építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A szabadság építészete - magyar pavilon kurátori pályázat

Egyetlen életműre koncentráló mo­nografikus kiállítástervezettel nyújtotta be programját a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori pályázatára Őry Júlia és a FUGA Budapesti Építészeti Központ stábja, akik Bán Ferenc életművének nem­zetközi megismertetésére vállalkoztak. 

Rezümé

A pályázat közvetlen előzménye a FUGA Bán Ferenc építészete című kiállítása (2015. október 7-25), amely aktualitását Szabó Levente azonos című könyvének meg­jelenése adta. A Biennále kiállításának címe: A szabadságépítészete -a monográfia első fejezetének címe - az életmű lényegi tartalmát összegzi. A pályázat találó időzítését a főkurátori programhoz való könnyű kapcsolódás is megerősíti. A kiállítás jelentés az elmúlt 50 év magyar építészetének frontvonalairól, fókuszban a peremvidéknek tekinthető északkelet-magyarországi régióval. Bán rajzasztalán, fe­lülemelkedve az építőipar korlátozott lehetőségein és az általános építészeti közízlésen, világszínvonalú épületek születtek. A kiállítás három kulcsművet emel ki: a nyíregyházi Megyei Művelődési Központot, a budapesti Nemzeti Színházat és a tokaji nyaralót, és az ezekhez tematikusan kapcsolódó műveket. Célunk emlékezetes kiállítást létrehozni, kihangsúlyozva Bán fantasztikus rajztudását, ars poeticáját kö­vetve a "léptéktől független monumentalitásra" törekedve.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA


A kiállítás tervezésének szempontjai

Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a látogatóknak átlagosan két napjuk van a biennálé megte­kintésére. Ez még a szakmabeliek és a gyakorlott kiállításlátogatók számára is komoly kihívást jelentő fel­adat. Nagyon fontos az első benyomás, a pavilon külső nézete. A látvány, ami kedvet csinál a belépéshez. A jó pavilonkiállítás - a látogató nagyjából 15 percet tölt el benne -áttekinthető, befogadható mennyiségű vizuális és szöveges információt tartalmaz, és már az első percben erőteljesen hat, maradandó vizuális élményt nyújtva. Az installáció "könnyedségét" a bemutatott, a legmagasabb kvalitást képviselő művészeti érték érvényesíti és súlyozza. A kiállítás tervezésekor az elsődleges cél a rácsodál­kozás élményének megteremtése, a feldolgozott anyagban a megfelelő hangsúlyok megtalálása. Bővebb információ és tudományos tartalom a kiállítás katalógusában és honlapján érthető el, valamint a többféle kísérő kiadványban (poszterek, képeslapok, füzetek), amelyek közül mindenki érdeklődése és pénztárcája szerint válogathat és vihet haza emléket és olvasnivalót.

A kiállítás leírása

A kiállítás nem az életmű didaktikus áttekintése. Célunk nagyvonalú, elegáns, áttekinthető és látvá­nyos kiállítást létrehozni, Bán ars poeticáját követve kis léptékben is a monumentalitást keresve.1 A pavilon elé a 2008-ban a nyíregyházi Kossuth téren felállított szökókutat (Életfa és vízzuhatag, 2007-2008) helyezzük. Ennek látványa, a vízcsobogás hangja felhívja a figyelmet a pavilonra. A szö­kőkút Bán egy 1975-ös terve alapján született meg (érdekes formai analógia Frank O Gehry ka­liforniai Venice-ben (!) álló 1991-es Chiat/Day székháza). A 2008-ban felavatott vizes térplasztikát a városlakók tiltakozása 2012-ben lebontásra ítélte. A szökőkút szétszerelt állapotban, épségben meg­ van, Velencébe szállítása megoldható. A művet Bán eredeti szándékai szerinti állapotban állítjuk fel, ezzel rehabilitálva a mester egy fontos munkáját. Szimbolikus értékű, hogy ez a mű nemzetközi szakmai kontextusban újra teljes valójában látható legyen. (A biennále bezárása után keressük a mű végleges elhelyezésének lehetőségét.)

látványterv - A szabadság építészete - FUGA


Az idő

A nyíregyházi középület 1969-ben, Bán Ferenc 30 éves korában indult története, elhúzódó, akadá­lyokkal teli megépítése és az épület 2014-es felújítása és átalakítása egyfajta keretes szerkezetet alkot az életműben. A ház két "stációját" mutatjuk be.

A funkció

Bán pályáját végigkísérték a színházépületek. Az összetett funkció, az emelkedettség lehetősége építészeti alapfelfogásához különösen jól illik. Három Nemzeti Színházat tervezett Budapestre (1966, 1989, 1997). Az 1997-es győztes pályamű elkezdett építkezésének leállítása újabb "jelentés a frontról." A budapesti tervek mellett bemutatunk megépült házakat és további terveket (mátészalkai színház, nyírbátori kulturális központ, határon túli magyarak színháza, rockszínház terve, stb).

látványterv - A szabadság építészete - FUGA


A pavilon kialakítása

A pavilon kiállítóterét leegyszerűsítjük egy téglalapra. Az átrium és a pavilon közötti üvegfalakat el­bontjuk, hogy az átriumban megállva átlátható teret kapjunk. Az egységesen kezelt kiállítótér padlóját a meglévő szintkülönbségek miatt beborítjuk feketére festett tűzálló MDF lopokkal. A pavilon fedett ré­szein üvegfátyol álmennyezet készül. E felett helyezzük el az egyenletes fényt adó világítást.

A pavilon bejárása

A tokaji nyaraló Bán által rajzolt eredeti, színezett alaprajzát 1:1-es méretűre felnagyítva leragasztjuk a pavilon tengelyébe a padlóra. Ez a rajz a belső- és az előlépcsőn kifut a Giardini kertjének szintjére, és addig folytatódik, amíg az előkert engedi. Ebbe az alaprajzba a pavilon épülete több he­lyen "beleharap", ahogy a tengelytől jobbra elhelyzett szökőkút is. A padlóra ragasztott alaprajzon a nyaraló egyetlen elemét építjük meg, a szintén Bán által tervezett és kivitelezett konyhapultot. Ez a térbeli megjelenésen túl funkciót is kap: a vendéglátás helye.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA


Az átriumban megállva, körbenézve hét rajz látható, (egyszerre tartózkodhatunk a három ház közös terében). A pavilon teljes magasságában textilre felnagyított rajzokat a fal előtt kifeszítve mutatjuk be. Mind a hét nyomat előtt megjelenik egy-egy eredeti, restaurált Bán-rajz, plexidobozban belógatva a térbe. A padló felett "lebegő" monitorokon a témák bővebb kifejtése (további rajzok, fotók az építkezés közbeni és megépült állapotról) látható. A falakon körbe néhány angol nyelvű Bán Ferenc idézet olvasható. A kiállítótérben elhelyezzük a három épület modelljét is.

A kiállítás atmoszféráját Mátrai Péter hanginstallációja teremti meg. A két megépült ház esetében a házban felvett és a házon keltett hangok alapján készült művek szólnak. A meg nem épült színház esetében a csend "szól."
A belső boltív két oldalán lévő pillérek egyikén Bán Ferenc életrajza olvasható, a másikon egy tér­képet helyezünk el.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA



A kiállítótérről leválasztott két kis helyiségben egy-egy vetítést helyezünk el, ahol a Bán Ferencről ké­szült portréfilm (Túl a vizen, rendező: Szomjas György, 2014, '51) tekinthető meg, az egyik vetítőben angol, míg a másikban olasz szinkronnal, mindkét esetben magyar felirattal. A bal oldali rotunda információs pultként és könyvesboltként funkcionál. A falon az árusított plakátok és képeslapok mintapéldányai láthatóak, valamint a Bán Ferenc építészete című könyv és a kiállítás katalégusai. A jobb oldali rotundában 5 kisméretű monitoron tematikus fotó- és filmválogatás látható.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »