetközi eseményei

Szokatlan formák jelennek meg egy dán közlekedési csomópont felett, hamarosan pedig park úszik a Hudson folyó fölé. Kína megelégelte az „eszelős" formájú épületeket, Rotterdam lett 2015 legjobb városa, Párizsban pedig 41 év után mégsem épül újabb toronyház. A 47. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.

Kígyó a vágányok felett Dániában

Koppenhágától délre, az agglomerációs körbe tartozó, 35 ezres Køge városában épül a dán fővárost is kiszolgáló új vasúti és közút csomópont 2018-ig. A várhatón többszörösére növekedő forgalmat  ellátó új intermodális csomóponton, az ide befutó autópálya és a távolabbról érkező vasútvonalak utasai tudnak majd a főváros felé vonatra szállni.  Az vasúti csomópont akár 2 és fél percenként is képes lesz nagysebességű szerelvényeket indítani Koppenhága felé, amit alig negyedóra alatt érnek majd el. Mindezek kiszolgálására egy új pályaudvar építése szükséges, az erre kiírt pályázatot – számos ismert nemzetközi építészirodát megelőzve – a dán COBE, Dissing+Weiltling és Cowi konzorcium különleges megoldású terve nyerte. A vágányok felett átívelő 225 méter hosszú kelet-nyugati irányú, hatalmas hengert formázó zárt gyalogoshíd egyesítené a pályaudvari funkciók nagy részét, mellette természetesen parkoló és további átszállási lehetőségek, illetve park létesülne. Az építmény déli, zárt oldalára végig napelemeket helyeznének el, az északi fele nézne a vágányokra és peronokra, illetve a hatalmas üvegablakokon keresztül az alacsonyan fekvő kisváros panorámája is feltárulna. Míg az épület külseje a hűvösebb hatású, az állomást körülvevő ipari környezetbe jól illeszkedő üveg és acél szerkezettel épülne, addig belül jóval melegebb érzetet adnának a faborítású falak, belsőépítészeti elemek és bútorok. A tervezők szerint az állomásnak egyszerre kell majd a nagytömegű utasmozgást gördülékenyek átengednie, illetve teret hagyni az utazónak a megpihenésre, hogy élvezhesse az utazás hangulatát, kellemes környezetben leülhessen elmélyüli vagy éppen szemlélődni. Az épület várhatóan közel százezer ember mindennapjainak válik a részévé és ezt a praktikumon túl minél kellemesebb módon szeretnék megoldani a tervezők.

Rotterdam a mintaváros

A holland kikötőváros – ami a II. világháború során jóformán a földdel lett egyenlő – évtizedek óta kiemelkedő építészeti teljesítményt produkál. Most mint a „legjobb város" elnyerte az Academy of Urbanism 2015-ös év Európai Urbanizmus díját is, a döntőben megelőzve az olasz Torinót és a dán Aarhust. Az indoklásban elmondták, hogy Rotterdam mindig is friss és nyitott volt az innovatív építészetre, itt kiemelt szerephez jut a várostervezés és megvalósulhatnak az új üzleti modellek, ezzel egy modern, fiatal és toleráns közösség alakult ki a városban. A díjazáskor kiemelték a város különleges kormányzati struktúráját, amely független tud maradni az ország vezetésétől, az évek óta pártsemleges polgármester a városlakókkal és nem a politikai pártokkal karöltve vezeti a kikötővárost. Steven Bee, az Academy of Urbanism elnöke kiemelte: „egy város fejlődését hosszú távon annak magas szintű autonómiája, erős vezetése, összetartó közgyűlése, illetve a magán- és üzleti szektor erős partnersége biztosítja", ezek a feltételek Rotterdamban mintaszerűen érvényesülnek.

Kína megelégelte az extrém épületeket

Hszi Csi-ping kínai államelnök nemrég kikelt az országban egyre jobban eluralkodó „eszelős" építészeti művekkel szemben. „A művészetnek az embereket kell szolgálnia" – mondta nemrég egy pekingi irodalmi szimpóziumon tartott kétórás beszédében, ahol felszólított a morális-inspiráló építészet megteremtésére, ami akár a „napsütés a kék égen, vagy a tavaszi szellő úgy inspirálja az elméket, melegítse a szíveket és nevelje az ízlést". Az elmúlt években az egyre megerősödő kínai milliárdos vállalkozóréteg valóban hatalmas és nem egyszer végiggondolatlan ingatlanfejlesztéseket hajtottak végre, amik radikálisan megváltoztatják vagy meghatározzák egy adott város képét. Sokszor érte őket a vád, hogy kontrolálatlan teret engednek a nyugati építészeknek a kísérletezésre, így Kína számukra egyfajta építészeti játszótér lett. A különös ízléssel, vagy ízléstelenséggel tervezett építészeti formákra az állami építővállalatok is könnyen hajlamosak, így az ország ma már tele van hatalmas űrtojásokkal, tárgyakat, vagy élőlényeket formázó épületekkel, esetleg nadrág alakú felhőkarcolópárral. Mindemellett az állam által is vezényelt elképesztő tempójú urbanizációs folyamat során egyre több megaváros jön létre, most már 140 városban laknak több mint egy millióan, míg az Egyesült Államokban ez a szám csak kilenc. Hamarosan földünk minden harmadik, 100 emeletnél magasabb toronyháza is Kínában fog emelkedni.

Kincses sziget a Hudson folyón

Pár nappal londoni zöld híd projektjének célegyenesbe fordulása után a brit Thomas Heatherwick most úgy tűnik New Yorkban is zöld utat kapott víz felett lebegő parkjának megvalósításához. Manhattan alsó részének nyugati oldalán új területeket kívánnak bevonni a város rekreációs zónáinak bővítésébe. A Hudson folyóba nyúló, korábban elértéktelenedett két móló lebontásával felszabaduló területen létrejövő „55-ös móló" projekt egy, 300 gomba alakú betonpilléren nyugvó mesterséges szigeten 2,7 hektáros közpark létrehozását takarja, amin különböző művészeti tevékenységek, így egy 800 férőhelyes szabadtéri amfiteátrum is helyet kap majd. A viharoknak is ellenálló, masszív alapozású mesterséges szigeten, Mathews Nielson tájépítész tervei alapján megvalósuló parkban számos „kincset" rejtenek el, hogy minél szélesebb közönség számára nyújthasson nem mindennapi vizuális és kulturális élményt. A „futurisztikus park" építési költéseinek legnagyobb részét, 113 millió dollárt (közel 28 milliárd forint) Barry Diller médiacsászár és divattervező felesége, Diane von Furstenberg adományozta a városnak, ami New York történetének valaha volt legnagyobb magánadománya. A parthoz két híddal kötődő sziget várhatóan 2019-ben fogadhatja első látogatóit.

Párizsban egyelőre nem épül harmadik torony

A hét elején a francia főváros közgyűlése, bő három éves vita és többszörös szavazás után, komoly támogatás mellett mégis elvetette a Herzog & de Meuron tervezte 180 méteres „vertikális város" tervét. A város déli peremén, a Porte de Versailles-nál levő vásárvárosba tervezett, égbe nyúló háromszög alakú toronyház Jaques Herzog szerint több lett volna mint épület, az egy teljesen új építészeti elgondolást képvisel. A 42 emeletesre tervezett irodaház magassága még így is bőven alul maradt volna az Eiffel toronyénak, vagy az 1973-ban átadott – szintén sok vitát és rosszallást kiváltó – Montparnasse torony 210 méterének. Párizsban jelenleg 37 méteres a maximális beépíthető magasság, amit a Herzog-féle torony kedvéért a korábbi polgármester, Bertrand Delanoe feloldott volna, de utódja, Anne Hidalgo sem adta fel a küzdelmet. Szerinte Párizsnak ki kell lépnie 19. századi építészeti kontúrjából és ismét megnyitni az innováció előtt a terepet, ezért vétójogával élve reméli, hogy a városházán ismét szavazhatnak az épületről.