Épülettervek

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Sajtos Gábor és munkatársainak II. díjas terve

1/16

Környezetalakítás I. ütem

Környezetalakítás I. ütem
Légi felvétel
Légi felvétel
Látványterv
Látványterv
Látványterv
I. ütem
Sémák
Földszinti alaprajz
Emeleti alaprajz
Alaprajzok, metszetek
Koncepció
Koncepció
II. ütem
II. ütem légi felvétele
II. ütem légi felvétele
Környezetalakítás I. ütem
Légi felvétel
Légi felvétel
Látványterv
Látványterv
Látványterv
I. ütem
Sémák
Földszinti alaprajz
Emeleti alaprajz
Alaprajzok, metszetek
Koncepció
Koncepció
II. ütem
II. ütem légi felvétele
II. ütem légi felvétele
1/16

Környezetalakítás I. ütem

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Sajtos Gábor és munkatársainak II. díjas terve
Épülettervek

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Sajtos Gábor és munkatársainak II. díjas terve

2013.01.03. 12:54

Projektinfó

Széll Kálmán tér rekonstrukciója tervpályázat - II. díjas pályamű

URL:
SAGRA Építész Kft.

Tervezés éve:
2012

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton II. díjban részesült Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter terve, amely a „legyező” épület megtartása-kitisztítása mellett pixelszerű textúrájú, szimbolikus burkolati rendszer és térbútorok segítségével, egységes koncepció mentén fogalmazza meg a köztér identitását.

Részletek a műleírásból

Koncepció

Alapelvek

A koncepció kialakításánál alapvető célunk volt a kor követelményeinek megfelelő, a tér identitását kifejező, azt hangsúlyozó és a tér és környezete térkapcsolatait erősítő építészeti kialakítás létrehozása. A meglévő és tervezett elemek összhangja, a kortárs építészet egyensúlya és a realitás jellemzi törekvéseinket egy egységes koncepció alapján.

Környezetalakítás I. ütem
1/16
Környezetalakítás I. ütem

Identitás

Fontosnak tartjuk, hogy az újjászülető Széll Kálmán tér megtalálja a saját identitását és azt érthetően, egyszerű, de minőségi és igényes építészeti eszközök segítségével, egyedi módon, sajátos hangulattal a használói számára kifejezésre juttassa. Szándékunk, hogy a tér a tervezett kialakításával a közlekedési rendszerben betöltött kiemelt szerepéhez és városszerkezetben elfoglalt helyéhez méltó módon használhassa ki előnyös adottságait.

A tér életében már a XX. század első felétől kezdve a közlekedés játssza a meghatározó szerepet. A megújuló tér identitása a közösségi közlekedésben betöltött fontos szerepén alapul. A tér geometriáját a városszövetből a jelentős közlekedési folyosók által kimetszett terület karakteresen meghatározza, egyedi atmoszférájához a téren belüli szintkülönbségek is hozzájárulnak.

Gyalogos köztér

A tér burkolt köztér és nem közpark, elsődleges funkciója a közösségi közlekedéshez kapcsolódó intenzív gyalogos forgalom lebonyolítása, az egyes tömegközlekedési eszközök közötti átszállási lehetőségek és az átmenő gyalogos forgalmak zavartalan biztosítása. A tér közösségi közlekedéshez kapcsolódó jellegéből kifolyólag hagyományosan a rövid idejű tartózkodás, rövid várakozás, „az óra alatt”-i találkozás, majd továbbindulás színtere. A tér kialakításánál egy jól átlátható, átjárható, a fő gyalogos áramlatokat jól átengedő megoldást javaslunk, olyan építészeti megfogalmazásban, ami kiemeli a Széll Kálmán teret mai szürkeségéből, lehangoló megjelenéséből. Tesszük ezt elementáris eszközökkel, finom, nem didaktikusan megfogalmazott szimbolikus tartalommal.

Három alapszín

A tér identitása a közösségi közlekedésben betöltött szerepében rejlik. A gyalogos tér egyik fontos, ha nem a legfontosabb eleme a térburkolata. Koncepciónkban a térburkolat igen jelentős szerepet kap. A térburkolatban megjelenő három alapszín a tömegközlekedés szimbolikus színei. Vörös, sárga, kék - metró, villamos, autóbusz. A világos, halványszürke térburkolatban megjelenő színes térburkolati elemek intenzitása, a tér közlekedési kapcsolataival összefüggésben változik, azaz a metró közelében a vörös (téglavörös), az autóbusz megállók közelében a kék (szürkéskék), a villamos megállók közelében pedig a sárga (homoksárga) térburkolatok intenzitása növekszik. A három alapszín a tér használóinak sokszínűségét fejezi ki, minthogy a három alapszínből tevődik össze a szubsztraktív színkeverésben a többi szín. A három alapszín, azaz a tiszta színek használata a tiszta, átlátható térszervezést hivatott kifejezni. A színek váltakozása a tér dinamikáját, az állandó mozgást jeleníti meg.

Légi felvétel
3/16
Légi felvétel

Metró kijárati épület

A metrókijárat jelenlegi épületének megtartása mellett döntöttünk a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében. A „legyező szerkezet”-tel rendelkező épület egy karakteres elem, mai megjelenésén azonban a sok toldaléképület, hozzátoldás nagyon sokat ront. Az épületet teljesen megtisztítjuk, minden toldalékot, bódét elbontunk róla. A főépületről kinyúló lepényrészt nem bontjuk el, hanem kiszabadítjuk, szellőssé, átláthatóvá, átjárhatóvá tesszük, a terasztető alatti beépítést elbontjuk. Kiszabadítjuk a homlokzatot, a mozgólépcsők körüli teret, a hosszanti homlokzatok mentén az összes üzletszerű beépítést megszüntetjük, a homlokzatot a kor követelményeinek megfelelő üvegezéssel látjuk el.

A metrókijárat alapvető meghatározó paramétere a mozgólépcsők irányultsága, mely adottság és ez adottság marad egy későbbi 2. ütemben is. Véleményünk szerint a jelenlegi metróépület átalakításával, annak minden sallangjától való megszabadításával, kitisztításával és megfelelő építészeti eszközzel való átalakítással és hozzáállással a karakteres épület megtartható. A mozgólépcsők előtti teret - a jelenlegi egyirányú megnyitással ellentétben - három irányba megnyitjuk a tér felé. Az épület földszintjén a minél nagyobb megnyitás és átláthatóság érdekében csak a legszükségesebb funkciók kaptak helyet, azaz a forgalmi irodák és jegypénztár. Az emeleten helyezzük el a villamosvezetők és buszvezetők számára biztosítandó helyiségeket, valamint kialakítunk egy kávézót, melynek teraszaként funkcionál a földszintes tetőépítmény.

Újrahasznosítás

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az épületek újrahasznosítása, így a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében a metrókijárat épületét a 2. ütemben is megtartjuk. Tesszük ezt azért is, mivel ez az épület egy karakteres, jó alapot biztosít, így a megfelelő építészeti beavatkozást követően egy XXI. századi, korszerű épületet hozunk létre a jelenlegi épület újrahasznosításával. (Mivel a metró mozgólépcsők a 2. ütemben is adottságként kezelendők, irányultságukból kifolyólag azok egy teljesen új kijárati épület irányultságát is bizonyos mértékig hasonlóképpen befolyásolják.) A mai gazdasági viszonyok között az általunk javasolt költséghatékony megoldás racionális és véleményünk szerint a helyes és követendő irány.

Látványterv
5/16
Látványterv

Tisztaság, átláthatóság

Egyre nagyobb igény a társadalom életében a tisztaság és átláthatóság. A naponta több százezer ember által használt köztérnek a tisztaság és átláthatóság jegyében kell újjászületnie. A letisztított kijárati épületen kívül a téren szabadon állóan nem helyezünk el más épületet, a metró kijárati épületet nem bővítjük és peronok alá sem dugdosunk be helyiségeket. Az elhelyezendő funkciókat a terepadottságokat kihasználva új „támfalépületben” összefogva, a tér Várfok utca felőli oldalán helyezzük el, ezzel egy maximálisan a környezetbe illesztett épületet hozunk létre. Ebbe az egy épületbe integráljuk a Várfok utcára felvezető lépcsőket, mozgólépcsőt, liftet és a közönségforgalmi, illetve szolgáltató funkciókat, valamint a 2. ütemben elkészülő Csaba utca felé vezető gyalogos alagút bejáratát.

A Vár kapuja

Már a középkorban a budai Várhegy nyugati lejtőjén fekvő Logod kapuja nyílt a területre. Koncepciónkban ez a történelmi kontinuitás nagy hangsúlyt kap. A Széll Kálmán tér elhelyezkedéséből kifolyólag a Vár kapujaként fontos szerepet tölt be. A tér egyedi atmoszféráját adó szintkülönbséget kihasználó tervezett épület teteje a Várfok utca lejtésviszonyait követi. Az így kialakult tetőterasz térbővületként kiszélesíti a Várfok utcát, a jelenlegi szűkös buszmegállói várakozási felületet nagyvonalúan kitágítja, megfelelő méretű teret ad az ide érkező és innen induló lépcsőknek, mozgólépcsőnek. A teraszról feltárul előttünk a megújult tér, mely méltó kapuként nyílik meg a Vár felé.

A térburkolat algoritmusa

A térburkolat kialakításánál a tér gyalogos forgalmát vizsgáltuk a forgalom és a közösségi közlekedés típusának használati viszonyában. A térburkolat kialakítása a gyalogos forgalom reprezentációja (szoftveresen generált képek), a közlekedési eszközök szimbolikus színeivel párhuzamba állítva. A pixelszerű textúra által kirajzolódó területek az algoritmus által létrehozott sűrűsödéseket mutatnak aszerint, hogy a tér adott részén a használók többsége mely közösségi közlekedési eszközt használja, vagy mely felé igyekszik leginkább. Ezeket a pixeleket értelmezhető nagyságra, használható térburkolati elem méretre (40x40 cm) nagyítjuk fel. A kialakult vizuális hatás reprezentálja a térhasználati zónákat, fellelhető bennük a láthatatlan struktúra és értelmet nyer a térburkolat esztétikája. A tér egységes egésszé áll össze, melynek esztétikáját erőteljesen a helyhez kötött módon a térszervezés, a közlekedés és maguk a tér használói alakították.

Látványterv
6/16
Látványterv

A pixeles (mozaikszerű) térburkolati kialakítás 4 színt használ (világosszürke, téglavörös, homoksárga, szürkéskék), azonos méretű (40x40 cm) igényes, minőségi térburkolati elemekkel. Finomfúvott felületű, anyagában színezett minőségi térkő 40x40 cm-es mérettel, letisztult négyszögletes formájával elegáns és időtálló. A térnek ez a fajta burkolása idézi a hely szellemét, egyszerű, elementáris építészeti eszközökből építkezik, a térnek egyedi arculatot ad, mégis költséghatékony és gazdaságos megoldás. A térburkolatot kiterjesztjük a teret átszelő villamospályák területére is: a gyalogos átjáróhelyeken szintben a térrel, a fel- és leszállóhelyeken a megfelelő szintkülönbség kialakításával. (A vágányok közötti területre a világosszürke burkolat fut be.) A térburkolat felkúszik a tér déli szegélyén húzódó épület terasztetejére, mely a Várfok utca mentén húzódik.

Zöldfelületek, vízarchitektúra

A burkolt gyalogos téren koncentráltan - a tér gyalogos áramlásainak nem gátat szabva, a gyalogosokat nem kerülésre kényszerítve - megfelelően pozicionálva helyezzük el az intenzív zöldfelületeket. A zöldfelületek kialakításánál szempont volt, hogy szellős, levegős közteret hozzunk létre. A meglévő néhány nagyobb fát meghagyjuk, új lombos fákat ezekbe az intenzív zöldfelületi foltokba ültetünk. A zöldfelületi foltokat jellemzően a tér peremein helyezzük el, ülőfelületekkel szegélyezett módon. Az ülőfelületeknek itt az ültetett lombos fák adnak árnyékot. A térrendszeren kialakított intenzív növényzet (meglévő-megmaradó és újonnan telepített) többszintes növénytakaró: terepszinten levő zöldfelületek, taposástűrő gyepfelület, cserjék és lombosfák alkotják. A zöld rézsűk növényzetét talajtakarók, cserjék és lombos fák alkotják.  tér délkeleti peremén vízarchitektúrát tervezünk, a zöldfelületek formavilágába illeszkedő vízfelületben, felfelé kilövő vízsugarú szökőkutat tervezünk. A vízfelület este alulról jövő kivilágítást kap.

Perontetők - esővízgyűjtő ernyők - árnyékoló napernyők

A tér kialakításánál kevés, ám minőségi térépítészeti eszközökkel operálunk. Az egységesen kezelt, a tér szimbolikus tartalommal bíró térburkolati rendszeréhez igazodva a térbútorok, ülőfelületek a térburkolatból kinőve, a burkolat 3. dimenziójaként jelennek meg a találkozási és várakozási pontként funkcionáló térrészeken.

A térburkolat rendszerét egészítik ki az esővédő perontetőkként és árnyékolóként funkcionáló ernyők. A 280 cm átmérőjű, kör alakú tetőket középen filigrán fehér színű acéloszlop tartja. A sajátos hangulatot adó ernyők funkciójukat tekintve igen hasznosak, esztétikusak és filigrán jellegüknek köszönhetően nem késztetik a gyalogos forgalmat különösebb kerülgetésre. Az ernyők magassága 250-350 cm között változik. A tetők alulról fehér színűek, este a tetők alján elhelyezett világítás a tér közvilágításának részét képezi. A tetők felülről színesek, a térburkolathoz hasonlóan, hol vörös, hol sárga, hol kék színben jelennek meg a tér egyes pontjain, a közeli közlekedési eszköztől függően. A Széll Kálmán tér sajátos téri helyzete, domborzati viszonya miatt nagy hangsúlyt kap a tér felülnézeti képe, mely a Várfok utcából nézve tárul elénk. Az ernyőtetők a környezettudatos szemlélet jegyében az esővédő és árnyékoló szerepükön kívül esővízgyűjtőként is szolgálnak, az oszlop belsejében levezetett esővizet ciszternában gyűjtjük.

Földszinti alaprajz
9/16
Földszinti alaprajz

Funkciók

A pályázati kiírásban kért összes funkciót a kiírásnak megfelelően elhelyezzük:

Közönségforgalmi funkciók

1. Vendéglátó funkció:
- A felújított metró kijárati épület emeletén helyet kap egy kávézó nagy terasszal. A kávézó a tér felől egykarú lépcsővel a teraszon keresztül, illetve lift segítségével érhető el.
- Az új épület (a tér déli oldalán húzódó épület) földszintjén kialakítunk egy éttermet.
2. Kereskedelmi és szolgáltató egységek:
- Az új épület földszintjén biztosítunk üzlethelyiségeket, melyek teljes szélességükben kirakatfelülettel meg tudnak nyílni a tér felé.
3. Nyilvános wc:
- A nyilvános wc-t az új épület földszintjén helyezzük el.
4. BKK ügyfélszolgálat-pénztár és turisztikai információs pont:
- A felújított metró kijárati épület földszintjén tervezünk pénzhelyiséget
- Az új épület földszintjén frekventált helyen tervezünk ügyfélszolgálati és turisztikai információs pontot

Üzemi funkciók

1. Forgalmi irodák a metró kijárati épületben:
- A villamos forgalmi irodát és a metró forgalmi irodát a metró kijárati épület földszintjén helyezzük el. Úgy pozicionáljuk a helyiségeket, hogy a villamos forgalmi irodából az üvegfelületén keresztül rálátást biztosítunk a 4-6-os villamosok végállomási környezetére, a metró forgalmi irodából pedig a metró mozgólépcsők előterére nyílik rálátás.
2. Villamosvezetők számára biztosítandó helyiségek:
- A villamosvezetők számára a tartózkodót és a szociális helyiséget a felújított metró kijárati épület emeletén helyezzük el.
3. A tér északi oldalán lévő járatok buszvezetői számára biztosítandó helyiségek:
- A téren végállomásozó járatok buszvezetői számára a tartózkodót és a szociális helyiséget szintén a felújított metró kijárati épület emeletén helyezzük el a villamosvezetők tartózkodójával közösen.


A Bíráló Bizottság értékelése

1. sz. pályamű

Tervező a tér távoli és közeli múltjának, létrejöttének bemutatása során a Kiíró tudtára adja, mit gondol a tér identitásáról, amit mindenképpen megőrizni, erősíteni kíván tervével. A bemutatott terv szinte minden mozzanata átgondolt, a tervben semmi sem véletlenszerű, a bemutatott józan megoldások maximálisan figyelembe veszik a lehetőségeket. Tervező döntéseit a környezettudatosság, fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésével hozta meg, ezért a tér két eredeti épületét, a metró épületét, továbbá a Várfok utcai BKV épületet megtartja.

A „legyezőként” ismert épületet megszabadítja a fojtogató idegen részektől. A „lepény” alatti beépítés elbontásával a köztér értékes fedett területhez jut, ez a terv egyik nagyon értékes gondolata. A kijárati épület három irányból feltárul. A kétszintes építményt korszerű üvegezéssel tovább fejleszti.

A Várfok utcai járdát előnyösen szélesíti meg a tervezett támfalépület bejárati előterével. Az itt kialakított kilátó- és kávézó terasz méltó fogadóhelye a Vár sétányból érkezőknek. A túlfeszített Várfok utca a terasz által lélegzethez jut. A többszintes téren a vertikális mozgásokat részben a támfallal párhuzamos háromkarú egyenes vonalú lépcső és mozgólépcső, az akadálymentes közlekedést lift biztosítja. A távlatban tervezett Csaba utcai alagút számára a felület szabadon marad. A zöld rézsű átalakításával, részleges beépítésével a kiírásban szereplő programot magas színvonalon és gazdaságosan teljesíti.

A Vérmező utcai rézsűben két helyen tervez térépítészeti igényességgel kialakított, - a rézsűn felvezetett - lépcsőt. A forgalomcsillapított helyzet előnyeit kiaknázva a javaslat a Vérmező u. - „Batthyány köz” irányába a gyalogos kapcsolat kialakítását támogatja. Itt kerül elhelyezésre a kerékpáros infrastruktúrát támogató B+R tároló is.

Tervező határozott állítása: a Széll Kálmán tér burkolt köztér és nem közpark, elsődleges feladata a gyalogos és tömegközlekedési kapcsolatok kiszolgálása, mindenképpen támogatandó. Az újonnan tervezett térburkolattal célkitűzése volt megszüntetni a tér jelenlegi „szürkeségét”. A tervezett burkolat ornamentikája a tér identitásának kifejezője a tömegközlekedési eszközök vörös, sárga, kék alapszíneit felhasználva szoftveresen generált képekből áll össze. A pixelszerű textúra által kirajzolódó felületeket csúszásmentes, kemény térkőből képzeli el. A színek intenzitásával határozott utalást ad az adott tér-rész funkciójára.

A burkolat szín- és méretrendjét követik az abban elhelyezett ülőfelületek, az ülőkockák. További átgondolt javaslat, hogy az árnyékoló-, esővédő-, és perontetőket is az alapkoncepcióval összhangban alakítja ki az egységes városképi látvány érdekében. A javasolt térburkolat színezése oly egyszerűen asszociatív és informatív, mint az a vizuális közhely, hogy a villamos sárga, az autóbusz kék, a metró pedig vörös.

A zöldfelületeket a tér szélére kihúzva helyezi el, facsoportokkal kiegészítve. A teret határoló zöldfelületeket és fasorokat fejleszti, de azok ábrázolása kidolgozatlan maradt. A tervezett vízfelület alaprajzi helyét a Bírálóbizottság vitatja, mert a vízfelülethez további szabad felületnek kellene tartoznia, ami nem lehet átfedésben a fő gyalogos útvonalakkal.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a felesleges sallangjaitól megfosztott, és átláthatóvá, átjárhatóvá tett köztér a „régi-új óra”, az újonnan tervezett padok, a vízgyűjtő felületként is kialakított perontetők elhelyezése által is megoldottá vált. A javasolt térépítészeti arculat - vitatott részleteitől eltekintve - összességében letisztult, elegáns hatást kelt. Köztünk él az a fiatal generáció, akik számára a rehabilitált „régi-új” köztér új, szerethető térként válhat mindennapja részévé.

A központi területen lévő „Sellős kutat” Tervező áthelyezte a Széna térre, hangsúlyos, vertikális zárást adva a Vérmező u. és Margit krt. vizuális összemetszésének. A kút elhelyezésénél figyelembe vette a távlati metrófeljáratot, és a zöldfelületet ennek alárendelve alakította ki.

Pályázó nagyon helyesen, a kiíráshoz csatolt közlekedési koncepciót adatszolgáltatásnak tekintette, a tervezett hálózathoz igazodott, azon nem változtatott. Ezzel az egyéb szempontból is racionális, jól átgondolt tervének megvalósíthatóságát támogatta. A javaslat a kiírásnak megfelelően ütemezett, az ütemezéshez költségbecslés is készült.

A II. ütemben többek között a Margit krt. érintett szakaszának útpálya-süllyesztését javasolja, csökkentve a közúti forgalom által gerjesztett problémákat. Ez a grandiózus javaslat a költség-haszon elemzés során elbukik. A P+R parkoló elhelyezésére adott javaslata az elképzelés realitásának megfelelően kidolgozott. A II. ütemre tett javaslatok nem igénylik költséges struktúrák elbontását és viszonylag csekély zavarás árán megoldhatók.

A pályamű I. ütemben javasolt és kidolgozott részletei által költséghatékony tervnek minősíthető. A Terv Kiíró jelenlegi célját magas szinten képes kielégíteni.

A terv villamoshálózati szempontból kiírásnak megfelel, de füves vágány létesítése a II. ütemben csak az I. ütemben létesített vágány elbontásával lehetséges, ütemezetten nem. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A tér belső, az egyes tömegközlekedési megállók közötti kapcsolatrendszere jó, valamennyi fontosabb irány kapcsolata működőképes, átlátható. A tér különböző szintjei között lifttel és mozgólépcsővel is kapcsolatot teremt, a létesítmények könnyen megközelíthetőek. A Várfok utcai rézsűk alatt kialakított funkciók megközelítése ugyanakkor csak a hűvösvölgyi villamosok vágányain keresztül lehetséges, megnövelve ezzel a villamost keresztező forgalom mértékét, így a balesetveszélyt is.

A Várfok és Vérmező utcák felé két új lépcsőt is létrehoz, tovább javítva ezzel az autóbuszok, a Vár és a Vérmező utca felé haladó gyalogos kapcsolatok minőségét.

A terv a metróépületet a mai kijárat mellett két, oldalsó kijárattal bővíti, ezzel is elősegítve a gyalogosforgalom szabad áramlását. Emellett ugyanakkor megtartja a metró kijárati épület toldalékát, így a tér egyik legfontosabb gyalogoskapcsolata, a hűvösvölgyi és a nagykörúti villamosok közötti kapcsolat továbbra is a tér kapcsolatrendszerének egyik gyenge pontja marad.
Az alkalmazott peronernyők egyediek, a tér valamennyi pontján biztosítják az utasok eső- és napvédelmét. A peronernyők sűrűn elhelyezkedő lábrendszere azonban rossz kialakítás és elrendezés esetén akadályozhatja a gyalogosok haladását, ami a tervben jelenleg a mai 61-es villamos megállója térségében jelentkezik.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk