| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A megújult Hradova - EKF 2013, Kassa

1/0
Hirdetés
1/0
Épületek/Középület

A megújult Hradova - EKF 2013, Kassa

2013.03.29. 15:29

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kassa, Szlovákia

Építészek, alkotók:
Jan Sekan

Vélemények:
3

A Hradova rendezése és revitalizációja, Kassa

URL:
ARCHIKON s.r.o.

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2013

Stáblista

építész társtervezők: Richard Krajci, Branislav Ivan
statikus: Peter Borodac
szakági tervezés (elektro, víz, tűzvédelem): RH Duha, Presov
generálkivitelező: Vahostav, a.s.

Dosszié:

A Hradova, vagy Várhegy titokzatos, félbemaradt középkori várával már több, mint száz éve a kassaiak kedves kirándulóhelye. A terület méltó rendezését és revitalizációját a BME Építészmérnöki Karán végzett Jan Sekan vezetésével az Archikon Kosice építésziroda tervezte, és a projekt a kassai EKF (Európa Kulturális Fővárosa) projekt részeként valósult meg 2013-ban. 

Kassa északi részén, a város felett 466 méter magasan, egy minden oldalról jól látható, erdővel benőtt hegy, a Hradova - azaz a Várhegy áll, melyen egy középkori vár romjai találhatók. A vár óriási alapterülete (6,5 ha) ellenére kevéssé ismert, valószínűleg azért, mert csak nagyon kevés látható építmény maradt fenn belőle, és a vár semmiféle híres csatával vagy eseménnyel nem íródott be a történelembe.

Történetét titok fedi, keletkezéséről, történetéről csak keveset tudunk. A jelenleg lefolytatott régészeti kutatás is csak kevés fényt derített rá, az előzetes eredmények egy elkezdett, majd valószínűleg be nem fejezett nagyvonalú építkezést feltételeznek, melyet a későbbi korokban elbontottak és építőanyagként más helyen hasznosítottak. Mivel a kutatás szinte semmiféle középkori tárgyat stb. nem tárt fel, azt feltételezik, hogy a vár soha sem volt lakott. A falak és a bástyák méretei lenyűgözőek, a falvastagság 3,5m, a kerek bástya átmérője 13.5m, a háromszögletű bástya oldalai kb. 17m hosszúságúak.

A hatalmas vastagságú falmaradványok helyenként hirtelen nyomtalanul megszakadnak anélkül, hogy a régészek még az alapozás vagy akárcsak palánkfal nyomaira bukkantak volna. Ez arra enged következtetni, hogy a vár építése félbeszakadt és ismeretlen okokból nem folytatódott tovább.

A vár régóta kedvelt kirándulóhely. Már a XX. század elején itt állt a Rákóczi kilátótorony és a helyet Márai Sándor is említi az Egy polgár vallomásai-ban. Az építkezés előtti állapot ide kattintva látható.

A jelenlegi feltárási és helyreállítási munkálatok az országos vár-helyreállítási program, valamint az Európa Kulturális Főváros beruházásai keretén belül valósultak meg. A vár területe az EKF helyszíneként alapvetően három funkciót tölt be. Az első a kulturális funkció, amit a várfal közelében megépült szabadtéri színpad fog szolgálni. A második, az oktatási, tudományt népszerűsítő funkció, ami a következő években lefolytatandó régészeti kutatás folyamatos bemutatása lesz. A látogatók egyrészt munka közben fogják látni a régészeket, másrészt pedig a leletek és a munkafolyamat a fogadóépületben lesz bemutatva. Végül is a harmadik funkció az eddig is meglévő népszerű kirándulóhely funkciója.

Maga az erdei színpad kb. 400 ülőhelyet biztosít, kilátással a háromszögletű bástyára és a fák között a Hernád völgyébe. Burkolata, padlója és az ülőhelyek akácfadeszkából készültek, tartószerkezete ragasztott fatartó. A fogadóépület a mosdókon kívül csak egyetlen helyiséget foglal magában – egy kis kiállító, előadó, bemutató stb. termet. Az épület tartószerkezete acélváz, homlokzata, térelválasztó szerkezetei fenyődeszkából készültek.

Az egész épület acéloszlopokon lebeg a föld felett, a talajjal csak a legszükségesebb mértékben érintkezve úgy, hogy a természet szabadon átfuthasson alatta. Mivel a helyszínre lehetetlen volt vízvezetéket telepíteni, az épület alá egy henger alakú rozsdamentes acél víztartály került, amit a szezon elején lajtos-kocsiból feltöltenek.

Komoly feladat volt a romterület bemutatása. Itt már egyszer a kilencvenes években volt egy félbemaradt próbálkozás, melynek során kiszabadították a falakat és a bástyákat a törmelék és fák közül, a várfalakat magasabbra falazták. A karbantartás teljes hiánya miatt a falakat kezdte benőni az erdő és azok újból bomlásnak indultak. A mostani munkálatokat alapos régészeti feltárás előzte meg, majd az előbbi helyreállítás néhány elhibázott részletének elbontása. A falakra most csak egy minimális védőráfalazást terveztünk, a kidőlt részeket pótoltuk, a falazatot fugáztuk. Szigorúan csak a helyben begyűjtött kő kerülhetett befalazásra.

A helyreállítás során a kerek bástya visszanyerte eredeti henger alakját. Néhány falszakaszt eredeti romos állapotában tartottunk meg, ezek csak a növényzettől lettek megtisztítva. A déli, városhoz közeli falszakasz még feltárás tárgya lesz a jövőben, és a második ütemben kerül bemutatásra. Itt tulajdonképpen hiányzik a vár, a tényleges turisztikai célpont: nem látható be az egész terület, egyrészt azért, mert a falak nem emelkednek a magasba, másrészt a vár kerülete erősen hézagos, valamint az erdő akadályozza a kilátást. Ezért a vár nyugati peremére, ami egy meredek sziklás hegygerinc, panorámaösvényt terveztünk, ami nem más, mint egy közvetlenül a talaj felett oszlopokon lebegő, kétoldalt korláttal biztosított hídszerű szerkezet, mely rámpa, lépcső és nyújtott fokú lépcső szakaszokból áll. A szerkezet alatt háborítatlanul átfut az erdei növényzet.

A járda egyrészt megkönnyíti a mozgást, főként a meglévő kilátótoronyba való feljutást, másrészt tanösvény is, de főleg kijelöli a vár kerületét, azokat a szakaszokat, ahol hiányzik a fal. Korlátja felváltva tömör és áttört szerkezetű, a várak oromzatára emlékeztet és a látogatók úgy sétálnak rajta és figyelik a környező tájat, mint ahogyan azt annak idején a gyilokjárón közlekedő várkatonák tették. A járda egy konzolos kilátóval végződik, melyről rálátás nyílik a fák között a városra és a régészeti terület déli részére. A panorámaösvény szerkezete horganyzott acélszelvényekből és akácfadeszkából készült.

Várható, hogy az EKF kulturális rendezvényei még inkább népszerűsíteni fogják a helyet, a déli falszakasz helyreállítása, bemutatása tovább bővíti a hely vonzását, és mindez a Várhegyen fenntartható kulturális tradíciót eredményez.

Jan Sekan

 

Vélemények (3)
FenyvesiHK
2013.03.29.
20:06

“a vár semmiféle híres csatával vagy eseménnyel nem íródott be a történelembe.Történetét titok fedi, keletkezéséről, történetéről csak keveset tudunk. “

Kedves Jan nem tehetek róla de a kisördög azt mondja bennem,hogy amiről nem akarunk megtudni sokat, arról nem is fogunk….

Talán meg kellett volna kérdezni a történelmüket gondosabban megőrző néhai ottlakók utódait és lehet, hogy előkerült volna egy s más  Kassa Várhegyéről. (Nagyapám diákként sokszor kirándult ide, szülővárosa kedvelt piknikező helyére, ismerte történetét, lévén, hogy évszázadokon át itt élő apai őseim 1920. június 4-ig kassai polgárnak mondhatták magukat. Aztán meg nem.)

 Ime néhány  tudnivaló a Várhegyről avagy Hrádokról:

 A Hernád folyó jobb partja mellett magasodik az a 466 méteres hegy, aminek a csúcsát koronázzák a várfalak. Az északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló, déli oldalán igen meredek, szakadékos sziklagerinc nyugati végében emelték a 14 méter átmérőjű, kör alakú tornyot, ami az erősség központi épülete lehetett. Innen kezdődik az a vaskos kőfal, amely a szabálytalan sokszög alakú 5,8 hektárt magába foglaló területet oltalmazta. A nyugat felől felvezető szekérút ellenőrzésére húztak fel még egy háromszög alapterületű tornyot. Másik kapuja a déli oldalon nyílott. Mivel a régészeti kutatás és konzerválás csak részleges volt, így az egyéb lakó és gazdasági épületek még feltárásra várnak. 

A tatárjárás után az elpusztított vidék benépesítésére IV. Béla király hívására németajkú telepesek érkeztek, akik fejlett kézművesiparukkal és kereskedőrétegükkel néhány évtized alatt a környék központjává fejlesztették Kassát. Mellettük azonban nemesi jogállású személyek is birtokoltak a vidéken. A 14. század első évtizedében ezért Aba nembeli Amade nádorispán, zempléni oligarcha elhatározta, hogy megszerzi magának a gazdag szász várost. A városlakók feletti uralmának gyakorlására felépítette azt a kővárat, amelyben strázsáló fegyveresei jogtalan vámokkal sarcolták a Várhegy alatt utazó kereskedőket. 

Maga a várépítés jogtalanul történt, hiszen a Felkassa területén emelkedő Várhegy a városlakók birtokában volt már 1261 óta. A gazdasági érdekellentét rövidesen nyílt városi tömegverekedésbe torkolt, melynek során 1311 szeptemberében a szász polgárok megölték Amadé bárót, míg fiait foglyul ejtették. 1312. június 15-én a rozgonyi mezőn véres csatában győzött a királyi sereg*, az Amade-fiak elestek vagy távoli vidékekre menekültek, hatalmuk elenyészett. A győztes csapatok más várakkal egyetemben megszállták a Kassa város feletti erősséget is, amelynek falait annyira megrongálták, hogy többé nem használták fel a középkor évszázadai során.  Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu 

*Anjou Károly Róbert magyar király volt a győztes hadvezér az Amadék ellen. A Kassához közeli rozgonyi csata címen híres országegyesítő csatát ismerünk a magyar történelemben, az egyes országrészeket bitorló oligarchák ellen, de ez egyúttal a kassai és szepesi polgárok egyik legnevezetesebb önvédelmi csatája is, amit királyukkal együtt vívnak. Bizony a rozgonyi ütközet többszörösen beíródott a magyar történelembe, mert a győzelemmel, Károly Róbert hatalmának megszilárdulásával, egy aranykor köszöntött be, amit Magyarország gazdasági nagyhatalomként élt meg és ennek döntően pozitív hatása volt minden itt élő emberre, bármelyik nemzetiséghez tartozott.

Hát ennyi. Remélem sikerült kissé megvilágítani a “titokzatos”, a történelem homályába vesző múltat, bár sem régész sem történész nem vagyok, csak egy kiváncsi ember.

Az erdei színpad és az épület szép, nagyvonalú, a felvezető lépcsők korlátja elsőre meghökkentően impulzív, de összhatásában metaforikus, kárpótol a nemlétező falak látványáért. Különösen jó élmény lehet a terepadottságokból következő rálátás a legyezőszerűen a hegy oldalába ágyazott nézőtérre. A szerves anyagú építkezéssel nekem is ugyanazok az aggályaim, mint Imrének. De talán nem veszett ki a többnemzetiségű város szász szelleme és akkor a fenntartás is menni fog, ami sajnos ránk magyarokra sem igazán jellemző.

Ja és mégegy kedves Jan, hogy valaki a kezével rajzolni is tud...méghozzá jól, hát az manapság egyszerűen fantasztikus.

Még az is eszembe jutott, vajon miért is fontos a történelem ismerete emlékeink védelme, megőrzése kapcsán. Mint fentebb írtam, a kassai vár sok más régióbéli várral szemben NEM a történelme során sokszor és durván, több oldalról támadott haza védelmét szolgálta, hanem rablóvár volt a javából.(Ezért is tüntették el, rombolták le jobbérzésű eleink.) Ennek mentén sajátos gondolatnak tartom akárcsak részeinek visszépítését,  rekonstrukcióját.....    (Ez kb.olyan lenne,mintha valamelyik banknak vagy multicégnek emelnénk dicsőítő szobrot városunk főterén.)

Pákozdi Imre
2013.03.30.
10:37

@FenyvesiHK: Többedszer is, kedves FenyesiHK: köszönjük. És külön is köszönet a kiegyensúlyozott hangért, amely talán segít szomszédainknak abban, hogy Kassa ne a kulturális amnézia fővárosa legyen.

Pákozdi Imre
2013.03.29.
18:24

A ház, a lépcsők, a színpad és a nézőtér szépek, bár a színpad mellől hiányzik egy öltöző-féle technikai helyiség. Ennek hiányában - gyanítom - az előadások alkalmával sátrakat fognak felhúzni a mögöttes gyepre. A várból semmi sem látszik, kivéve a színpad mögötti kis szakaszt és az újraépített körbástyát - de a vár nem is hiányzik, mert a faépítmények nem a szórvány kőfalakra, hanem a mögöttes térben, a hegytetőn föl-föltünő adótoronyra reflektálnak. A fa ugyanis, akár préselt, gőzölt vagy ragasztott, múlékony anyag az évszázados kőromokhoz képest; mintha Pompeiben egy papírcédulát fújna a szél... Az adótorony ellenben maga is efemer jelenség, így illik az - ismétlem - tetszetős új építményekhez.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.