A munkahelyi építészet változásai - mit hoz a jövő?

A nagyvállalatok egyre jobban alkalmazkodnak (fiatal) dolgozóikhoz akárcsak a rohamosan fejlődő technológiához. Több fejlett országban nyitott, zöld munkahelyeket terveznek, amelyek már nem a régi típusú munkahelyre, hanem inkább egy otthonos lakásra hasonlítanak. Sobieski Tamás írása.

A spanyol El País riportja a közelmúltban több globális óriáscég székhelyét elemezte, és levonta az egyik fő következtetést: az ilyen szervezetek nagy léptékben gondolkodnak, de központjaik kisebb, zárt városokra emlékeztetnek.

Spanyolország második legnagyobb bankja, a BBVA (Banco Bilbao Vizcaya Argentaria) 2009 és 2015 között építette meg a BBVA-Ciudadot Las Tablasban, Madrid északnyugati negyedében. A létesítmény közel a város közigazgatási határához, így vonva össze egy helyen a madridi térség 15 területi központját. Korongra emlékeztető alakja miatt Vitorlának (Vela) nevezik az új központ közepén emelt 93 méteres, 19 emeletes főépületet, amely 16 méter széles, átmérője legszélesebb pontján pedig 82. 100 méter a főépület körüli szabad tér átmérője, és további hét háromszintes épületből áll a hat hektáron összesen 114 ezer m²-es alapterületű bankközpont. Jacques Herzog, a bázeli Herzog & de Meuron iroda egyik alapítója abból indult ki, hogy az építészet és a várostervezés javíthatja az életfeltételeket, de a munkahelyi körülményeket is. Így a BBVA-város utcáin a dolgozók valamelyik helyi település óvárosában érezhetik magukat.

Az épületekben az egyterűség jellemző, csak kisebb tanácstermek szakítják meg, amelyek a bizalmas beszélgetésekre és/vagy előadások tartására szolgálnak. A főnök ott ül a beosztottja mellett, megkönnyítve a kapcsolattartást és a kölcsönös döntéshozást. Az El Mundo azt is kiemelte az újdonságok közül, hogy nemcsak a központi épület ablaktábláit szigetelték argonnal, hangszigetelt fotelek is segítik a munkavégzést, amelyek elnyelik a környezet bármilyen zaját, vagyis az összpontosítást akadályozó beszédet is. Ugyancsak a beosztottak kényelmét és a munkavégzéshez szükséges jó körülményeket szolgálja a BMS hőmérséklet szabályozó, amely a legmelegebb nyári napokban is legalább öt fokkal hűvösebben tartja a légteret.

A változás jele a munkavégzés más óriáscégekben már bevált és itt is alkalmazott modellje: a dolgozók vállalhatnak távmunkát, nem ragaszkodnak a kötött munkaidőhöz, de ha úgy szottyan kedvük, akkor a kertben is folytathatják a munkát vagy az edzőteremben, uszodában megszakíthatják egy kis testmozgással. Sőt az itt berendezett több nyelvű, 250 helyes bölcsődében hagyhatják kisgyermekeiket, így nem kevés időt takarítanak meg édesanyjuknak, és javítják életminőségüket.

A BBVA vezetői a svájci gyógyszergyárakban, illetve az Egyesült Államok pénzügyi és technológiai nagyvállalataiban keresték a mintát, és New Yorkban, a Bloomberg médiacsoport székhelyén találták meg a megfelelő megoldást. A bank egyik vezetője szerint akkor döntöttek az új modell átvétele mellett, amikor dolgozói között meglátták Michael Bloomberget, az alapítót és tulajdonost, aki az övékhez hasonló hétköznapi íróasztalnál ült. Gloria Lamas, a BBVA-Ciudad igazgatója el is mondta, ezért is szakítottak a főnök-beosztott hierarchia látható jeleivel, és nemcsak pénzben kifejezhető eszközöket használnak fel ösztönzésükre.

Bán Dávid két éve már foglalkozott az egyik technológiai óriáscég, a Facebook új székhelyével, amelynek megtervezésével Mark Zuckerberg a 85 éves Frank Gehryt bízta meg. (A Facebook-city, vagyis a Zee-town költségeit már akkor 177 milliárd euróra becsülték, de azóta nincs hír róla, a Le Figaro és a The Guardian tudomása szerint valószínűleg azért, mert a cég vezetésében két éve sem értettek egyet Zuckerberggel.) Cupertinóhoz közel (Santa Clara megye, Kalifornia állam) a legfrissebb hírek, tervek szerint az év végére befejeződik a Norman Foster vezetésével tervezett új Apple-központ építése, és már az idei év elején megkezdődik a munka az első elkészült épületekben. A londoni székhelyű DeZeen építészeti és dizájnmagazin ugyancsak két éve közel tízperces spotban mutatta be, hogy a dán Bjarke Ingels és a brit Thomas Heatherwick a Google új székhelyének tervezésére készül a jelenlegi központ, a Googleplex közelében.

Visszatérve a BBVA-hoz, az előbbi példáktól eltérően kényszerűségből építették Mexikóváros belvárosába a Bancomer, a BBVA latin-amerikai központjának 53 szintes, 235 méter magas egyik új székhelyét, amelyben 4500 dolgozó kapott helyet az összevonások után. Luis Ignacio Gutiérrez de Cambiedes, a pénzintézet egyik vezetője szerint többek között a világváros jellegzetességei – közlekedése kiszámíthatatlan, kiterjedése hatalmas -, illetve az ingatlanpiac bonyolultsága miatt is döntöttek a tavaly február elején átadott toronyház mellett. A Pritzker-díjas brit Richard Rogers (2007) és társainak irodája, illetve a mexikói Víctor Legorreta, valamint apja, a 2011-ben elhunyt Ricardo tervezte irodaházban a nem hozzáértő külső szemlélőnek az irodaház tágas, nagyobb közösségi tereiben nem az az érzése, hogy magasépületben van, amit csak erősít az egyes szintek nagy (4,3 méteres) belmagassága is. A magyarázat a hat sarok- és számos súlyponton gravitációs tartóoszlopokkal alátámasztott rácshálózatos fémszerkezetben rejlik.

Az Arch Daily cikke szerint a BBVA Bancomer az említett óriáscégekhez hasonlóan szintén kisebb várost sűrített az irodaházba és a kiszolgáló épületekbe. Az épület tetején az egyszerre 900 vendéget fogadni tudó kávézó a Chapultepec erdejére néz és egyedülálló a kilátás a fővárosra is. Több teraszkertet is kialakítottak, a 233 fős előadótermen kívül pedig olyan közösségi terekkel látták el, amelyek az emberi közösség érzetét keltik, sőt erősítik.

A multinacionális cégek tehát valóban mindent megtesznek dolgozóik kényelméért, idejük hasznos felhasználásáért, a hatékonyság maximalizálásért. Arturo Lahera Sánchez, a Madridi Complutense Egyetem szociológusa elmondta az El Paísnak, hogy az új modell tökélyre vitte az ellenőrzést és a hatékonyságot, vagyis paternalista a korábban is elvárt követelményekért cserébe biztosított kedvezményekért. Csakhogy ezek a körülmények egyáltalán nem zárják ki a kiégést, és ha a dolgozó nem úgy teljesít, ahogy elvárják tőle, rögtön alkalmazzák ellene a fegyelmező eszközt, tehát akár az elbocsátást is.

Lahera Sánchez francia kolléganője, a párizsi CNRS címzetes szociológus kutatója is sorolta érveit a humán menedzsment jelenlegi gyakorlata ellen. Danièle Linhart szerint valóban kiszűrik a külső zajokat, amelyek elvonják a dolgozók figyelmét a munkától, és lebontották a hierarchiát jelképező térelválasztó elemeket, tehát mindenki látja a másikat. De ettől még megmarad a bezártság érzése, hiába kapnak anyagi és nem anyagi természetű kedvezményeket, ezért ez a logika őt is a paternalizmusra emlékezteti. Richard Rogers és cégtársa, Ivan Harbour is úgy véli, hiába a technológiai fejlődés, építész kollégái is megértették, hogy az emberek látni akarják egymás arcát, mert minél emberibb egy környezet, annál jobban megy a munka. Hiába ígér(t) a világháló újabb és újabb találmányokat, az emberek mégis inkább egymás társaságát keresik, hogy a munkahét végén velük legyenek egy pubban.

A tőkeerős nagyvállalatok ha tehetik és akarják is, megengedhetik maguknak az ilyen fényűzéseket. De a kisebbek csak olyan változtatásokra képesek, mint amilyenekről Móré Levente a közelmúltban megjelent írásában azt részletezte egy kutatás alapján, hogy valaki mitől érzi jól magát a munkahelyén (Living Office program).

A francia ArtDesk Group sem akar mást, de úgy próbálja ezt elérni, hogy valósággal felforgatja a munkahelyeket. Olyan tekintélyes cégektől kapott megbízásokat, mint a Facebook, a LinkedIn, a BlaBlaCcar, illetve a hagyományosabb vállalatoktól, mint a Crédite Agricole, az Alstom, vagy az ingatlanok bérbeadására szakosodott Gecina, 2003 óta pedig csaknem kétezer kisebb cégtől is. Az ArtDesk székhelye is első látásra inkább lakásra emlékeztet, hiszen nemcsak konyha, étkező van benne, hanem hálószoba is. Nicolas Paugam, a cég társalapítója is szentül hiszi, hogy a jó ötletek nem az irodában jutnak eszünkbe, és a régi berendezésű munkahely csak gátolja a jó ötleteket és a kreativitást. A két szinten, 700 m²-en berendezett párizsi székhelyen 80 külsős munkatárs dolgozik, és természetesen főleg Skype-on tartják egymással a kapcsolatot.

Nicolas Flachot, a KIDIMO, az ArtDeskkel társult cég vezetője szerint még a dolgozók személyére szabott dekoráció is növeli az alkalmazottak jó közérzetét, vagyis a termelékenységet. Elvileg intő jel Paugamtól a közeli jövőnek szóló üzenete: legfeljebb tíz évet ad a fix munkahelyeknek, és véget ér az a korszak is. De csak elvileg, mert a gyakorlat azt mutatja a londoni székhelyű menedzserképző, az ESSEC szeptemberi felmérése alapján, hogy a fiatalok gyorsan rákaptak a távmunkára és a kötöttségektől eltérő munkahelyekre. De készítője, Ingrid Nappi-Choulet megállapította, hogy most mindössze a megkérdezettek 6 százaléka akart nyitott, zöld környezetben dolgozni, tehát összesen 87 %-uk szerint egyáltalán nem ellenzi a munkahelyre való bejárást. Három éve a zöld, szabadtéri munkahely modellje a Google-on még jóval nagyobb támogatást kapott az ESSEC-en tanuló leendő menedzserektől.

Álex Vicente, az El País építészeti szakértője megállapította a riport végén: az ipari forradalom óta zajlik a magánélet és a munkahely közötti erőpróba, és egyelőre a munkaadók állnak jobban, hiszen egyre jobban ellenőrzésük alá tudják vonni az alkalmazottakat.

Sobieski Tamás