Emberek/Interjú

„A lényegre kell összpontosítanunk” - interjú Juri Troy osztrák építésszel

1/6

Jury Troy

Jury Troy

Jury Troy

Interjú Juri Troy-jal

?>
Jury Troy
?>
Jury Troy
?>
Jury Troy
?>
Interjú Juri Troy-jal
?>
?>
1/6

Jury Troy

Jury Troy

Jury Troy

Interjú Juri Troy-jal

„A lényegre kell összpontosítanunk” - interjú Juri Troy osztrák építésszel
Emberek/Interjú

„A lényegre kell összpontosítanunk” - interjú Juri Troy osztrák építésszel

2011.11.11. 12:45

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Juri Troy

Dosszié:

Juri Troy neve ismerősen csenghet, hiszen a közelmúltban több épületét is bemutattuk az Építészfórumon, amelyeket tervezőtársával, Matthias Hein-nel közösen készített. Az ő nevükhöz fűződik az ausztriai Pressbaum településen álló aktív ház (Sunlighthouse), amelyet 2011. október 4-én mutatott be a Budapesten rendezett aktívház-konferencián. Az építésszel előadása előtt, a Kopaszi-gáton Garai Péter beszélgetett.

Idén tavasszal magam is eljuthattam Pressbaum-ba, a Napfényházba. A végtelenül egyszerű, letisztult formálás és a részletek kidolgozottsága igazán inspiráló. Mi volt az építészeti koncepció a ház tervezésénél?

Amikor hozzákezdek egy projekthez, általában nem tudom, milyen lesz a végeredmény. Itt a legfontosabb a szoros együttműködés volt irodánk, a kremsi Donau Universität és a különféle szakágak mérnökei között. Fő célkitűzésünk egy, a hely adottságait figyelembe vevő, azt kihasználó ház megalkotása volt. Ezt tükrözi például a napsütést legjobban kiaknázó tetőforma, valamint az épületkubus átriumszerű bemetszése, amely a belső tér és a környezet kapcsolatát is erősíti, amellett, hogy a helyiségeket bőséges természetes fénnyel látja el. A homlokzatok nagyméretű megnyitásai főként a lenyűgöző panoráma felé fordulnak.

Mennyi ideig tartott a tervezési folyamat?

Két évig, az alapos előkészítés mellett számtalan skiccet, tervváltozatot készítettünk. Két építész munkatárssal és több szakági tervezővel dolgoztunk együtt, összesen mintegy húszan. Az építkezés csak a tervek véglegesítése után kezdődött el.

Interjú Juri Troy-jal
4/6
Interjú Juri Troy-jal

 

Volt valamilyen előkép, inspiráló példa a formálás, illetve az anyagok tekintetében?

A helyi építési törvények, továbbá a telek mérete és adottságai jelentősen befolyásolták, korlátozták a tervezett ház telepítését. Az alkalmazott anyagoknál az volt a döntő szempont, hogy minél inkább eleget tegyenek a CO2-semlegesség követelményének, azaz az előállításuk is minél kisebb energiamennyiséggel járjon. Erre a természetes fa volt a legmegfelelőbb, hiszen élő anyagként maga is megköti a levegő CO2-tartalmát. A ház energiaszükségletének minimalizálását a teljes életciklusra vetítve értelmeztük, így a helyi erdőből származó faanyagot használtuk, ráadásul kezeletlen módon, hogy a természetes szépség minél jobban érvényesülhessen.

Olvastam, illetve ottjártamkor is hallhattam arról, hogy a ház szerkezete teljes előregyártással készült. Mennyi ideig tartott az építkezés?

Fél évig, ebből a fal-, és tetőpanelek felállítása, összeszerelése mindössze három napot vett igénybe. A fennmaradó időt a vasbeton lemezalap készítése, a nyílászárók beépítése, illetve a gépészeti szerelés tette ki. Kiemelt szempont volt a légtömörség felületfolytonosságának biztosítása, amelyet az előregyártással kitűnően el lehetett érni, csupán a csatlakozások megfelelő kialakítására kellett megfelelő gondot fordítani.

Nehéz volt-e megfelelő kivitelező csapatot találni?

Ez mindig nehéz, még nálunk, Ausztriában is. Az volt a tapasztalatunk, hogy a társaságok nagy része kevésbé jártas az előregyártásban. Végül szerencsénk lett, mert az a cég építhette fel a házat, akikkel már korábban is többször együtt dolgoztunk. Előzetes számításokat végeztünk, hogy ha a munkások naponta utaztak volna az építkezés helyszínére és onnan vissza, az óriási többlet CO2-kibocsátást és költséget jelentett volna. Ezért az építésben részt vevők a telektől kb. 50 méterre lévő panzióban laktak, ahonnan reggel csak átsétáltak a munka helyszínére.

Korábban terveztek-e már aktívházat?

Az elmúlt években már több alacsony energiafelhasználású ház szerepelt a munkáink között, de ez volt az első, kifejezetten aktívház megalkotására irányuló megbízásunk.

A Napfényház elkészülte óta kaptak-e újabb megbízást aktívház tervezésére?

A közelmúltban már volt néhány ilyen jellegű megkeresésünk, de ezek tervezése és megvalósulása még bizonytalan. Az a tapasztalatunk, hogy a megrendelők körében érezhetően erősödik az igény az egyre kevesebbet fogyasztó házak létrehozása iránt. Úgy tűnik, a pressbaumi projekttel sikerült felkelteni az emberek érdeklődését - pontosan ez volt a kezdeményezés egyik fő célja. A betervezett szerkezetek és részletek tesztelése is fontos és igen hasznos, hiszen ezáltal kifejleszthetjük a lehető legoptimálisabb megoldásokat.

Építészként milyen ars poeticát tudna megfogalmazni? Mik azok az alapelvek, amelyeket fontosnak tart a munkájában?

Nehéz kérdés... talán az, hogy az építészet legyen mindig őszinte, legyenek megfeleltetések a szándék és a követelmény, az elképzelés és a megvalósulás, az anyag és a megjelenés, valamint a belső és a külső között. Minden projekt - legyen az kicsi vagy nagy - egyformán fontos a számomra, hiszen végeredményben mindig emberekkel, embereknek dolgozunk, akikkel együttműködve az igényeiknek megfelelő legjobb  megoldást igyekszünk megtalálni.

Végigtekintve a megvalósult munkákon, szembeötlő, hogy milyen végtelenül letisztult, kompakt megjelenésűek ezek az épületek. Nehéz-e az átlagos megbízókkal elfogadtatni ezt az egyszerű formavilágot?

Az építésznek a gondolatait a lehető legegyszerűbben kell kommunikálnia, mert az építészet nagyon összetetté vált napjainkra. Hiszünk abban, hogy az egyszerű elképzelések önmagukért beszélnek, sokkal könnyebb bemutatni, megérteni és elfogadtatni őket. Korunk egyik kérdése az, hogy mi képviseli az igazi minőséget. Régen sok korlát volt, mára óriási mértékben kitágultak a határok az alkalmazott anyagoknak és technológiáknak köszönhetően. Nekünk viszont ebben a kavalkádban azt kell megtalálnunk, mi az eredeti és mi a fontos, s ezekre kell összpontosítanunk. Manapság az élet minden területén - a minket elárasztó információdömping miatt - nem könnyű meglátni a lényeget és arra koncentrálni. Mi a munkáinkban ezt igyekszünk megragadni és megfelelő módon kifejezni - ez igen nagy kihívást jelent számunkra.

Garai Péter

Kapcsolódó oldalak

Velux Sunlighthouse - Ausztria első (nem passzív, hanem) aktív háza

Csendes búcsú - Hörbranz új ravatalozója

Fadoboz kilátó-fiókkal - családi ház, Dornbirn

Egyből hármat - K3 többgenerációs családi ház, Hörbranz

Látványra komponált térsorok - Zöld Ház, Feldkirch

A napfény házában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.