építészet : környezet : innováció

A pesti Zöld Gyűrű árnyékában

Olimpiarendezési lázban ég az ország. Ha a 2024-es olimpiai játékoknak Budapest ad otthont, jelentős változtatásokra lesz szükség a főváros életében. A most elinduló diskurzushoz kapcsolódva mutatjuk be a Zöld Gyűrű koncepcióját, amelyet Kovács Csaba és csapata tervezett. Az elképzelés egy összefüggő városi zöldfelületi rendszer és egy kerékpáros túraútvonal-hálózat létrehozására tett javaslat.

A pesti Zöld Gyűrű árnyékában

A Zöld Gyűrű koncepciójával javaslatot teszünk egy összefüggő városi zöldfelületi rendszer - és egyszersmind kerékpáros túraútvonal-hálózat – létrehozására. Ennek fő elemei a Dunát kísérő fejlesztendő észak-dél irányú parkrendszer a meglévő parti kerékpárutakkal, valamint egy erre merőleges kettős zöld gyűrű, mely a város meglévő nagy kiterjedésű zöldfelületeinek széles parksávokkal, fásított sétálóutcákkal és kerékpárutakkal való összekötéséből jön létre. Javasoljuk továbbá ezzel összefüggésben a Dunán négy kerékpáros-, gyalog- és növényhíd építését, amelyek a Margitszigetet és Csepel északi részét kötnék össze a Budai és a Pesti városrészekkel, valamint a belső gyűrűn – a Haller utcánál – egy ötödik hidat, mely a szomszédos egyetemi és kulturális negyedeket kapcsolja össze.

a pesti Zöld Gyűrű


Generatív jelek

Helyezzünk el olyan jeleket, hozzunk létre olyan komplex városformáló projekteket, amelyek magukba gyűjtik mindazt, amivé Budapestet formálni akarjuk: egy humánus, élhető, izgalmas, sokszínű várossá. Ne építsünk kirakatba tehető, izolált, demonstratív objektumokat, átlátszó és élettelen díszleteket egy elhanyagolt és gondokkal küzdő város elé. Közelítsük Budapest egészét egy egészen mai, elképzelt idea felé, amely a városlakókban és az idegenekben is pozitív gondolatokat kelt. Ehhez olyan üzenethordozó potenciállal rendelkező projektekre van szükség, amelyek képesek változásokat indítani mind a város fejlődésében, mind a róla alkotott képünkben. Olyan átalakulásokra, amelyekben az eszmei, szimbolikus tartalom egybeforr a konkrét, gyakorlati tartalmakkal.

Elképzelünk egy új, egy zöld körutat, amely igazodik a már meglévő három körút adottságaihoz, azonban a gyalogos és kerékpáros forgalma, valamint az autós forgalomtól való távolságtartása miatt kilóg a sorból. Ez a gűrű fürdőket, múzeumokat, sporttelepeket, stadionokat, látványosságokat, erdőket, ligeteket köt össze, miközben maga is egy hosszan elnyúló park. Szerethető helyekből és nem célszerűen szervezett közlekedési útvonalakból tevődik össze, ebből fakad célja is. Nem a gyors áthaladás a lényeg, hanem a ráérő ottlét. 

Elgondolásunkat folytatva e zöld körút első kulcselemeként négy hidat tervezünk, amelyek a zöldfelületek és a gépkocsiforgalom-mentes utak összefüggő hálózatát hozzák létre. Mindemellett megteremtik az infrastrukturális kiindulási feltételeit egy nagyobb ívű városfejlesztési elképzelésnek is, amely célja a kikapcsolódást és rekreációt szolgáló területek, intézmények elszigeteltségének megszüntetése. Ha ez az izoláció elmúlik, a Margit-sziget és Csepel északi részének megközelítése is kikapcsolódás részévé válhatna és a városi közlekedés új alternatívája lehetne. 

a pesti Zöld Gyűrű


Zöldfelülethálózat-koncepció

A közparkok, közkertek, fasorok, vízparti zöldsávok és városi erdők hálózata kulcsszerepet játszik abban, hogy az egyre növekvő modern nagyvárosok megtartsák élhető, humánus arcukat. Budapest valaha átgondolt és fejlett zöldfelületi hálózata a városnövekedés, úthálózati bővítések és a telekspekulációk hatására torzóvá vált. A koncentrikus és sugaras zöldfolyosókból valaha szervezett ökológiai érrendszer mára elsorvadt, a szigetként fennmaradt közparkok összterülete folyamatosan csökken. Városunk zöldfelületi rendszere így egymástól elszeparált szigetszerű parkok mozaikhalmazává vált, melyek alkalmatlanok a differenciált használatra.

Mi adhat a fent említett problémákra megoldást? Terveink szerint egy célirányosan kialakított városi rekreációs folyosó, amely azáltal, hogy felfűzi a természet megmaradt foltjait, ismét a rendszerbe kapcsolja a zöldfelületeket. Egy olyan folyosó létrehozását javasoljuk, amely amellett, hogy kiszolgálja a gyalogos és kerékpáros közlekedést, lineáris közparkként is működik. 

a pesti Zöld Gyűrű


Zöldfelületi vizsgálatunk alapján két fejlesztési irány rajzolódott ki. Az első: a pesti oldal nagyobb parkjait és erdősávjait (Városliget, Népliget, Epreserdő, Illatos-árok), illetve a budai oldal erdőit parkosított gyalogos és kerékpárúttal kötnénk össze. Ezáltal jelentősen megnő a rekreációs mobilitás a városrészek között. A fejlesztésre váró rozsdaövezetek a meglévő zöldfelületeket mozaikként egészítik ki, ezért ezek bevonásával a zöld gyűrű koncepciója jelentősen erősíthető. Ebbe a rendbe illeszkedik a vasúti fejpályaudvarok sora is, hiszen ezek hosszú távú fejlesztései szintén erősíthetik a zöld gyűrűt.

A Duna parti sávja adja a fejlesztés másik tengelyét, ahol a meglévő kerékpárutak mentén parkosítást és egyéb zöldfelületi fejlesztéseket javaslunk. A zöld gyűrű és a folyó északi metszéspontjában a Margit-sziget és a hozzá kapcsolódó két új növényesített híd, déli metszéspontjában a Csepel-sziget csúcsán elképzelt új, nagy kiterjedésű városi park áll. A Haller utcai gyaloghíd koncepciója által, a fejlesztés mintegy második szakaszaként célszerű egy kisebb gyűrű megtervezése is. Ez a Haller hídon át kötné össze a budai oldal kisebb parkjait, miközben egy olyan zöld útvonalat alakítana ki, amely a helyét a városi szövetben találja meg. Ezáltal lehetőség nyílna egy rövidebb „zöld-túrára” is, amely Budapest központi részein, a gépjárműforgalomtól kevésbé terhelt övezeten vezetne át.

a pesti Zöld Gyűrű


A sziget

Mind a városlakók életminősége, mind a város élhetősége nagyban függ attól, adottak-e a rendszeres sportolás (kirándulás, séta, játék, aktív pihenés zöldövezetben) feltételei egészséges környezetben. A belvárosban ezeket megteremteni nem egyszerű, hiszen a sűrű beépítésű városi szövetben, harcok folynak minden négyzetméterért. Mivel nehéz elhelyezni a sok teret igénylő játszótereket, közparkokat, sportpályákat, uszodákat, ezek jellemzően a külső városrészekbe kényszerülnek. Tovább nehezíti a sportolást a nappali autóforgalom keltette légszennyezés. Kevesen mernek a belvárosi utcákon kocogni, a kerékpárral közlekedők gyakran maszkot viselnek vagy megpróbálják elkerülni a legforgalmasabb útvonalakat.

a pesti Zöld Gyűrű


A fentiek tekintetében a Margit-szigetnek nincs alternatívája a belvárosiak számára. Speciális topográfiai helyzete, növényvilága, funkcionális értékei szimbolikusan és valóságosan is a város zöld szívévé teszik. A sziget mint sport- és szabadidőcentrum pótolhatatlan értéke a fővárosnak. Nap mint nap ezrek futnak, úsznak, vízilabdáznak, eveznek, teniszeznek, röplabdáznak, tollasoznak, fociznak, atletizálnak ott. Ellentmondásos helyzet, hogy a sportolni igyekvők - akik gyakran a kerékpárral közlekedők is - útja a Margit vagy az Árpád híd felett tenyésző szmog felhőn vezet át. Gyalogszerrel vagy biciklivel embert próbáló, tömegközlekedéssel időigényes vállalkozás megközelíteni a szigetet, de ugyanilyen bonyolult a pihenni vágyók útja is. Szerelmespárok, idősek, magányra, csendre vágyók, kisgyerekes anyukák szeretnének itt kikapcsolódni, ám mégis melyiket venné rá a lélek, hogy a délutáni benzingőzben, babakocsiban áttolja csecsemő gyerekét a Margit hídon?
A sziget természetes elszigeteltsége előnye és hátránya is egyben. A tervezett két híd olyan közel hozná egymáshoz a szigetet valamint Újlipótváros, Vizafogó és Óbuda lakosságát, hogy az természetes életterük folytatásává válna. A Margit-sziget közelsége jelenleginél lényegesen jobb életminőséget biztosítva hozzájárulna e területek mint lakóhelyek felértékelődéséhez.

a pesti Zöld Gyűrű


Kertészeti kialakítás

A tervezett hidak kehelyként fogadják magukba Buda és Pest honos növényzetét. A budai oldalon a Budai-hegység flórajárásának jellemző társulása, a molyhos tölgyerdő fái kapnak helyet. A tölgyek, juharok, kőrisek és hársak idővel magasba törő, kiugró erdőfoltot képeznek a víz fölött. A pesti híd zöld szigetére a virágos homoki pusztagyepek növényei kerülnek: csenkeszek, bokorfüzek. Ezen az oldalon a növényzet alacsony cserjés virágszőnyeggé nő össze, így belesimul a híd plasztikus vonalába. A hidak szerkezeti kialakítása lehetővé teszi akár 5-7 méter földvastagság biztosítását, így a növénytelepítés még nagyobb fák esetében is lehetséges.


Földtörténeti kiegyezés

Megelégelve az öröktől fogva tartó elkülönülést és szembenállást, Buda növényei lejönnek a hegyekből, Pest növényei átkelnek a dombokon, hogy végül leküzdve a folyót a Margit-szigeten megbékéljenek egymással, és egyesítsék természeti erejüket. A Duna eddig leküzdhetetlen határként választotta el a Pilis, a Budai-hegység és a Duna-Tisza közi flórajárás növénylakosait. A Budai oldal gyertyános-tölgyesei eddig soha nem láthatták testközelből a pesti pusztagyepeket, a cserszömörcék soha nem hallhatták a cinegefűz suhogását. A tervezett két új híd helyet és lehetőséget biztosít a történelmi találkozásra, a fitogeográfiai kiegyezésre, s emellett a botanikai demokrácia elérkeztét hirdeti a világnak. 

a pesti Zöld Gyűrű


Kerékpárúthálózat

A javasolt négy híd a gépjárműforgalommal túlterhelt Margit és Árpád hidak elkerülésével biztosítaná a Buda és Pest közötti északi kerékpáros-összeköttetést, továbbá az Eurovelo kerékpárúthálózatra is kapcsolódna. Ez kettős jelentőséggel bír, egyrészt a folyóval párhuzamosan futó kerékpárutak - a már most is nagy forgalmú budai és a kiépülőben lévő pesti - között biztosítana átjárást, másrészt egész Észak-Pest számára megkönnyíti és kellemessé teszi a Budai Tájvédelmi Körzet kedvelt kirándulóhelyeinek megközelítését. Továbbá az észak-budaiak nyugodt kerékpáros útvonalon érhetik el Pest külső kerületeit.

A kelet-nyugati zöld-kerékpáros útvonal dél felé kanyarodva a Városliget - Népliget - Epreserdő - Illatos-árok - majdani észak-csepeli közpark - Kamaraerdő - Kőér-patak nyomvonalon zöldbe ágyazott, összefüggő kerékpárút-gyűrűt képezhetne a város körül, mely százezrek számára biztosíthatná a rekreáció egészséges és kulturált módját. A Városligettől a Stefánia úton és a Népligeten át az Epreserdőig ma is vezet kerékpárút.

Megjegyzés: Az eredeti Zöld Gyűrű gondolat az Új Budapest Központ által kiírt „Budapest jelei” pályázaton (2005) született. A Zöld Gyűrű pályázat I. díjat nyert.

Eredeti pályázat (2005) szerzői: Kovács Csaba, Bakó Attila, Barcza Dániel, Madarasi-Pap Rita
Továbbfejlesztett javaslat (2011-12) készítői: Kovács Csaba, Kész Borbála, Poós Tamara, Tóth Kitti

Köszönet illeti Raáb József építészmérnököt, hogy - különösen - a csatlakozó barna mezős területek bekapcsolásának lehetőségeire, valamint a potenciális további pesti zöldfelületek bekapcsolásának lehetőségeire felhívta figyelmünket.


vélemény írásához jelentkezzen be »