építészet : környezet : innováció

„A passzívház nem más, mint egy befektetés a jövőbe” - interjú Szentmihályi-Nagy István beruházó-kivitelezővel

Aki ma Magyarországon hallott már a passzívházakról, ahhoz valószínűleg a Dunakeszin található sorház híre is eljutott: ez ugyanis hazánkban - a családi házak mellett - az első minősített passzív többlakásos épület, ráadásul közel zéró energiaigényű. A ház bejárható, beköltözhető és most Hegedűs Attila interjújából megismerhetjük a beruházó-kivitelezőt, Szentmihályi-Nagy Istvánt is, aki „rákattant” erre az ötletre, és ezzel a lelkesedéssel és energiával létre is hozta ezt a példaértékű épületet.

Aki ma Magyarországon hallott már a passzívházakról, ahhoz valószínűleg a Dunakeszin található sorház híre is eljutott: ez ugyanis hazánkban - a családi házak mellett - az első minősített passzív többlakásos épület, ráadásul közel zéró energiaigényű. A ház bejárható, beköltözhető és most Hegedűs Attila interjújából megismerhetjük a beruházó-kivitelezőt, Szentmihályi-Nagy Istvánt is, aki „rákattant” erre az ötletre, és ezzel a lelkesedéssel és energiával létre is hozta ezt a példaértékű épületet.

 

Szentmihályi-Nagy István
 

 

Régóta dolgozol az építőiparban - honnan jött az ötlet, hogy éppen passzívházakkal foglalkozz?

A környezetvédelmet mindig is szem előtt tartottam, de a mostani energiaszegénység rávezetett arra, hogy olyan épülettípust próbáljak megvalósítani Magyarországon, ami fenntartható módon tud akár 100 évig is működni úgy, hogy a benne lakónak minimális energiafelhasználási költséget jelentsen, akár egy életen keresztül. A másik fontos szempont az volt, hogy a felhasznált anyagok is tükrözzék a fenntarthatóságot – közel 300 köbméternyi, újrahasznosítható anyagból készültek hőszigetelést építettem be az épületbe. Ezen túlmutatóan sikerült megvalósítani azt az épület-koncepciót, amely - a passzívházakon túlmutatóan - a közel zéró energia-felhasználást is teljesíti. Kevesen tudják, hogy a 31/2010. Európai Uniós direktívák 2020. december 31-től ezt a követelményrendszert írják elő minden új épület megépítésére. Ezt az irányelvet a dunakeszi sorházzal nekünk tíz évvel korábban sikerült teljesítenünk.

 

4 lakásos passzív sorház, Dunkeszi - tervező: Sinóros-Szabó Balázs
4 lakásos passzív sorház, Dunkeszi - tervező: Sinóros-Szabó Balázs
 

 

Beváltotta az épület a hozzá fűzött reményeket?

Az épület fizikai méréseit ebben az évben fejeztük be, amelyek magában foglalták az energetikai méréseket, továbbá számos, például az akusztikai teljesítőképesség vizsgálatain is átesett a ház, amelyeket a Budapesti Műszaki Egyetem végzett el. Az épület megkapta a minőségellenőrzött passzívház tanúsítványt a darmstadti Passzívház Intézettől. A lakások értékesítését ez év szeptemberétől kezdjük el, és bízom benne, hogy elfogadható piaci árat sikerül kialakítanunk.

Miért jó valójában egy passzívház? Ha egyetlen rövid mondatban kellene meggyőznöd valakit arról, hogy passzívházban lakjon, mi lenne az?

Azt gondolom, hogy egy passzívház nem más, mint egy befektetés a jövőbe, amely az elkövetkezendő időszakban a legnagyobb kiszámíthatóságot fogja jelenteni a benne lakók számára. Ezen kívül olyan többlet-szolgáltatásokat nyújt, amelyek megnövelik a benne lakó életminőségét.

Sokan tudják, hogy hosszútávon vastagon megtérülő befektetés, de azt nem, hogy miért lényegesen jobb egy passzívházban az életminőség?

Talán mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy hideg téli estén az ablak vagy a fal mellett hosszabb távon nem lehet megmaradni, mivel állandó hideget és huzatot érzünk. Ezen kívül szinte mindennapos az épület penészesedése - különösen a fürdőszobában vagy a hálószobában -, és éjszakánként a hálószoba ajtót sem lehet bezárni, mivel reggelre akár fejfájással is ébredhetünk, habár az okát nem tudjuk megmagyarázni. Ezekre a problémákra a passzívház megoldást nyújt, mivel a vastag hőszigetelések és a háromrétegű üvegezésű ablakok megfelelő garanciát nyújtanak arra, hogy ne legyenek hideg falfelületek, valamint hideg légáramlatok. Továbbá nyáron kellemes hűvös levegőben tartózkodhatunk, nagy energiafogyasztású légkondicionáló berendezés alkalmazása nélkül is. Az energiapazarlást kiküszöböli az épületbe beépített hőcserélős szellőztető berendezés, amelynek elsősorban az a szerepe, hogy a megtermelt meleget a szellőztetés során ne az ablakon engedjük ki egy téli estén, másodsorban pedig a nap 24 órájában kiváló minőségű, mindig friss, por- és allergén-mentes levegőt juttat be a nappaliba, valamint a hálószobákba.

Előnyei mellett mi lenne az, ami a legkevésbé jó a passzívházakkal kapcsolatban?

Negatívum az, hogy ha az ember passzívházban lakik, és mondjuk elmegy nyaralni, a megszokott életminőséget nem kapja vissza, ha visszatér egy hagyományos kialakítású épületbe. Sajnos Magyarországon még kevés passzívház épült meg. Ausztria egyes részein ma már minden negyedik új épület passzívház-színvonalon valósul meg.

Szerinted mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon is lényegesen több passzívház épüljön?

Legfőképpen a környezettudatosság. Mikor elmegy valaki mondjuk Ausztriába, Németországba, vagy Olaszország északi részébe, mindig csodálkozva néz körbe, hogy milyen tisztaság van, nem dobálják el a szemetet, mennyire más a levegő minősége, mennyire környezettudatosan gondolkoznak, mennyi napkollektor és napelem van a házak tetején, sok a szélerőmű, még az árokpart is karban van tartva és rengeteg kerékpárút áll rendelkezésre. Ezek nemcsak turistacsalogató fogások, hanem az emberek valóban így is élnek. Nálunk egyelőre ilyen szemléletmódról még nem lehet beszélni.

 

4 lakásos passzív sorház, Dunkeszi - tervező: Sinóros-Szabó Balázs
4 lakásos passzív sorház, Dunkeszi - tervező: Sinóros-Szabó Balázs
4 lakásos passzív sorház, Dunkeszi - tervező: Sinóros-Szabó Balázs
 

 

Az emberek gondolkozásmódján kellene alakítani, hogy egy városban a nagy fogyasztású, környezetszennyező járművek helyett kis teljesítményű és alacsony fogyasztású autóval is oda lehet érni bárhová, és ugyancsak a 300-400 négyzetméteres, tornyos „csodapaloták” helyett emberi léptékű, alacsony energiás épületeket hozzunk létre, ugyanazért a pénzért. Természetesen ma még az emberek csak rövidtávon gondolkodnak, mivel a közép- és hosszabb távú gondolkodáshoz sem a pénzügyi lehetőségeik, sem a lehetőségeiket kihasználó tudás nem áll még rendelkezésre.

Tehát információra és pénzre lenne szükség?

Elsősorban információra, mert hiába van pénzed, ha nem tudod, mire használd fel. Míg Olaszországban 9500 megawatt, Németországban 7500 megawatt, Szlovákiában 350 megawatt teljesítményű fotovoltaikus rendszert, tehát napelemeket telepítettek egy év alatt (2011-ben), addig Magyarországon ez mindössze 3 megawattot tett ki. Talán ez elárulja az állami és a magánszektor szerepvállalását a megújuló energiák frontján. Természetesen mindez nem választható külön a passzívházaktól, mivel ez a környezettudatosság meg kell hogy jelenjen a passzívházakban is, mind az anyagfelhasználás, mind az energiaforrás terén is.

A passzívházak elterjedését befolyásolja az is, hogy a passzívház-komponensek terén tőlünk nyugatra található, kiváló cégek termékei, így a gépészet, nyílászárók, hőszigetelések, stb., árszínvonala a „nyugati” vásárlóerőhöz igazodik. Talán ha Magyarországon is lehetőséget látnának a vállalkozások az ilyen termékek fejlesztésére, ismernék a know-how-t és belefognának azoknak a gyártásába, akkor olcsóbbakká válhatna a passzívházak megépítése. Ki kell, hogy alakuljon a környezettudatos szemléletmód, aminek a tanulása már gyerekkorban elkezdődhetne, és az évek alatt beépülhetne az emberek gondolkodásába is. Ha ez tudatosul, az emberek alkalmazni fogják ezt a környezetükben, valamint ez fog tükröződni épületeikben is.

Tervezel a jövőben is további passzívház-projekteket?

Mint saját beruházást, egyenlőre nem. Ez egy pilot-projekt volt, azonban egyedi megrendelőimnek most is építek két épületet. Ezek egyelőre még családi házak, azonban bízom benne, hogy néhány éven belül nagyobb volumenű, önkormányzati és magán befektetők is piaci lehetőséget fognak látni, hogy pénzüket ezekbe fektessék be és a benne lakók is hajlandóak lesznek megfizetni az elérhető árakon megvalósult épületeket.

Hegedűs Attila
holnaphaz.blog.hu


4 lakásos Passzív sorház, Dunakeszi

építés ideje: 2010

alapterület: 488 m2
tervező: Sinóros-Szabó Balázs
szerkezeti rendszer: monolit vasbeton
az épület fűtési hőigénye: 15 kWh/m2év - PHPP szerint
primerenergia-igény: 95 kWh/m2év - PHPP szerint
fűtés, szellőzés: Drexel und Weiss - passzívház kompakt készülékkel
U-értékek:
Külső fal: 0,11-0,123 W/m2K
Tető: 0,117 W/m2K
Padló: 0,136 W/m2K
Ablakok: 0,83 W/m2K
Üvegezés: 0,50 W/m2K
Fotók: Szentmihályi-Nagy István

 

vélemény írásához jelentkezzen be »