Épületek/Örökség

A MÁV Északi Járműjavító második élete

1/25

A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.

Az épület hátsó homlokzata 2008-ban, a járműjavító működésének utolsó előtti évében.

Néhány melléképület lebontása után a csarnok 2020-ra nyerte el mai arcát. Az 1883 és 1886 között épült, 214 méter hosszú, 96 méter széles épület az Országház mellett Budapest egyik legnagyobb alapterületű építménye.

A csarnokok hatalmas, egy légterű területén az utolsó években a villanymozdonyok időszakos főjavítása volt a meghatározó tevékenység.

A felújítás során a hatalmas teret a ház a házban elv mentén számtalan kisebb, önállóan működő részre osztották, a mosdóktól és öltözőktől a házi színpadokon és műhelyeken át egészen a nagy raktárakig.

A leglátványosabb tér a főbejárat mögötti Mozdonycsarnok, benne a 327-es sorozatú gőzmozdonyok egyetlen fennmaradt példánya. A falak festésében az Operaházban és az Erkel Színházban is használatos ligeti és városi oldal koncepciója is visszaköszön.

A vasúti szerelvény 109 éves étkezőkocsija a legendák szerint egykor az Orient expresszben is megfordult, belső terének felújítása már nagyrészt az Opera szcenikai műhelye szakembereinek munkáját dicséri.

A csarnok szerencsésen átvészelte a második világháború bombázásait, és az elmúlt évtizedek elhanyagoltságát. A felújítást megelőző felmérésen az acélszerkezetet meglepőn jó állapotban találták.

A váz fölötti tető teljesen új, deszkák helyett hőszigetelt szendvicslemezekből áll.

Az előtér egyik különlegessége a valódi, szárított moha alkotta falburkolat.

A fogadótérből nyílik a három próbaterem, amelyek a tökéletes hangszigetelés érdekében önálló szerkezettel épültek meg a csarnokon belül. Akusztikai megoldásaik részleteiről és történetéről a kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.

A Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió a technikusok vezérlőjéből. További két terem várja a művészeket, és nem utolsó sorban a közönséget, az Erkel Színház és az Operaház színpadi elrendezésének másolatával.

A csarnokok másik alapvető funkciója maga a műhely. Az eredeti darupálya ma is elkél, a rajta futó, immár könnyebb, rácsszerkezetű daru nélkülözhetetlen a nagyobb díszletek mozgatásához. A szemközti falon a kifejezettel a látogatók száma épült útvonal.

13 éve itt az Északi Járműjavító már igen alacsony kihasználtsággal működött. A funkcióját részben a Máv-Start Zrt Szolnoki Járműjavító, részben a százas nagyságrendben beszerzett új Stadler motorvonatok saját, modern karbantartó bázisai vették át.

Az új deszka padlózaton a hagyományos módon, a padlóhoz szögelt rögzítéssel végezhető el a díszletvásznak festése, és külön terem szolgálja a díszletállító próbákat is, amire korábban az Operaház vagy az Erkel Színház színpadán kívül nem volt lehetőség.

A felső darupálya, Szemben egy szintén az Operához tartozó, 19. századi MÁV szabvány állomásépület, ami hamarosan zeneiskolaként születhet újjá.

Földvári László jelmezfestő művész kezei közül csaknem negyven éve kerülnek ki az Operaházban látott legkülönbözőbb ruhadarabok. Munkahelye szintén a díszletkészítő csarnokban található.

A munka fontos állomása a jelmezvarró-műhely. Az itt folyó tevékenységet a látogatók felülnézetből, az üvegfalak közti folyosóról figyelhetik majd.

Az óriáscsarnokban található átmenetileg a jelmezraktár egy része, szintén a látogatói útvonalról nézve.

A világítási és hangtár , egyszerűbb nevén a fényraktár.

További, kisebb raktárhelység várja az előadásokon használt kellékeket és bútorokat.

Egy meglepő tér a sportpálya, ami kivételesen nem díszlet, valóban az itt dolgozók szolgálatában áll majd. Baloldalt Saxon-Szász János festőművész dekorációi, amelyek valamennyi nagyobb terem díszei lesznek.

Egy közlekedőfolyosó közepén kialakított dolgozói közösségi tér és művész váró, a jelmezvarroda szomszédságában.

Az épület nyugati, azaz a majdani Közlekedési Múzeum felőli oldalán a MÁV 301,006 pályaszámú gőzmozdonya fogadja a látogatókat.

A műhelyház hamarosan teljes kapacitással működhet, addig is a legjobban várt fejlemény a járvány vége, amikor a házi színpadok és műhelyek termeibe végre a közönség is megérkezhet.

?>
A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.
?>
Az épület hátsó homlokzata 2008-ban, a járműjavító működésének utolsó előtti évében.
?>
Néhány melléképület lebontása után a csarnok 2020-ra nyerte el mai arcát. Az 1883 és 1886 között épült, 214 méter hosszú, 96 méter széles épület az Országház mellett Budapest egyik legnagyobb alapterületű építménye.
?>
A csarnokok hatalmas, egy légterű területén az utolsó években a villanymozdonyok időszakos főjavítása volt a meghatározó tevékenység.
?>
A felújítás során a hatalmas teret a ház a házban elv mentén számtalan kisebb, önállóan működő részre osztották, a mosdóktól és öltözőktől a házi színpadokon és műhelyeken át egészen a nagy raktárakig.
?>
A leglátványosabb tér a főbejárat mögötti Mozdonycsarnok, benne a 327-es sorozatú gőzmozdonyok egyetlen fennmaradt példánya. A falak festésében az Operaházban és az Erkel Színházban is használatos ligeti és városi oldal koncepciója is visszaköszön.
?>
A vasúti szerelvény 109 éves étkezőkocsija a legendák szerint egykor az Orient expresszben is megfordult, belső terének felújítása már nagyrészt az Opera szcenikai műhelye szakembereinek munkáját dicséri.
?>
A csarnok szerencsésen átvészelte a második világháború bombázásait, és az elmúlt évtizedek elhanyagoltságát. A felújítást megelőző felmérésen az acélszerkezetet meglepőn jó állapotban találták.
?>
A váz fölötti tető teljesen új, deszkák helyett hőszigetelt szendvicslemezekből áll.
?>
Az előtér egyik különlegessége a valódi, szárított moha alkotta falburkolat.
?>
A fogadótérből nyílik a három próbaterem, amelyek a tökéletes hangszigetelés érdekében önálló szerkezettel épültek meg a csarnokon belül. Akusztikai megoldásaik részleteiről és történetéről a kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.
?>
A Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió a technikusok vezérlőjéből. További két terem várja a művészeket, és nem utolsó sorban a közönséget, az Erkel Színház és az Operaház színpadi elrendezésének másolatával.
?>
A csarnokok másik alapvető funkciója maga a műhely. Az eredeti darupálya ma is elkél, a rajta futó, immár könnyebb, rácsszerkezetű daru nélkülözhetetlen a nagyobb díszletek mozgatásához. A szemközti falon a kifejezettel a látogatók száma épült útvonal.
?>
13 éve itt az Északi Járműjavító már igen alacsony kihasználtsággal működött. A funkcióját részben a Máv-Start Zrt Szolnoki Járműjavító, részben a százas nagyságrendben beszerzett új Stadler motorvonatok saját, modern karbantartó bázisai vették át.
?>
Az új deszka padlózaton a hagyományos módon, a padlóhoz szögelt rögzítéssel végezhető el a díszletvásznak festése, és külön terem szolgálja a díszletállító próbákat is, amire korábban az Operaház vagy az Erkel Színház színpadán kívül nem volt lehetőség.
?>
A felső darupálya, Szemben egy szintén az Operához tartozó, 19. századi MÁV szabvány állomásépület, ami hamarosan zeneiskolaként születhet újjá.
?>
Földvári László jelmezfestő művész kezei közül csaknem negyven éve kerülnek ki az Operaházban látott legkülönbözőbb ruhadarabok. Munkahelye szintén a díszletkészítő csarnokban található.
?>
A munka fontos állomása a jelmezvarró-műhely. Az itt folyó tevékenységet a látogatók felülnézetből, az üvegfalak közti folyosóról figyelhetik majd.
?>
Az óriáscsarnokban található átmenetileg a jelmezraktár egy része, szintén a látogatói útvonalról nézve.
?>
A világítási és hangtár , egyszerűbb nevén a fényraktár.
?>
További, kisebb raktárhelység várja az előadásokon használt kellékeket és bútorokat.
?>
Egy meglepő tér a sportpálya, ami kivételesen nem díszlet, valóban az itt dolgozók szolgálatában áll majd. Baloldalt Saxon-Szász János festőművész dekorációi, amelyek valamennyi nagyobb terem díszei lesznek.
?>
Egy közlekedőfolyosó közepén kialakított dolgozói közösségi tér és művész váró, a jelmezvarroda szomszédságában.
?>
Az épület nyugati, azaz a majdani Közlekedési Múzeum felőli oldalán a MÁV 301,006 pályaszámú gőzmozdonya fogadja a látogatókat.
?>
A műhelyház hamarosan teljes kapacitással működhet, addig is a legjobban várt fejlemény a járvány vége, amikor a házi színpadok és műhelyek termeibe végre a közönség is megérkezhet.
1/25

A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.

Az épület hátsó homlokzata 2008-ban, a járműjavító működésének utolsó előtti évében.

Néhány melléképület lebontása után a csarnok 2020-ra nyerte el mai arcát. Az 1883 és 1886 között épült, 214 méter hosszú, 96 méter széles épület az Országház mellett Budapest egyik legnagyobb alapterületű építménye.

A csarnokok hatalmas, egy légterű területén az utolsó években a villanymozdonyok időszakos főjavítása volt a meghatározó tevékenység.

A felújítás során a hatalmas teret a ház a házban elv mentén számtalan kisebb, önállóan működő részre osztották, a mosdóktól és öltözőktől a házi színpadokon és műhelyeken át egészen a nagy raktárakig.

A leglátványosabb tér a főbejárat mögötti Mozdonycsarnok, benne a 327-es sorozatú gőzmozdonyok egyetlen fennmaradt példánya. A falak festésében az Operaházban és az Erkel Színházban is használatos ligeti és városi oldal koncepciója is visszaköszön.

A vasúti szerelvény 109 éves étkezőkocsija a legendák szerint egykor az Orient expresszben is megfordult, belső terének felújítása már nagyrészt az Opera szcenikai műhelye szakembereinek munkáját dicséri.

A csarnok szerencsésen átvészelte a második világháború bombázásait, és az elmúlt évtizedek elhanyagoltságát. A felújítást megelőző felmérésen az acélszerkezetet meglepőn jó állapotban találták.

A váz fölötti tető teljesen új, deszkák helyett hőszigetelt szendvicslemezekből áll.

Az előtér egyik különlegessége a valódi, szárított moha alkotta falburkolat.

A fogadótérből nyílik a három próbaterem, amelyek a tökéletes hangszigetelés érdekében önálló szerkezettel épültek meg a csarnokon belül. Akusztikai megoldásaik részleteiről és történetéről a kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.

A Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió a technikusok vezérlőjéből. További két terem várja a művészeket, és nem utolsó sorban a közönséget, az Erkel Színház és az Operaház színpadi elrendezésének másolatával.

A csarnokok másik alapvető funkciója maga a műhely. Az eredeti darupálya ma is elkél, a rajta futó, immár könnyebb, rácsszerkezetű daru nélkülözhetetlen a nagyobb díszletek mozgatásához. A szemközti falon a kifejezettel a látogatók száma épült útvonal.

13 éve itt az Északi Járműjavító már igen alacsony kihasználtsággal működött. A funkcióját részben a Máv-Start Zrt Szolnoki Járműjavító, részben a százas nagyságrendben beszerzett új Stadler motorvonatok saját, modern karbantartó bázisai vették át.

Az új deszka padlózaton a hagyományos módon, a padlóhoz szögelt rögzítéssel végezhető el a díszletvásznak festése, és külön terem szolgálja a díszletállító próbákat is, amire korábban az Operaház vagy az Erkel Színház színpadán kívül nem volt lehetőség.

A felső darupálya, Szemben egy szintén az Operához tartozó, 19. századi MÁV szabvány állomásépület, ami hamarosan zeneiskolaként születhet újjá.

Földvári László jelmezfestő művész kezei közül csaknem negyven éve kerülnek ki az Operaházban látott legkülönbözőbb ruhadarabok. Munkahelye szintén a díszletkészítő csarnokban található.

A munka fontos állomása a jelmezvarró-műhely. Az itt folyó tevékenységet a látogatók felülnézetből, az üvegfalak közti folyosóról figyelhetik majd.

Az óriáscsarnokban található átmenetileg a jelmezraktár egy része, szintén a látogatói útvonalról nézve.

A világítási és hangtár , egyszerűbb nevén a fényraktár.

További, kisebb raktárhelység várja az előadásokon használt kellékeket és bútorokat.

Egy meglepő tér a sportpálya, ami kivételesen nem díszlet, valóban az itt dolgozók szolgálatában áll majd. Baloldalt Saxon-Szász János festőművész dekorációi, amelyek valamennyi nagyobb terem díszei lesznek.

Egy közlekedőfolyosó közepén kialakított dolgozói közösségi tér és művész váró, a jelmezvarroda szomszédságában.

Az épület nyugati, azaz a majdani Közlekedési Múzeum felőli oldalán a MÁV 301,006 pályaszámú gőzmozdonya fogadja a látogatókat.

A műhelyház hamarosan teljes kapacitással működhet, addig is a legjobban várt fejlemény a járvány vége, amikor a házi színpadok és műhelyek termeibe végre a közönség is megérkezhet.

Épületek/Örökség

A MÁV Északi Járműjavító második élete

2021.04.28. 07:54
1/25

A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.

Az épület hátsó homlokzata 2008-ban, a járműjavító működésének utolsó előtti évében.

Néhány melléképület lebontása után a csarnok 2020-ra nyerte el mai arcát. Az 1883 és 1886 között épült, 214 méter hosszú, 96 méter széles épület az Országház mellett Budapest egyik legnagyobb alapterületű építménye.

A csarnokok hatalmas, egy légterű területén az utolsó években a villanymozdonyok időszakos főjavítása volt a meghatározó tevékenység.

A felújítás során a hatalmas teret a ház a házban elv mentén számtalan kisebb, önállóan működő részre osztották, a mosdóktól és öltözőktől a házi színpadokon és műhelyeken át egészen a nagy raktárakig.

A leglátványosabb tér a főbejárat mögötti Mozdonycsarnok, benne a 327-es sorozatú gőzmozdonyok egyetlen fennmaradt példánya. A falak festésében az Operaházban és az Erkel Színházban is használatos ligeti és városi oldal koncepciója is visszaköszön.

A vasúti szerelvény 109 éves étkezőkocsija a legendák szerint egykor az Orient expresszben is megfordult, belső terének felújítása már nagyrészt az Opera szcenikai műhelye szakembereinek munkáját dicséri.

A csarnok szerencsésen átvészelte a második világháború bombázásait, és az elmúlt évtizedek elhanyagoltságát. A felújítást megelőző felmérésen az acélszerkezetet meglepőn jó állapotban találták.

A váz fölötti tető teljesen új, deszkák helyett hőszigetelt szendvicslemezekből áll.

Az előtér egyik különlegessége a valódi, szárított moha alkotta falburkolat.

A fogadótérből nyílik a három próbaterem, amelyek a tökéletes hangszigetelés érdekében önálló szerkezettel épültek meg a csarnokon belül. Akusztikai megoldásaik részleteiről és történetéről a kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.

A Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió a technikusok vezérlőjéből. További két terem várja a művészeket, és nem utolsó sorban a közönséget, az Erkel Színház és az Operaház színpadi elrendezésének másolatával.

A csarnokok másik alapvető funkciója maga a műhely. Az eredeti darupálya ma is elkél, a rajta futó, immár könnyebb, rácsszerkezetű daru nélkülözhetetlen a nagyobb díszletek mozgatásához. A szemközti falon a kifejezettel a látogatók száma épült útvonal.

13 éve itt az Északi Járműjavító már igen alacsony kihasználtsággal működött. A funkcióját részben a Máv-Start Zrt Szolnoki Járműjavító, részben a százas nagyságrendben beszerzett új Stadler motorvonatok saját, modern karbantartó bázisai vették át.

Az új deszka padlózaton a hagyományos módon, a padlóhoz szögelt rögzítéssel végezhető el a díszletvásznak festése, és külön terem szolgálja a díszletállító próbákat is, amire korábban az Operaház vagy az Erkel Színház színpadán kívül nem volt lehetőség.

A felső darupálya, Szemben egy szintén az Operához tartozó, 19. századi MÁV szabvány állomásépület, ami hamarosan zeneiskolaként születhet újjá.

Földvári László jelmezfestő művész kezei közül csaknem negyven éve kerülnek ki az Operaházban látott legkülönbözőbb ruhadarabok. Munkahelye szintén a díszletkészítő csarnokban található.

A munka fontos állomása a jelmezvarró-műhely. Az itt folyó tevékenységet a látogatók felülnézetből, az üvegfalak közti folyosóról figyelhetik majd.

Az óriáscsarnokban található átmenetileg a jelmezraktár egy része, szintén a látogatói útvonalról nézve.

A világítási és hangtár , egyszerűbb nevén a fényraktár.

További, kisebb raktárhelység várja az előadásokon használt kellékeket és bútorokat.

Egy meglepő tér a sportpálya, ami kivételesen nem díszlet, valóban az itt dolgozók szolgálatában áll majd. Baloldalt Saxon-Szász János festőművész dekorációi, amelyek valamennyi nagyobb terem díszei lesznek.

Egy közlekedőfolyosó közepén kialakított dolgozói közösségi tér és művész váró, a jelmezvarroda szomszédságában.

Az épület nyugati, azaz a majdani Közlekedési Múzeum felőli oldalán a MÁV 301,006 pályaszámú gőzmozdonya fogadja a látogatókat.

A műhelyház hamarosan teljes kapacitással működhet, addig is a legjobban várt fejlemény a járvány vége, amikor a házi színpadok és műhelyek termeibe végre a közönség is megérkezhet.

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.