Közélet, hírek

A MÉSZ Egészségügyi Munkabizottságának állásfoglalása

1/1

Uzsoki utcai kórház, légifelvétel, forrás: epiteszforum.hu

Uzsoki utcai kórház, légifelvétel, forrás: epiteszforum.hu
Uzsoki utcai kórház, légifelvétel, forrás: epiteszforum.hu
1/1

Uzsoki utcai kórház, légifelvétel, forrás: epiteszforum.hu

A MÉSZ Egészségügyi Munkabizottságának állásfoglalása
Közélet, hírek

A MÉSZ Egészségügyi Munkabizottságának állásfoglalása

2008.12.22. 10:48

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Kiss Zsolt István dr.

A kórház, mint műszaki létesítmény címmel áprilisban tették közzé a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések építészeti és műszaki követelményeit. A MÉSZ Egészségügyi Munkabizottsága javasolja annak kiegészítését, illetve módosítását, valamint a beruházók, tervezők, engedélyezők és bírálók felé annak rögzítését, hogy a követelmények mely elemei milyen szabályozások alapján kötelezőek, illetve mely elemek ajánlottak.Dr. Kiss Zsolt István, a MÉSZ Egészségügyi Munkabizottsága elnökének írása

A kórház, mint műszaki létesítmény címmel áprilisban tették közzé a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések építészeti és műszaki követelményeit. A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Egészségügyi Munkabizottsága – a Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki Tagozatával közösen – javasolja annak kiegészítését, illetve módosítását, valamint a beruházók, tervezők, engedélyezők és bírálók felé annak rögzítését, hogy a követelmények mely elemei milyen szabályozások alapján kötelezőek, illetve mely elemek ajánlottak.


A Magyar Építőművészek Szövetsége Egészségügyi Munkabizottságának állásfoglalása

Magyarországon az egészségügyi infrastruktúra, a céltudatos gazdálkodás és fejlesztési elvek meghatározása folyamatban van. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében számos pályázat jelent meg, a Kistérségi járóbeteg–szakágazati központok kialakításától az Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésén, a Sürgősségi ellátás fejlesztésén keresztül egészen az Infrastrktúra-fejlesztés egészségpólusokban történő támogatásáig. Összesen 440 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi célú fejlesztésekre, melynek felhasználásával kapcsolatos egyes TIOP pályázatoknak jelenleg már a bírálata is megkezdődött.

A pályázatok Építészeti-műszaki követelményeiről 2008. április 28-án az Egészségügyi Minisztérium honlapján tájékoztató jelent meg, melyet Töreky Balázs építész készített. A tájékoztatóban megjelentekkel kapcsolatban több, jelenleg folyó TIOP pályázatban részt vevő építész kolléga kérte, hogy munkabizottságunk a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések építészeti és műszaki követelményeiről soron kívül kerekasztal-beszélgetést rendezzen. A beszélgetés javasolt témakörei az alábbiak voltak:

  • EU-irányelvek a kórházépítészetben - tervezés és bírálat
  • Mitől tömbösített a kialakítás - méretbeli határok
  • Mátrix működtetés építészeti-funkcionális követelményei

A kerekasztal-beszélgetés a Magyar Építőművészek Szövetsége Kandallós termében 2008. október 21-én délután, rendkívüli érdeklődéssel, mintegy 25 fő jelenlétében történt meg, ahol építész tervezőkön kívül az orvostechnológiai szakma több képviselője is jelen volt. Felkérésünkre Töreky Balázs építész ismertette A kórház, mint műszaki létesítmény (2008. április 14-i) írását, illetve az ennek elkészítésével kapcsolatos előzményeket, továbbá bemutatta az értékelések elvi rendszerét.

Az ismertetés utáni beszélgetésben számos hozzászólás következett, többek között Marosi Miklós, Schrammel Zoltán, Bordács László, Rimely Károly és Töreky Dezső építészek, valamint Pólya Endre orvostechnológus fejtették ki véleményüket. A beszélgetés befejezése előtt a résztvevők megállapodtak, hogy a munkabizottság vezetője felé lehetőség van írásbeli állásfoglalások eljuttatására is, és a beszélgetés után egy hónapon belül a bizottság a megbeszélés témaköreiben egy állásfoglalást fogalmaz meg. Mivel az UIA WP Public Health Groupnak és így a Magyar Építőművészek Szövetsége Magyarországi Egészségügyi Munkabizottságának is célja:
előmozdítani az egész világon az egészségügyi és kórházi ellátáshoz kapcsolódó programkészítés, építészeti és orvostechnológiai tervezés, megvalósítás, a működtetés és fenntartás során szerzett tudás és gyakorlati tapasztalat cseréjét, ezzel hozzájárulni az egészségügyi építészet távlati fejlesztéséhez.

Ebben az erőfeszítésben különös gondot kell fordítani a tervezés módszertanára, az egészségügyi és kórházi ellátás szervezésére, azonos mértékben figyelembe véve az orvosi, szociális, pszichológiai, gazdasági, orvostechnológiai, technikai és építészeti aspektusokat.
Különös hangsúlyt kell fektetni a hatóságokkal, az egészségügyi és kórházi ellátó egységek tulajdonosaival, üzemeltetőivel és használóival történő párbeszédre.

Fentiek alapján a Magyar Építőművészek Szövetsége Magyarországi Egészségügyi Munkabizottsága a következő állásfoglalást fogalmazta meg.

1.
A kórház, mint műszaki létesítmény című írásban megfogalmazott, megfontoltan összegyűjtött alapelvekkel és előremutató irányelvekkel, illetve a követelményrendszerek kialakításával részben egyetértünk, annak fenntartásával, hogy a több ezer oldalnyi magyar és külföldi szakirodalom elméleti kérdései, a megvalósult példák gyakorlati elemzése és az adott feladat funkcionális követelményeinek szintézise az építészeti-műszaki alkotás lényege, ezért a folyamatban lévő, érintett tervezési munkák illetve bírálatok miatt sürgősen tisztázandó, hogy a megfogalmazottak közül melyek a követelmények és melyek az ajánlások.

2. Lényegében a Francia Tudományos Akadémia 1788-as javaslata alapján a 19. század második felétől a 20. század második feléig Európa és így Magyarország számos nagyvárosában a kórházak pavilonos rendszerben készültek. A jelenlegi és várható gazdasági finanszírozási rendszerben csak egyes esetekben lehetséges a pavilonos kórház megszűntetése vagy más funkcióval történő ellátása, és új, zöldmezős beruházás keretében kórház építése. A megjelent követelmények szerint a tömbkórházban az orvosszakmai programigény egyetlen összefüggő épületegységen belül alakítandó ki. Az adott városszerkezet, az adott, akár pavilonos épületegyüttes által képviselt építészeti értékek, az orvosszakmai programnak megfelelő funkcionális elképzelés és orvostechnológiai terv, valamint az ezek alapján igényelt műszaki-szerkezeti megoldások együttes elemzése alapján lehet eldönteni az adott funkcionális igény építészeti-műszaki megvalósításának módját, azaz reális alternatívának kell tartani azt is, hogy egy-egy pavilonos kórházegyüttes egyes épületeinek megtartásával, bizonyos épületeinek lebontásával, illetve az együttesbe történő, bizonyos szakmákat befogadó épület építésével legyen kialakítható az összefüggő épületegység, amely Budapest kiemelkedő pavilonos kórházegyütteseire is igaznak tekinthető (Szent István Kórház, Szent Imre Kórház, Szent János Kórház).

3. Az osztályos illetve mátrixos ellátás rendszerét az ellátásért felelős, ápolásszervezésben is jártas szakemberek bevonásával, a hosszútávú egészségügyi továbbképzési koncepciókat is figyelembe véve célszerű esetenként véglegesíteni.

4. Ismerve, hogy az építési szerkezetek és technológiák fejlődésével hogyan jutottunk el a 6x6 méterestől a 7,20 × 7,20-as raszterig, és messzemenően egyetértve a flexibilitás lehetőségének alapelvével, megfontolandó, hogy az ajánlott 9.0 × 9,0 méteres, 500 kg/m2-es hasznos terhelhetőségű vasbeton födém valóban mindenütt indokolható-e. Szintén a beruházás adott orvostechnológiai terve, illetve hosszabb távú egészségpolitikai fejlesztési koncepciója mellett döntendő el, hogy az építendő épület vagy épületszárny rasztermérete valóban igényli-e a 9x9 méteres szerkezeti megoldást, függetlenül attól, hogy az ebből adódó fajlagos építési költségnövekedés a teljes építési költség vonatkozásában valóban csekély mértékű. A bemutatott alaprajzi sémák elveivel többségében egyetértve javasoljuk, hogy a logisztikai; tiszta és szennyes útvonalak, személyzeti és betegútvonalak, illetve látogató és ambuláns útvonalak tervezésénél a megoldások véglegesítése a kórházhigiéniai szakemberek, illetve érintett hatóságok bevonásával véglegesítődjenek.

5. A jelen gazdasági és építőipari költségszámítások mellett nagy kockázatot jelent az építési költségek becslése, mindenképpen rögzítendő, hogy az írásban megjelent árkategóriákhoz tartozó négyzetméterárak, illetve azok százalékos felosztása csak tájékoztató jellegű. Reális költségbecslést ma a megvalósult példák elemzésével, illetve legalább építési engedélyezési szintű tervdokumentáció alapján lehet készíteni.

Fentiek alapján A kórház, mint műszaki létesítmény (építészeti és műszaki követelmények a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül megvalósuló egészségügyi fejlesztések vonatkozásában) alapelveit ismételten elismerve és tiszteletben tartva, Munkabizottságunk – a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki Tagozatával közösen – javasolja annak a fentiek szerint történő kiegészítését, illetve módosítását, valamint a beruházók, tervezők, engedélyezők és bírálók felé annak rögzítését, hogy a követelmények mely elemei milyen szabályozások alapján kötelezőek, illetve mely elemek ajánlottak.

Dr. Kiss Zsolt István
Magyar Építőművészek Szövetsége
Egészségügyi Munkabizottság elnöke

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk