építészet : környezet : innováció

A megújult József Attila Művelődési Központ Angyalföldön

Az ARCHI-KON építészcsapata a modern térszervezés, az ezredforduló építészetének és designjának trendje szerint alkotta meg az új épületegyüttes hármas egységét: a művelődési ház, a közbeékelt fény-patio, és a színházi tömb kompozícióját.

Épülettörténet röviden
Az angyalföldi történelmi munkáshagyományok centrumának helyszínét a Bauhaus–poszt-klasszicizmus jegyében tervezték, majd a személyi kultusz politikai töltetű szocreál reprezentációját valósította meg a korábban Rákosi Mátyás kultúrház, a későbbiekben József Attila Művelődési Központ néven közismert létesítmény.




 

Tervezte: Horváth Szabolcs, 1944–1945-ben.
Épült: 1949-től, Körmendy Nándor tervmódosításával.
Felavatták: 1949. december 30-án.
1951-ben részben átépítették.
1982-1983-ban a KÖZTI tervezése nyomán jelentős alaprajzi és épületszerkezeti átalakítás történt – új, nagyméretű színházzal, táncteremmel bővült.


2003-ban a teljes rekonstrukcióra meghívásos tervpályázatot bonyolítottak le. A pályázat nyertese, az Archi-kon építészcsapata a modern térszervezés, az ezredforduló építészetének és designjának trendje szerint alkotta meg az új épületegyüttes hármas egységét: a művelődési ház, a közbeékelt fény-patio és a színházi tömb kompozícióját. A rekonstrukciót követően az új épületet 2006. október 23-án vették használatba.


A terv városépítészeti koncepciója
A József Atilla tér és környéke építészetileg egységes városképet alkot, növényzete szinte zöldterületi jelleget kölcsönöz számára. A környezetrendezési koncepció lényege volt, hogy a tér hierarchiájában viszonylag finom eszközökkel tegye hangsúlyosabbá a művelődési ház központi szerepét – például azáltal, hogy a belső funkció az épület elé is kivetül. Az épület eredeti árkádos részének visszaállítása, egy könnyeden nagyvonalú üveg előtető, az előrehúzott előlépcső és a nagyelemes térburkolatot oldalról szegélyező csobogó-hasáb jelöli ki az épület előterét. Az utcai járda helyett így egyrészt egy találkozási–tartózkodási hely, másrészt egy reprezentatív bejárat jött létre.




Az építészeti átalakítás főbb elemei

Az épületegyüttes két részre tagozódik: a hátsó rendezvénytermi épületrészre és a József Attila tér felőli művelődési funkciókat magában rejtő háromemeletes épületegységre, melyet az üvegezett patio választ szét.


A meglévő főépületrész („A” épület)

A meglévő szintek változatlanok maradnak. A középső kétszintes táncteremben létesített új osztófödém beépítésével lehetővé vát – az épületrészen belül – az átközlekedés az északi és déli szárny között. Az aulában az utólagosan beépített galéria elbontásával az előcsarnok egy egységesebb, nagyvonalú térré válik. Az épület külső felújítása rekonstrukciós jellegű, az utólagosan hozzáépített részek bontásra kerülnek, cél az eredeti, '40-es évek végi építészeti karakter és hangulat megőrzése és kiteljesítése.

 

bejárat
aula


A hátsó rendezvénytermi épületrész („B” épület)

Az átalakítás révén (az eredeti építéskori állapotnak megfelelően, a nyolcvanas években utólagosan, lejtésben kialakított színházi padló elbontásával) az épület itt a nagy belmagasságú, többcélú központi rendezvényterem köré szerveződik, melynek vízszintes padlósíkja az aulával megegyezik. Az új második emeleti szint (klubterem, tetőterasz) a főépület meglévő 2. emeleti padlósíkjához igazodik, így a két épületrész egységes szintenként működhet. Az épület külső megjelenése tükrözi a mai kor építészeti gondolatait, a főépület a léptékéhez igazodó nagyvonalú, igényes kőburkolatot kapott. A hátsó oldalon költségtakarékossági okokból a kőburkolat helyett drywit burkolat előtti növényfuttató rácsot szereltek fel.

 

hátsó udvar


Patio

A patio padlóvonala a pinceszintről indul és az udvar felé két irányban emelkedik, a földszinten és az emeleti szinteken az épületkubusokat hidak kötik össze. A közlekedési rendszer egységessé vált a meglévő vertikális súlypontok megtartásával (a lépcsőházak helyén liftek), valamint az új épületrészek felé történő bővítésével (közlekedőhidak, új főlépcső). Minden szint hordozza azt a karaktert, mely az ott elhelyezett funkciócsoportoknak legjobban megfelel. Az épület különböző szintjeinek vizuális kapcsolatát a fénycsapda-patio üvegtere teremti meg.

 



Rendezvényterem

Az új koncepció legfontosabb eleme a tervezett – többcélú hasznosításra alkalmas – rendezvényterem. Maximális befogadóképessége 345 fő, kisebb rendezvények esetén igény szerint függönnyel vizuálisan leválasztható. A terem vízszintes padozatú, mobil lelátóval kiegészítve. A terem berendezhető színházi és egyéb előadásokhoz, konferenciákhoz, bálokhoz, vetítésekhez stb. A színpad mögött hátsószínpad jelleggel épült meg a díszlet-előkészítő. A akusztikai mobil fal nyitásával az udvar felőli helyiséget szükség szerint csatolhatjuk a rendezvényteremhez.

szinészváró


Tánc és balett-termek szintje

Az első emeletet a tánc- és balett-termek szintjeként határoztuk meg. (Akusztikai okok miatt volt szerencsésebb, hogy a tánctermek az aula fölé, és ne az így 2. emeleten elhelyezett többfunkciós tantermek fölé kerüljenek. A balett és tánctermekhez szükséges öltözőcsoportokat a déli oldalszárnyban biztosították. Ezen a szinten vannak a technikusi és egyéb üzemi helyiségek, valamint a főhomlokzati erkély.

 



A többfunkciós termek szintje
Az épületegyüttes második szintjén vannak a művelődési központ alapfunkciójához tartozó multifunkcionális termek. A szint attrakciója egy intimebb hangulatú belső átrium-udvar, mely a közlekedők, a TV 13 előtere és a klubterem üveghomlokzata felől is feltárul.


Az elvonulás-elmélyedés alkotó-műtermei:
A meglévő felépítményhez egy közlekedő folyosót csatoltunk, így a harmadik emeleten kialakított helyiségcsoportok – bár funkciójukból adódóan a művelődési ház nyüzsgő életének perifériáján helyezkednek el, – egymástól szeparáltan is jól megközelíthetővé váltak.


vezető tervező: Horváth Bertalan - Archi-kon Kft.
építész tervezők: Nagy Csaba, Horváth Balázs, Niszler Katalin, Benedek Botond, T. Major Krisztina - Archi-kon Kft.
belsőépítészet: Göde András, Kéry Balázs, Wehner Viktória - Kroki Kft.
tartószerkezet: Dr. Dulácska Endre - Sámson Kft.
épületgépészet: Farkas Tamás - Reliplan Bt.
elektromos terv: Dorgai Károly - KA-TE Kft.
szinpadtechnika: Strack Lőrinc
világítási koncepció: Haász Ferenc
lift: Tóth Miklós - TM-Lift Bt.
akusztika: Nagy László - Amivox
költségvetés: Várnagy Éva - Vár-Bau Bt.

vélemény írásához jelentkezzen be »