A soproni Papréti Zsinagóga - Brósz Csaba Botond és csapatának munkája

Bemutatjuk Brósz Csaba Botond és munkatársainak a soproni Papréti Zsinagóga ötletpályázatára benyújtott díjazásban nem részesült munkáját.

A hely

A Paprét egy tipológiailag jellegzetes háromszög alakú közpark Sopron belvárosának közvetlen közelében. A téren a város identitásképző belvárosi karaktere már kevésbé érvényesül, környezete morfológiailag kevésbé homogén. Térfalait eltérő építészeti stílusú házak alkotják.

A Papréten nincs jelentős átmenő forgalom; a közelben élők, valamint a környékbeli oktatási intézményekből kiözönlő gyerektömeg tölti meg valamelyest élettel. Hiányoznak a többféle térhasználatot ösztönző, differenciált városi términőségek, pedig a park a környékbeli sportélet és oktatási intézmények fontos kiegészítője (lehetne). A parkolók jelenleg az értékes zöldfelületből csípnek le darabokat, épp a legfájóbb pontokon (Zsinagóga előtere), ugyanígy a fordulóban végződő zsákutca kialakítása is indokolatlannak tűnik, átalakítására később kitérek.

Az ortodox zsinagóga a korabeli előírásoknak megfelelően az utcavonaltól visszahúzva, előkerttel épült. Előcsarnoka (a karzatra vezető lépcsőházakkal) a Papréttel, míg nagyterme a keleti és nyugati telekhatárral párhuzamos - innen a sajátos szögtörés az épületben. Az épület 1956 óta nem látja el eredeti funkcióját, állaga leromlott, nyílásainak egy részét befalazták, karzatának már csak öntöttvas oszlopai állnak.

Gondolatok

A zsinagóga jelenlegi formájában túlméretezett, más, az intézményt fenntartó funkcióról kell gondoskodni. Azok a funkció párosítások szerencsések, melyek összeegyeztethetőek a tér szakralitásával, ugyanakkor nem igénylik a korabeli architectúra indokolatlan mértékű megbontását. A zsinagóga koncerteknek is teret adhat, míg karzata kiállítótérként, alkotóműhelyként is funkcionálhat.

Környezetrendezési koncepció

A környezetalakítás során funkcióban két jól elkülöníthető részre osztható a tervezési terület: Zsinagóga kertje és az előtte elterülő zöldfelület (közterület). A zsinagóga épülete körül egy intim, az épület funkciójához alkalmazkodó kert jött létre, az egyenlőtlen szárú háromszög alaprajzú parkban közfunkciók kapnak helyet.

A zsinagóga kertje az épület szerves része, bejövetelkor az előkertben döntően burkolt felületet találunk, majd az oldal- és hátsókertben folytatódik az épület faltövében megjelenő burkolat, amely a kert bejárhatóságát könnyíti. A zöldben alkalom nyílik kültéri foglalkozásokon, előadásokon való részvételre. A telek DK-i sarkában található pergola alatt kisebb összejövetelek megtartására van mód; emellett a nyári félévben egy ráfeszített ponyvával a zsinagóga galériáján működő (gyermek) alkotóműhely kültéri foglalkozásainak is keretéül szolgálhat (festés, agyagozás, kisebb étkezések)

A tervezési terület részeként kezeltük a zsinagógával szemközti Paprétet (visszahúzás, kapcsolat, megközelítés). A park háromszög alaprajza és a gyalogos forgalom várható intenzitása adta azt a burkolati és alaprajzi struktúrát, amely mentén a park rendeződött. Fontos gyalogos közlekedési tengelynek tartjuk a Belvárost és az Ikva patakpartot összekötő sétányt, valamint a Zsinagóga és a tornacsarnok közötti irányokat. A struktúra rajzolatát a térburkolat dilatációja és a gyalogos tengely északi oldalára telepített lágyszárú növényágyak teszik érzékelhetővé. A parkon átvezető kiemelt gyalogos útvonalakat minőségi burkolattal láttuk el. A jelenlegi parkoló helyén szabályozottabb kialakítású várakozási helyet hoztunk létre, illetve a parkot közrefogó utcák mentén további parkolókat alakítottunk ki.

A park közlekedésében fontos változás, hogy gépjárművel körbejárhatóvá vált, a távlatban megnyitandó Híd utcai átkötés lehetőségének kialakításával.
Összességében olyan park létrehozása volt a célunk, amely figyelembe veszi az épített környezet értékeit (gyalogos tengelyek, burkolatminőségek) és lehetőséget ad szabadidős tevékenységek folytatására (étteremhez kapcsolódó terasz, kerti leülők a tengelyhez kapcsolódóan, stb).

Építészeti kialakítás

A Papréti Zsinagóga külső kialakításában Schiller János korabeli terveit vettük alapul. A befalazott nyílászárókat megnyitjuk, a galériát visszaépítjük. Az épületben a jobb kihasználtság érdekében meghonosodó új funkciók csak az alárendeltebb terekben járnak jelentős átalakítással. A meglévő karzatlépcsők helyén kényelmesebb szerkesztésű lépcső, (rabbi) öltöző, vizesblokk kerülnek a mai kor követelményeinek megfelelően.

Az előtérbe érkezve egy információs pult segíti az eligazodást, innen végzik az értékek felülgyeletét, segítik a ruhatár használatát stb. A galéria kiállítási lehetőséget biztosít művészeknek, ugyanakkor a fiatalok kreatív képzését is szolgálja – szakkörök, nyári (gyermek)alkotóműhelyek keretében. A földszint a hitéleti és azt kiegészítő közösségi funkción túl kisebb koncerteknek adhat otthont, valamint rendezvények lebonyolításának adhat teret.

A park fókuszpontjába kerülő vendéglátóhely (bérelhető rendezvényterével) ezen funkciók fontos kiegészítője. A zsinagóga megújult épületének látványa és a hatalmas platánfák árnyéka önmagában is kellemes hellyé varázsolja a parknak ezen részét, a sport- és oktatási intézmények, valamint a sűrű városi szövet közelsége biztosítja rentábilis működtetését.