építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A soproni Várkerület rekonstrukciója

A soproni Várkerület sokszínű múltú, fontos hely, mely a második évezred küszöbén ismét új arcát mutatja. Szabó Levente és szerzőtársai felismerték: a tér meghatározó problémája az út és tér, a mozgás és a megérkezés élményének együttes jelenléte. A köztéri betonpavilon 1. helyezést ért el a 'Minden építés alapja' pályázaton 2016-ban. Kuslits Tibor írása, Danyi Balázs fotói. 

A közterületek azok a különös pontjai a városok világának, ahol Hamvas Béla szavaival az arctalan tér helyekké változik vagy Meggyesi Tamást idézve azok a színpadok állnak, melyeken a városi ember életének fontos, ünnepélyes, emlékezetes, olykor jelentős, máskor hétköznapi eseményei lezajlanak és amelyekért olykor a világ egy távoli pontjáról is odavágyunk. E különös helyek egyben változékonyak is. Az idő múltával, a színpad szereplőinek változásával, történelem folytonosan változó díszletei, sajátos viszonyai következtében a változás folyamatos. Ilyen sokszínű múltú, fontos hely a soproni Várkerület, mely a második évezred küszöbén ismét új arcát mutatja.


soproni Várkerület


A középkori soproni várat a mai Várkerület helyén egykor vizesárok és vársík vette körül. A hadászati szempontok miatt széles, beépítetlen terület a középkor elmúltával, a haditechnika megváltozott viszonyai miatt elvesztette stratégiai jelentőségét, ugyanakkor kínálta magát arra az örök városi szerepre, amit a kereskedés, a vendéglátás, a szállás nyújtása és egyben a társadalmi kommunikáció sok-sok formája – úgy tárgyi, mint intellektuális értelemben – jelent. A Várkerület külső ívén már a 15. században épületek sora állt, a 18. századdal pedig megkezdődik a várfalnak támaszkodó, a század elején még csak kereskedő bódék, később rangos polgári épületek a földszinten boltjaikkal a tér felé forduló betelepülése. Ezzel az a részben út (a legutóbbi időkig itt bonyolódott le a Győr-Sopron-Bécs forgalom), részben városi köztér funkció, melynek keveredése mind a mai napig meghatározza a Várkerület karakterét. Az Ógabona térrel gyűrűvé záródó profán főtér egy-egy szakaszán kialakult a marhavásártér, a Fogadószer (Wirtshausgasse), a Széna tér, a a Kisvárkerületen a városi piac, északon a gabona piaca.


soproni Várkerület


A huszadik század közepére a Várkerület virulens vásártere helyét fokozatosan a közlekedés foglalta el. A főtér-gyűrűt előbb leburkolták, utóbb a lovaskocsik mellett villamos is végigdöcögött rajta, a motorizáció terjedésével lassan a tér átstrukturálása vált szükségessé. 1940-ben a város főmérnöke a sajátos tér kifelé támfalak között ellépcsőzött közlekedési csatornákra osztásának koncepcióját fektette le. „A Várkerületnél pedig parksávokkal elválasztott mellékkocsiutak fogják tehermentesíteni a 10 m széles főforgalmi utat.”1


soproni Várkerület


A 2. világháború után megvalósultak ezek az elképzelések, a következő évtizedek során pedig a forgalmi terhelés, a parkolási igény az eredeti méretének sokszorosára növekedett. A közlekedés elfoglalta a teret, a városias jelenlét visszaszorult a térfalak szalagjainak tövébe.


soproni Várkerület


Ez volt az az évezred végére eltorzult térhasználat, melyen radikális változtatásra volt szükség a középkori arculatát, történeti hangulatát őrző város szépségeinek láthatóvá tétele, a mozgalmas városi tér helyreállítása érdekében. Ez már 2001-ben a helyi Kereskedelmi- és Iparkamara kezdeményezésében is megfogalmazódott, amikor a Várkerület "promenáddá" alakításának koncepcióját vetették fel. E változást azonban a belváros közlekedésének átszervezésével lehetett megalapozni.


soproni Várkerület


Ahhoz, hogy a Várkerület forgalmas körút jellegén változtatni lehessen, az eredeti elképzelés szerint egy koncentrikus külső körút kialakítása volt szükséges, s e körút jelentős hosszban rendelkezésre áll ma is. Ez a város belső területe közlekedésének alapvető átszervezését is jelentette volna, ezzel szemben egy leegyszerűsített megoldás, a Várkerület forgalmának részben az Ógabona térre terelése valósult meg, ezzel adva lehetőséget forgalmának jelentős csillapítására.

A Várkerület rekonstrukciójára a városközpontok értékőrző, funkcióbővítő megújítására biztosított támogatások megjelenése adott lehetőséget. A belváros fejlesztésének akciótervében - a belváros megújítása után - a 2. ütem programjában hirdették meg a Várkerület átépítésének programját. A város az elvében kikristályosodott program alapján, mely a gyalogos dominanciájú, urbánus főtér funkcióját jelentette, országos nyilvános tervpályázatot írt ki. A tervpályázat legmagasabbra értékelt pályaművét a kiírást az utolsó pillanatban kivevő, Szabó Levente által vezetett Hetedik Műterem építész műhely nyerte el.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs


A tervpályázat bírálata az alábbiakat fogalmazta meg:

"A probléma feltárását és a problémák javasolt megoldását (>>a hely komoly lehetőségeit<<) is ez a szűkszavú, lényeglátó pontosság jellemzi. Semmi fölösleges mondat, semmi szószátyárság, semmi önmegvalósítási fantázia-ötletroham. Csak az ezekre adott pontos válaszok. A Várkerület szépsége, hogy csaknem fél kilométer hossza folyamatosan változó metszetet, folyamatosan változó térbeli viszonyokat teremt, mindezt a Várkerület részeként, annak lendületével és nagyvonalúságával. (>>hosszirányú lendület és a keresztirányú változatosság kettőssége<< )

Érdeme a történeti beépítés térfalai, mint meghatározó városképi elemek tisztelete, értékeinek kihangsúlyozása és teljes áttekinthetősége a terveken, a zöldfelületek >>lírai indíttatású<< térmetszete, a közlekedési rendszer lényeglátó elemzése és ütemezett megvalósítási javaslatai, valamint a köztér-építészeti elemek imponáló szűkszavúsága és a térberendezési tárgyak egységes megfogalmazása. Elsősorban ezek a sajátosságok emelték ki a pályaművek mezőnyéből."


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs


Szabó Levente és szerzőtársai olyan tervet tettek az asztalra, mely arról árulkodik, hogy alkotói felismerték: a tér meghatározó problémája az út és tér, a mozgás és a megérkezés élményének együttes jelenléte. A tér azon sajátossága, hogy az mozgás közben sajátítható el, hogy élményt adó jelenségeit a mozgás folyamata fűzi össze (Kevin Lynch ezt nevezte moving systemnek). Eltérő karakterű látványai, térmetszetei az egymásra következés rendjében adnak teljes élményt. Ezt a mozgást, sodrást avatja alapélménnyé az elinduló, majd abbamaradó, egymást váltó, különféle minőségű burkolt és zöld sávok poétikus térbeli rendje – helyet adva a teraszoknak, a víznek, a pihenés és játék tereinek, mindannak, ami a nyüzsgő, izgalmas élményt adó városi tér elengedhetetlen eleme. A kompozíció zenei asszociációkat idéz. Nem véletlen, hogy már a munka alapját képező pályamű műleírása erre a sajátos kompozíciós elvre pontosan utal az elinduló, meg-megszakadó szalagok koncentrikus sodrását kottához hasonlítva, a térszerkezetben felbukkanó elemeket kottafejekként, a zöld és burkolt sávokat, mint egymást váltó zenei motívumokat idézve.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs


Mindeközben a tér funkcionális megszervezése, az okvetlenül lebonyolítandó forgalom nyomvonalainak biztosítása, a parkolók, a lakóépületek megközelítésének olykor rafinált biztosítása, a teraszok, a látványelemek, a megállás, a tartózkodás tereinek pontos beiktatása nagyon is racionális tervezési folyamatról árulkodik. Mind a funkcionális rendet, mind a semleges egységességet szolgálja az új arculathoz igazított (és modern) közvilágítási rendszer és a megújuló, friss zöldterületi struktúra. Ugyanakkor az a sajátosság, hogy a tér belső és külső oldala között ismét megteremtődött az átjárhatóság, egészen más komfortérzetet, a tér teljes birtokba vételét jelenti a járókelő számára.

Nem lehet említés nélkül hagyni azt az építészi megközelítést sem, mely komoly önfegyelemmel arról az alapvető felismerésről is árulkodik, hogy a látványok meghatározó elemei már adottak. A fel-felbukkanó várfal, az évszázadok során a térfal szalagjába integrálódott épületek homlokzatai, a távolabbról a látványba metsződő tornyok képe. A friss dizájn nem konkurál a régről ott álló épületek sorával, hanem elősegíti azok maradéktalan érvényesülését. Láthatólag ezt tekinti feladatának. Az új építészeti arculat színével, struktúrájával semleges háttere kíván lenni a történeti soproni belvárosnak.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs


A terv sikerét mutatja, hogy a Várkerület mentén működő vállalkozások – éttermek, boltok kávézók, kocsmák és cukrászdák – mintha levegőhöz jutottak volna, a burkolatok elkészülte után azonnal kitelepültek vendéglátó teraszaikkal, fagylaltgépeikkel, árukínálatukkal. Birtokba vették a teret. A külső oldal "Proszit" borozója (ma Tramini Borozó) már akkor kitelepítette teraszát, amikor még a rekonstrukciós munkák a Várkerület mentén javában zajlottak. Ami hasonlóképpen hallható fellélegzéssel járt, az a Mária szobor környékén kialakult széles rendezvényi tér, mely a roppant beszorított helyzetben lévő Fő teret váltotta, kényelmes, áttekinthető teret biztosítva a városi rendezvények számára.


soproni Várkerület rekonstrukciója - építész: Hetedik és Geum Műterem - fotó: Danyi Balázs


„A Soproni Várkerület olyan egyedi, csak a városra jellemző izgalmas városi képződmény, amely komoly identitásképző lehetőséget rejt magában”- áll a Hetedik Műterem pályázatának műleírásában. És a terv hű maradt ehhez az alapvetéséhez. A megújult Várkerület szerencsés példa arra, hogy egy gondolat – koncepció-alkotás – építészeti pályázat – tervkészítés – megvalósítás töretlen munka eredményeként valósul meg. Az elképzeléseket, a város és építész koncepcióját az eredmény igazolja. Ma Sopron többet nyújt, többet mutat meg önmagából annak, aki a falai között él vagy idegenként, akár ismerősként ide látogat.

Kuslits Tibor


1  Boronkai (Bergmann) Pál, Sopron városrendezésének kérdései, Soproni Szemle, IV. évf., 2-3. szám, 1940.


A Beton.hu 'Minden építés alapja' pályázata 2017-ben is várja olyan építésztervezők, belsőépítészek, kreatív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi hallgatók elképzeléseit, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és kreatívan alkalmazzák azt. A pályázat kiírása itt érhető el.

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »