Közélet, hírek

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ

1/3

B változat

B változat
A változat
B változat
A változat
1/3

B változat

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ
Közélet, hírek

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ

2007.07.03. 11:35

A múlt héten a Puskás Ferenc Stadion jövője kétszer is reflektorfénybe került: a fővárosi közgyűlés csütörtöki, egyhangú 2020. évi olimpiai pályázati döntése mellett szerdán a Stadion és környéke beépítési javaslatát konzultáción tárgyalta az összevont Fővárosi és Központi Építészeti-műszaki Tervtanács.

Az 1953-ban épült Puskás Ferenc Stadion (a volt Népstadion) és környezete az országban egyedülálló sportterület, melyet a 2004-es kormányrendelet Budapesti Olimpiai Központnak minősített. A Nemzeti Sporthivatal célja, hogy a stadionnal és a környezetében működő létesítményekkel nemzetközi sportközpontot hozzon létre, hosszú távú fenntarthatósággal. A tervezés ennek érdekében már korábban megindult, 2006-ban ötletterv-pályázatot is rendeztek a „Budapesti Olimpiai Központ" fejlesztésére. További fejlemény, hogy június 27-én, szerdán a Stadion és környéke beépítési javaslatát konzultáción tárgyalta az összevont Fővárosi Tervtanács és Központi Építészeti-műszaki Tervtanács (napirend: a XIV. kerület Puskás Ferenc Stadion és környéke beépítési javaslat konzultációja; felelős tervező: Kerekes György - CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft.; opponens: Kálmán Ernő DLA).

A tervezők két változatot mutattak be, s bár a konzultáción döntés nem született, a tervtanácsok tagjainak véleménye szerint elfogadhatóbb a laposabb változat, a stadion melletti 20-22 méter magasságú, szétterülő beépítés. A másik változat szerint pontszerűen 50-60 méter magas épületeket húznának fel, s mindkét esetben nyilvánvaló, hogy olyan Olimpiai Központ születne, mely elsősorban az igazgatási, szervezési létesítményeket valamint a felkészítést fogadná be. A stadionban egy olimpia eseménysorozata idején a nyitó és zárórendezvény, valamint atlétikai versenyek bonyolíthatók, s mindemellett sok egyéb új sportlétesítményre a város egyéb pontjain kell helyet találni.

 

3/3

B változat
1/3
B változat

 

A kormányrendelet értelmében a Puskás Ferenc Stadion és környezete nem a versenyzést, hanem a versenysport "mozgásban tartását" hivatott szolgálni. Ennek megfelelően az új létesítmények (edzőtermek, fedett pályák, szállás, egészségügyi intézmények, kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátóhelyek) a versenyzők felkészülését szolgálják. Esetleg néhány verseny a Papp László sportarénában megrendezhető még, de alapvetően ezen a területen a korszerű felkészülési központ kialakítása a cél.

A sport ma nem képes "eltartani" egy ekkora nagy létesítménykomplexumot (ebben az évben kettő, azaz kettő sportrendezvény lesz a stadionban!), mert egyszerűen nincs elég állami támogatás, a sponzorok pedig szinte folyamatosan vonulnak ki a rendszerből. Nyugati példák azt mutatják, hogy a sporttevékenység mellett a sporttal kapcsolatos kereskedelemből, szolgáltatásból, vendéglátásból, kulturális rendezvényekből származó bevételekből lehet a fenntartást biztosítani. A jelenlegi övezeti szabályozók azonban ezen funkciók elhelyezésére nem adnak lehetőséget (ez a probléma nem csak a Puskás Ferenc Stadion használata kapcsán ismert, hanem az összes sportintézmény esetében is: UTE, MTK, Vasas, FTC, és ugyanígy vidéken is!). A korszerű üzemeltetés, és az Olimpiai központ fenntartásának érdekében mind az OTÉK-ot, mind a BVKSZ-t módosítani kellene, hogy az övezet tartalmában benne legyenek a fent jelzett funkciók.

Módosítás szükséges továbbá azért is, mert a stadionokkal kapcsolatos nemzetközi előírások szerint a Puskás Ferenc Stadion kis emelkedésű lelátórendszere nem fogadható el, így a 60 ezer férőhelyes stadion a jelenleginél jóval magasabb építményben valósítható meg, a teljes méret 30-ról 50 méterre nőhet az átalakított felső lelátóval (ezt igazolta az építészeti ötletpályázat is). E problémák szintén indokolják a jelenlegi övezeti paraméterek módosítását, ám ezekre a kérdésekre a tervtanács sajnos semmiféle javaslatot nem adott.

A tervtanács a konzultáció során azért is nyitva hagyta a terület további sorsát, mert másnapra, csütörtökre tűzte napirendre a Fővárosi Közgyűlés a 2020-as budapesti olimpia megrendezésének kérdését.


 

Június 28-án a közgyűlés valóban megtette az első lépést a 2020-as budapesti olimpia megrendezése felé: egyhangú döntésével támogatta az ötkarikás játékok budapesti megrendezését. Demszky Gábor főpolgármester az ülést követően kifejtette: a kormány 2011-ben pályázhat a rendezésre, közben előkészítés alatt áll az úgynevezett olimpiai törvény is. A lehetséges fő helyszínek közül a Puskás Ferenc Stadion és környéke a legalkalmasabb az olimpia lebonyolítására, de szóba jöhet még a Csepel-sziget is. A végső közgyűlési döntés ebben a kérdésben 2007 végén, az olimpiai törvény elfogadása után várható. Demszky Gábor elmondta, óriási lehetőség előtt áll Magyarország, amely kiemelheti a térség kis államai közül, ezért a kezdeményezést össznemzeti üggyé kell tenni.

A tervezett költségekkel kapcsolatban a főpolgármester kifejtette: összesen 4600 milliárd forintba kerülne a megrendezés, ebből 960 milliárd a közvetlen költség, a többi infrastrukturális beruházás, tehát a létesítményeket az olimpia után is használhatná az ország. A költségvetésből 2600 milliárdot Budapestre kellene fordítani, mintegy 450-500 hektárnyi területet kellene fejleszteni." - áll a főváros által kiadott közleményben. (forrás: budapest.hu)



Néhány részlet Kálmán Ernő opponenciájából, ami további információkkal szolgál a budapesti olimpiai központ elhelyezésének városfejlesztési kérdéseit illetően:

Budapest sportközpontjának meghatározása a millennium idejére nyúlik vissza. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa is foglalkozott ezzel a kérdéssel és több lehetséges alternatívát jelölt meg. Ezek közül talán a legizgalmasabb az Óbudai hajógyári szigeti helyszín volt, amely valóban a város szívében, mindenkinek egyforma távolságra elérhetően, a Margitsziget tömegsport- és szabadidő parkjához is jól kapcsolhatóan helyezkedik el.

A fővárosi közmunkák tanácsa végső soron a XIV. kerületi helyszint is megjelölte e célra, s itt készült el 1953-ban a Népstadion.

A világon több helyen az élsportot az egyetemi negyedekhez kötik, és ez jól működik. A budapesti tervezett lágymányosi helyszín is ezt erősítette volna, azzal, hogy a versenysport, tömegsport és az egyetemi város jól kapcsolhatók egymáshoz. Jelen pillanatban a lágymányosi expo területen lévő, félbehagyott, ún. tüske csarnokot multifunkcionális konferencia központtá kívánják átalakítani, 3000+4500 férőhellyel.

Ugyanakkor a Millenniumi városrészbe tervezett konferencia központ építése évek óta késlekedik, s mivel a tőke nem vár, az eredeti koncepciót felborítva, a Duna-parton irodaházak és lakások épülnek, szállodák és egyéb középületek helyett. Így Budapest egyik legszebb panorámája privatizálódik.

Az óbudai hajógyári szigeten szintén konferencia központ a tervezett cél, korábban 10 ezer, mára már valamivel kisebb nagyságrendben.

Fentiek alapján a következő kérdések vetődnek fel:

  • 1. A Budapesti Olimpiai Központ eddig felépített létesítményeinek, a Papp László sportarénának, a Syma csarnoknak stb., melyek mind a konferenciaturizmusra építenek, milyen perspektívájuk van?

  • 2. A fentiek ismeretében milyen funkciók azok amelyek az olimpia, a versenysport és a tömegsport mellett megfelelő gazdasági hátteret jelentenek a terület működtetéséhez, fenntarthatóságához?

Városszerkezeti kapcsolatok

A Keleti pályaudvar jövőképének vizsgálata nélkül – mint ez a korábbi tervtanácsokon is megfogalmazódott - sem az Örs vezér tér, sem az Ügető területének fejlesztése, sem a Baross tér fejlesztése, sem a Budapesti Olimpiai Központ területe nem vizsgálható.

Közlekedési szempontból nyilvánvalóan a Keleti pályaudvar kulcskérdés. Hogyan biztosíthatók a parkolók, kell-e külön-külön parkoló az olimpiai központhoz, a pályaudvarhoz, és az új bevásárló központhoz? A különböző működési terhelési helyzetekben hogyan üríthető-tölthető egy kb. 60 ezer fős rendezvény, vagy egy egyenletes használatú szabadidő park, vagy egy konferencia vagy vásári funkció?

Az előírások alapján szükséges 12500 db gépkocsi a területen biztosan nem mozgatható. A meglévő úthálózat maximum 6 ezer gépkocsit képes elviselni. Természetesen ezen sokat segítene az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése és a Keleti pályaudvar területén, a MÁV területeken P+R parkoló építése, üzletekkel, irodákkal esetleg szállodákkal, hidakkal kapcsolódva az olimpiai sportközponthoz is. Ugyanígy felvethető, hogy a Dózsa György út területe milyen lehetőséget jelent a kiszolgáláshoz. Véleményem szerint nem vizsgálható függetlenül a jelenlegi terület.


A terv műleírása valamint az opponencia teljes szövege a csatolt dokumentumokban olvasható.

vm

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk