építészet : környezet : innováció

A név kötelez – A Király Gyógyfürdő bővítése, átépítése, felújítása

Budapest négy török fürdője – a Rác, a Császár, a Rudas és a Király – közül csak az utóbbi nincs még felújítva. Pedig erre nem csak a benne rejlő építészeti értékek és potenciál, hanem akár neve okán is rászolgálna. Szerencsére most találkozott a szándék és a lehetőség, melynek első lépéseként Mikó László és Kertész András Tibor DLA vezetésével elkészült az elvi engedélyezési terv a Király Gyógyfürdő bővítésére, átépítésére, felújítására. A létesítmény múltját és megálmodott jövőjét bemutató kiállítás február 2-án nyílt meg a Király Fürdőben.

Elvi építési engedélyezési terv

Az épületegyüttes több korszakban kiépített egységekből áll, melyek együttesen szolgálják a fürdő üzemvitelét: a török fürdő földszintes, kupolákkal fedett saroktömbje, a Fő utcai egyemeletes épületszárny belső udvarral, a török fürdőhöz nyugatról csatlakozó földszintes, klasszicista épületszárny, mely a nagy udvart veszi körbe, és a kazánházat is magába foglaló udvari hátsó szárny, mely a Fő utcai kapubehajtón keresztül megközelíthető gazdasági udvart zárja le.  

 

Király Gyógyfürdő felülnézet
Király Gyógyfürdő felülnézet
 

 

A műemlékileg védett épület az alábbi építési korok emlékét őrzi:

  • török kori építkezések, fürdő kiépítése
  • barokk átépítések
  • klasszicista átépítések
  • XX. századi helyreállítás, bővítések

 

Kortörténet
Kortörténet
 

 

Az épület műszaki állapota erősen leromlott, látogatottsága a szolgáltatások és környezet színvonala miatt gyér. A tervezett fejlesztés célja, hogy a szolgáltatások bővítésével és a ma elvárt színvonalra való emelésével növekedjen a látogatottság, illetve az épület a rangjához méltó műszaki állapotba kerüljön.

A klasszicista kerengőről nyíló szárnyak javarészt egyforma, tisztasági fürdésre alkalmas helyiséget tartalmaznak, melyek ma már alig használatosak. A kerengő hangulatos belső udvart zár körbe, értékes és oda nem illő növényegyveleggel, középen nőalakot ábrázoló szoborral, mely valaha szökőkútként is működött (Szandai Sándor műve). A kiszolgáló funkciók a gazdasági udvart határoló szárnyakban helyezkednek el.

Az épület a különböző korok építési kultúráját tükröző szerkezeteket mutat, melyeket a felújítások esetenként gyökeresen megváltoztattak. A Fő utcai szárny és a kerengő padlástérrel rendelkező, magas tetős, a XX. századi épületrészek lapos tetős kialakításúak. Az épületben felvonó nincs, a mozgássérültek számára a közlekedés és a szolgáltatások használata korlátozott vagy lehetetlen.

Tervezett bontások

Bontásra kerülnek az épületben található XX. századi épületrészek, úgymint

  • az előcsarnok menti udvar két oldalán épült földszintes toldalékok
  • a gazdasági udvar végén található pince, földszint, emelet magasságú kazánház, műhely, gondnoki lakás épületszárnya
  • a gazdasági udvarban a telekhatáron álló építmények és kerítés
  • a Fő utcai szárnyban található két darab háromkarú acéllépcső  
  • belső válaszfalak
A gazdasági udvar jelenlegi szintjét 1,40 m-el lejjebb süllyesztjük, az új szint és a Fő utca szintje között a kapuáthajtóban rámpa létesül.

Az épület tervezett állapota, funkciója

A látogatói főbejárat továbbra is a Fő utca felől nyílik, a gazdasági udvar felől mozgássérült bejárat létesül, míg a Ganz tér felőli bejárat alternatív közönségbejáratként szolgál kerti rendezvények rendezése esetén.

 

Fő utcai homlokzat
 

 

Az épület jelenlegi előcsarnoka alulméretezett, ezért a szomszédos – utólagos beépítéseitől immár megtisztított - udvar üvegtetővel való lefedésével átriumot hozunk létre. Az átrium az épület előcsarnokaként, alkalmanként rendezvények tereként szolgál, és közvetlen látványbeli kapcsolatot kínál a törökfürdő belső terével. Az átrium - a hozzá csatlakozó büfépulttal - nemcsak a fürdővendégek, de az épületet történeti értékei miatt látogatók számára is használható, csakúgy, mint a korábbi előcsarnokban kialakított fürdőtörténeti kiállítás és az utcai traktusban tervezett török kávézó.

 

Csatlakozó járdaszintek
 

 

Jegyvásárlás után a fürdővendégek az íves karú főlépcsőn vagy a kerengőre vezető közlekedőről nyíló új felvonóval jutnak fel az emeletre. A létesítmény a felújítást követően koedukált formában fog üzemelni. A helyiségeket feltáró közlekedő az üvegfedésű átrium légteréhez kapcsolódik, szabad ablaknyílásokkal. A meglevő hagyományos kabinokból 17 db felújítva megtartásra kerül, továbbá koedukált öltöző létesül, 90 db szekrénnyel és 6 db váltókabinnal. A Fő utcai traktusban fitness- és tornaterem, valamint többcélú terem épül a jelenlegi pihenőhelyiség és lépcsőház helyén.

Fő utca felöli előkert, elbontandó műtárgyak, meglévő megtartandó fák
Török kori medencetér
Gazdasági udvar, elbontandó kazánház

 

A földszinti török fürdő előterében kibontjuk az utólagos válaszfalakat, a teret megnyitjuk a kerengő irányában, előzuhany-, lábmosó térként alakítjuk ki. A török fürdő funkciója természetesen változatlan marad, vízgépészetileg azonban teljesen felújítandó, ezért elemeire szétszedve, felújítva úrjaépítésre kerül. Oldaltereiben száraz- és nedvesgőz kabin létesül. Az előtérből nyílóan az elbontott lépcsőház helyén két masszázs helyiség épül, az előtérben zuhanyokkal.

A földszinti kerengő menti helyiségek új funkciót kapnak. A nyugati traktusban a válaszfalak kibontásával összefüggő pihenőtér jön létre, az emeleten megszüntetett pihenőhelyiség pótlására. Az északi traktusban a válaszfalak megtartásával új szolgáltatások létesülnek, úgymint szaunák, szolárium, iszappakolás, masszázs, fodrászat, valamint a fürdőközönséget ellátó wc-csoportok.

Klasszicista udvar
Kerengő belső nézete

 

A szolgáltatások bővítése céljából a klasszicista belső udvarba 4,0x4,0 m méretű pezsgőfürdő épül, a jelenleg középen elhelyezkedő szobor a terv szerint hátrébb kerül. Az elbontott üzemi épületszárny helyén a déli és nyugati telekhatár mentén új szárny épül, földszintjén egy 18x6 m méretű, 1,5 m mély úszómedencével, pinceszintjén vízgépészeti térrel. Az úszómedence háromhajós tér, középső - medencét tartalmazó - hajója boltozatos, hossztengelyében üvegtégla sávval, két oldalsó hajója bazilikális kiemeléssel oldalról megvilágított.

 

aa_bb metszet
Tervezett földszint
Meglévő bontási földszint
 

 

A kerengő nyílászáró szerkezeteinek felújítására tett javaslatunk többalternatívás mérlegelés eredménye. A kerengő eredetileg pillérek közötti falazott parapetmezőkkel és szabad nyílásokkal épült, fedett-nyitott térként. A nyílásokat később építették be, a pillérek tengelyébe épített sűrű osztású, fa szerkezetű nyílászárókkal, melyek látható módon rabicolt szemöldökkel „illeszkednek” a pillérek fejezeteihez. Megkíséreljük - a mai kor műszaki lehetőségeit kihasználva - az eredeti, nyitott hatást elérni, nagy méretű, osztás nélküli portálok beépítésével.

 

Fedett átrium, nézet a fogyasztótér felé
Tervezett új épületszárny medenceterének belső nézete
Klasszicista udvar kerengője

 

Az épületbe kerekesszékes használatra is alkalmas hidraulikus felvonót telepítünk az átrium és a kerengő közti közlekedőről nyílóan. A bővítés eredményeként a létesítmény parkolóigényének növekedése 12 gépkocsi, melyet a gazdasági udvarban biztosítottunk.

Az épületegyüttes felújítása és átalakítása cca. 1,5 milliárd forintból valósítható meg. A koncepciót a KÖI tervtanácsa jóváhagyta, és a terv 2011 decemberében elvi építési engedélyt kapott.  

 

Makett
Makett
 

 


Király Gyógyfürdő épületének bővítése, átépítése és felújítása

építész tervező: Mikó László, Kertész András Tibor DLA
építész munkatársak: Gyulovits István, Nagy Balázs
tartószerkezetek: Pataki László
épületgépészet: Görgeyné Bihary Erzsébet  
épületvillamosság: Dorgai Károly
környezetrendezés: Torma Sarolta
tudományos dokumentáció: Lukácsné Tomek Ágnes
tervezés éve: 2011
megrendelő: Budapest Gyógyfürdő Zrt.

 

 

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »