építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Sajtos Gábor és munkatársainak II. díjas terve

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton II. díjban részesült Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter terve, amely a „legyező” épület megtartása-kitisztítása mellett pixelszerű textúrájú, szimbolikus burkolati rendszer és térbútorok segítségével, egységes koncepció mentén fogalmazza meg a köztér identitását.

Részletek a műleírásból

Koncepció

Alapelvek

A koncepció kialakításánál alapvető célunk volt a kor követelményeinek megfelelő, a tér identitását kifejező, azt hangsúlyozó és a tér és környezete térkapcsolatait erősítő építészeti kialakítás létrehozása. A meglévő és tervezett elemek összhangja, a kortárs építészet egyensúlya és a realitás jellemzi törekvéseinket egy egységes koncepció alapján.

Környezetalakítás I. ütem

Identitás

Fontosnak tartjuk, hogy az újjászülető Széll Kálmán tér megtalálja a saját identitását és azt érthetően, egyszerű, de minőségi és igényes építészeti eszközök segítségével, egyedi módon, sajátos hangulattal a használói számára kifejezésre juttassa. Szándékunk, hogy a tér a tervezett kialakításával a közlekedési rendszerben betöltött kiemelt szerepéhez és városszerkezetben elfoglalt helyéhez méltó módon használhassa ki előnyös adottságait.

A tér életében már a XX. század első felétől kezdve a közlekedés játssza a meghatározó szerepet. A megújuló tér identitása a közösségi közlekedésben betöltött fontos szerepén alapul. A tér geometriáját a városszövetből a jelentős közlekedési folyosók által kimetszett terület karakteresen meghatározza, egyedi atmoszférájához a téren belüli szintkülönbségek is hozzájárulnak.

Gyalogos köztér

A tér burkolt köztér és nem közpark, elsődleges funkciója a közösségi közlekedéshez kapcsolódó intenzív gyalogos forgalom lebonyolítása, az egyes tömegközlekedési eszközök közötti átszállási lehetőségek és az átmenő gyalogos forgalmak zavartalan biztosítása. A tér közösségi közlekedéshez kapcsolódó jellegéből kifolyólag hagyományosan a rövid idejű tartózkodás, rövid várakozás, „az óra alatt”-i találkozás, majd továbbindulás színtere. A tér kialakításánál egy jól átlátható, átjárható, a fő gyalogos áramlatokat jól átengedő megoldást javaslunk, olyan építészeti megfogalmazásban, ami kiemeli a Széll Kálmán teret mai szürkeségéből, lehangoló megjelenéséből. Tesszük ezt elementáris eszközökkel, finom, nem didaktikusan megfogalmazott szimbolikus tartalommal.

Három alapszín

A tér identitása a közösségi közlekedésben betöltött szerepében rejlik. A gyalogos tér egyik fontos, ha nem a legfontosabb eleme a térburkolata. Koncepciónkban a térburkolat igen jelentős szerepet kap. A térburkolatban megjelenő három alapszín a tömegközlekedés szimbolikus színei. Vörös, sárga, kék - metró, villamos, autóbusz. A világos, halványszürke térburkolatban megjelenő színes térburkolati elemek intenzitása, a tér közlekedési kapcsolataival összefüggésben változik, azaz a metró közelében a vörös (téglavörös), az autóbusz megállók közelében a kék (szürkéskék), a villamos megállók közelében pedig a sárga (homoksárga) térburkolatok intenzitása növekszik. A három alapszín a tér használóinak sokszínűségét fejezi ki, minthogy a három alapszínből tevődik össze a szubsztraktív színkeverésben a többi szín. A három alapszín, azaz a tiszta színek használata a tiszta, átlátható térszervezést hivatott kifejezni. A színek váltakozása a tér dinamikáját, az állandó mozgást jeleníti meg.

Légi felvétel

Metró kijárati épület

A metrókijárat jelenlegi épületének megtartása mellett döntöttünk a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében. A „legyező szerkezet”-tel rendelkező épület egy karakteres elem, mai megjelenésén azonban a sok toldaléképület, hozzátoldás nagyon sokat ront. Az épületet teljesen megtisztítjuk, minden toldalékot, bódét elbontunk róla. A főépületről kinyúló lepényrészt nem bontjuk el, hanem kiszabadítjuk, szellőssé, átláthatóvá, átjárhatóvá tesszük, a terasztető alatti beépítést elbontjuk. Kiszabadítjuk a homlokzatot, a mozgólépcsők körüli teret, a hosszanti homlokzatok mentén az összes üzletszerű beépítést megszüntetjük, a homlokzatot a kor követelményeinek megfelelő üvegezéssel látjuk el.

A metrókijárat alapvető meghatározó paramétere a mozgólépcsők irányultsága, mely adottság és ez adottság marad egy későbbi 2. ütemben is. Véleményünk szerint a jelenlegi metróépület átalakításával, annak minden sallangjától való megszabadításával, kitisztításával és megfelelő építészeti eszközzel való átalakítással és hozzáállással a karakteres épület megtartható. A mozgólépcsők előtti teret - a jelenlegi egyirányú megnyitással ellentétben - három irányba megnyitjuk a tér felé. Az épület földszintjén a minél nagyobb megnyitás és átláthatóság érdekében csak a legszükségesebb funkciók kaptak helyet, azaz a forgalmi irodák és jegypénztár. Az emeleten helyezzük el a villamosvezetők és buszvezetők számára biztosítandó helyiségeket, valamint kialakítunk egy kávézót, melynek teraszaként funkcionál a földszintes tetőépítmény.

Újrahasznosítás

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az épületek újrahasznosítása, így a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében a metrókijárat épületét a 2. ütemben is megtartjuk. Tesszük ezt azért is, mivel ez az épület egy karakteres, jó alapot biztosít, így a megfelelő építészeti beavatkozást követően egy XXI. századi, korszerű épületet hozunk létre a jelenlegi épület újrahasznosításával. (Mivel a metró mozgólépcsők a 2. ütemben is adottságként kezelendők, irányultságukból kifolyólag azok egy teljesen új kijárati épület irányultságát is bizonyos mértékig hasonlóképpen befolyásolják.) A mai gazdasági viszonyok között az általunk javasolt költséghatékony megoldás racionális és véleményünk szerint a helyes és követendő irány.

Látványterv

Tisztaság, átláthatóság

Egyre nagyobb igény a társadalom életében a tisztaság és átláthatóság. A naponta több százezer ember által használt köztérnek a tisztaság és átláthatóság jegyében kell újjászületnie. A letisztított kijárati épületen kívül a téren szabadon állóan nem helyezünk el más épületet, a metró kijárati épületet nem bővítjük és peronok alá sem dugdosunk be helyiségeket. Az elhelyezendő funkciókat a terepadottságokat kihasználva új „támfalépületben” összefogva, a tér Várfok utca felőli oldalán helyezzük el, ezzel egy maximálisan a környezetbe illesztett épületet hozunk létre. Ebbe az egy épületbe integráljuk a Várfok utcára felvezető lépcsőket, mozgólépcsőt, liftet és a közönségforgalmi, illetve szolgáltató funkciókat, valamint a 2. ütemben elkészülő Csaba utca felé vezető gyalogos alagút bejáratát.

A Vár kapuja

Már a középkorban a budai Várhegy nyugati lejtőjén fekvő Logod kapuja nyílt a területre. Koncepciónkban ez a történelmi kontinuitás nagy hangsúlyt kap. A Széll Kálmán tér elhelyezkedéséből kifolyólag a Vár kapujaként fontos szerepet tölt be. A tér egyedi atmoszféráját adó szintkülönbséget kihasználó tervezett épület teteje a Várfok utca lejtésviszonyait követi. Az így kialakult tetőterasz térbővületként kiszélesíti a Várfok utcát, a jelenlegi szűkös buszmegállói várakozási felületet nagyvonalúan kitágítja, megfelelő méretű teret ad az ide érkező és innen induló lépcsőknek, mozgólépcsőnek. A teraszról feltárul előttünk a megújult tér, mely méltó kapuként nyílik meg a Vár felé.

A térburkolat algoritmusa

A térburkolat kialakításánál a tér gyalogos forgalmát vizsgáltuk a forgalom és a közösségi közlekedés típusának használati viszonyában. A térburkolat kialakítása a gyalogos forgalom reprezentációja (szoftveresen generált képek), a közlekedési eszközök szimbolikus színeivel párhuzamba állítva. A pixelszerű textúra által kirajzolódó területek az algoritmus által létrehozott sűrűsödéseket mutatnak aszerint, hogy a tér adott részén a használók többsége mely közösségi közlekedési eszközt használja, vagy mely felé igyekszik leginkább. Ezeket a pixeleket értelmezhető nagyságra, használható térburkolati elem méretre (40x40 cm) nagyítjuk fel. A kialakult vizuális hatás reprezentálja a térhasználati zónákat, fellelhető bennük a láthatatlan struktúra és értelmet nyer a térburkolat esztétikája. A tér egységes egésszé áll össze, melynek esztétikáját erőteljesen a helyhez kötött módon a térszervezés, a közlekedés és maguk a tér használói alakították.

Látványterv

A pixeles (mozaikszerű) térburkolati kialakítás 4 színt használ (világosszürke, téglavörös, homoksárga, szürkéskék), azonos méretű (40x40 cm) igényes, minőségi térburkolati elemekkel. Finomfúvott felületű, anyagában színezett minőségi térkő 40x40 cm-es mérettel, letisztult négyszögletes formájával elegáns és időtálló. A térnek ez a fajta burkolása idézi a hely szellemét, egyszerű, elementáris építészeti eszközökből építkezik, a térnek egyedi arculatot ad, mégis költséghatékony és gazdaságos megoldás. A térburkolatot kiterjesztjük a teret átszelő villamospályák területére is: a gyalogos átjáróhelyeken szintben a térrel, a fel- és leszállóhelyeken a megfelelő szintkülönbség kialakításával. (A vágányok közötti területre a világosszürke burkolat fut be.) A térburkolat felkúszik a tér déli szegélyén húzódó épület terasztetejére, mely a Várfok utca mentén húzódik.

Zöldfelületek, vízarchitektúra

A burkolt gyalogos téren koncentráltan - a tér gyalogos áramlásainak nem gátat szabva, a gyalogosokat nem kerülésre kényszerítve - megfelelően pozicionálva helyezzük el az intenzív zöldfelületeket. A zöldfelületek kialakításánál szempont volt, hogy szellős, levegős közteret hozzunk létre. A meglévő néhány nagyobb fát meghagyjuk, új lombos fákat ezekbe az intenzív zöldfelületi foltokba ültetünk. A zöldfelületi foltokat jellemzően a tér peremein helyezzük el, ülőfelületekkel szegélyezett módon. Az ülőfelületeknek itt az ültetett lombos fák adnak árnyékot. A térrendszeren kialakított intenzív növényzet (meglévő-megmaradó és újonnan telepített) többszintes növénytakaró: terepszinten levő zöldfelületek, taposástűrő gyepfelület, cserjék és lombosfák alkotják. A zöld rézsűk növényzetét talajtakarók, cserjék és lombos fák alkotják.  tér délkeleti peremén vízarchitektúrát tervezünk, a zöldfelületek formavilágába illeszkedő vízfelületben, felfelé kilövő vízsugarú szökőkutat tervezünk. A vízfelület este alulról jövő kivilágítást kap.

Perontetők - esővízgyűjtő ernyők - árnyékoló napernyők

A tér kialakításánál kevés, ám minőségi térépítészeti eszközökkel operálunk. Az egységesen kezelt, a tér szimbolikus tartalommal bíró térburkolati rendszeréhez igazodva a térbútorok, ülőfelületek a térburkolatból kinőve, a burkolat 3. dimenziójaként jelennek meg a találkozási és várakozási pontként funkcionáló térrészeken.

A térburkolat rendszerét egészítik ki az esővédő perontetőkként és árnyékolóként funkcionáló ernyők. A 280 cm átmérőjű, kör alakú tetőket középen filigrán fehér színű acéloszlop tartja. A sajátos hangulatot adó ernyők funkciójukat tekintve igen hasznosak, esztétikusak és filigrán jellegüknek köszönhetően nem késztetik a gyalogos forgalmat különösebb kerülgetésre. Az ernyők magassága 250-350 cm között változik. A tetők alulról fehér színűek, este a tetők alján elhelyezett világítás a tér közvilágításának részét képezi. A tetők felülről színesek, a térburkolathoz hasonlóan, hol vörös, hol sárga, hol kék színben jelennek meg a tér egyes pontjain, a közeli közlekedési eszköztől függően. A Széll Kálmán tér sajátos téri helyzete, domborzati viszonya miatt nagy hangsúlyt kap a tér felülnézeti képe, mely a Várfok utcából nézve tárul elénk. Az ernyőtetők a környezettudatos szemlélet jegyében az esővédő és árnyékoló szerepükön kívül esővízgyűjtőként is szolgálnak, az oszlop belsejében levezetett esővizet ciszternában gyűjtjük.

Földszinti alaprajz

Funkciók

A pályázati kiírásban kért összes funkciót a kiírásnak megfelelően elhelyezzük:

Közönségforgalmi funkciók

1. Vendéglátó funkció:
- A felújított metró kijárati épület emeletén helyet kap egy kávézó nagy terasszal. A kávézó a tér felől egykarú lépcsővel a teraszon keresztül, illetve lift segítségével érhető el.
- Az új épület (a tér déli oldalán húzódó épület) földszintjén kialakítunk egy éttermet.
2. Kereskedelmi és szolgáltató egységek:
- Az új épület földszintjén biztosítunk üzlethelyiségeket, melyek teljes szélességükben kirakatfelülettel meg tudnak nyílni a tér felé.
3. Nyilvános wc:
- A nyilvános wc-t az új épület földszintjén helyezzük el.
4. BKK ügyfélszolgálat-pénztár és turisztikai információs pont:
- A felújított metró kijárati épület földszintjén tervezünk pénzhelyiséget
- Az új épület földszintjén frekventált helyen tervezünk ügyfélszolgálati és turisztikai információs pontot

Üzemi funkciók

1. Forgalmi irodák a metró kijárati épületben:
- A villamos forgalmi irodát és a metró forgalmi irodát a metró kijárati épület földszintjén helyezzük el. Úgy pozicionáljuk a helyiségeket, hogy a villamos forgalmi irodából az üvegfelületén keresztül rálátást biztosítunk a 4-6-os villamosok végállomási környezetére, a metró forgalmi irodából pedig a metró mozgólépcsők előterére nyílik rálátás.
2. Villamosvezetők számára biztosítandó helyiségek:
- A villamosvezetők számára a tartózkodót és a szociális helyiséget a felújított metró kijárati épület emeletén helyezzük el.
3. A tér északi oldalán lévő járatok buszvezetői számára biztosítandó helyiségek:
- A téren végállomásozó járatok buszvezetői számára a tartózkodót és a szociális helyiséget szintén a felújított metró kijárati épület emeletén helyezzük el a villamosvezetők tartózkodójával közösen.


A Bíráló Bizottság értékelése

1. sz. pályamű

Tervező a tér távoli és közeli múltjának, létrejöttének bemutatása során a Kiíró tudtára adja, mit gondol a tér identitásáról, amit mindenképpen megőrizni, erősíteni kíván tervével. A bemutatott terv szinte minden mozzanata átgondolt, a tervben semmi sem véletlenszerű, a bemutatott józan megoldások maximálisan figyelembe veszik a lehetőségeket. Tervező döntéseit a környezettudatosság, fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésével hozta meg, ezért a tér két eredeti épületét, a metró épületét, továbbá a Várfok utcai BKV épületet megtartja.

A „legyezőként” ismert épületet megszabadítja a fojtogató idegen részektől. A „lepény” alatti beépítés elbontásával a köztér értékes fedett területhez jut, ez a terv egyik nagyon értékes gondolata. A kijárati épület három irányból feltárul. A kétszintes építményt korszerű üvegezéssel tovább fejleszti.

A Várfok utcai járdát előnyösen szélesíti meg a tervezett támfalépület bejárati előterével. Az itt kialakított kilátó- és kávézó terasz méltó fogadóhelye a Vár sétányból érkezőknek. A túlfeszített Várfok utca a terasz által lélegzethez jut. A többszintes téren a vertikális mozgásokat részben a támfallal párhuzamos háromkarú egyenes vonalú lépcső és mozgólépcső, az akadálymentes közlekedést lift biztosítja. A távlatban tervezett Csaba utcai alagút számára a felület szabadon marad. A zöld rézsű átalakításával, részleges beépítésével a kiírásban szereplő programot magas színvonalon és gazdaságosan teljesíti.

A Vérmező utcai rézsűben két helyen tervez térépítészeti igényességgel kialakított, - a rézsűn felvezetett - lépcsőt. A forgalomcsillapított helyzet előnyeit kiaknázva a javaslat a Vérmező u. - „Batthyány köz” irányába a gyalogos kapcsolat kialakítását támogatja. Itt kerül elhelyezésre a kerékpáros infrastruktúrát támogató B+R tároló is.

Tervező határozott állítása: a Széll Kálmán tér burkolt köztér és nem közpark, elsődleges feladata a gyalogos és tömegközlekedési kapcsolatok kiszolgálása, mindenképpen támogatandó. Az újonnan tervezett térburkolattal célkitűzése volt megszüntetni a tér jelenlegi „szürkeségét”. A tervezett burkolat ornamentikája a tér identitásának kifejezője a tömegközlekedési eszközök vörös, sárga, kék alapszíneit felhasználva szoftveresen generált képekből áll össze. A pixelszerű textúra által kirajzolódó felületeket csúszásmentes, kemény térkőből képzeli el. A színek intenzitásával határozott utalást ad az adott tér-rész funkciójára.

A burkolat szín- és méretrendjét követik az abban elhelyezett ülőfelületek, az ülőkockák. További átgondolt javaslat, hogy az árnyékoló-, esővédő-, és perontetőket is az alapkoncepcióval összhangban alakítja ki az egységes városképi látvány érdekében. A javasolt térburkolat színezése oly egyszerűen asszociatív és informatív, mint az a vizuális közhely, hogy a villamos sárga, az autóbusz kék, a metró pedig vörös.

A zöldfelületeket a tér szélére kihúzva helyezi el, facsoportokkal kiegészítve. A teret határoló zöldfelületeket és fasorokat fejleszti, de azok ábrázolása kidolgozatlan maradt. A tervezett vízfelület alaprajzi helyét a Bírálóbizottság vitatja, mert a vízfelülethez további szabad felületnek kellene tartoznia, ami nem lehet átfedésben a fő gyalogos útvonalakkal.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a felesleges sallangjaitól megfosztott, és átláthatóvá, átjárhatóvá tett köztér a „régi-új óra”, az újonnan tervezett padok, a vízgyűjtő felületként is kialakított perontetők elhelyezése által is megoldottá vált. A javasolt térépítészeti arculat - vitatott részleteitől eltekintve - összességében letisztult, elegáns hatást kelt. Köztünk él az a fiatal generáció, akik számára a rehabilitált „régi-új” köztér új, szerethető térként válhat mindennapja részévé.

A központi területen lévő „Sellős kutat” Tervező áthelyezte a Széna térre, hangsúlyos, vertikális zárást adva a Vérmező u. és Margit krt. vizuális összemetszésének. A kút elhelyezésénél figyelembe vette a távlati metrófeljáratot, és a zöldfelületet ennek alárendelve alakította ki.

Pályázó nagyon helyesen, a kiíráshoz csatolt közlekedési koncepciót adatszolgáltatásnak tekintette, a tervezett hálózathoz igazodott, azon nem változtatott. Ezzel az egyéb szempontból is racionális, jól átgondolt tervének megvalósíthatóságát támogatta. A javaslat a kiírásnak megfelelően ütemezett, az ütemezéshez költségbecslés is készült.

A II. ütemben többek között a Margit krt. érintett szakaszának útpálya-süllyesztését javasolja, csökkentve a közúti forgalom által gerjesztett problémákat. Ez a grandiózus javaslat a költség-haszon elemzés során elbukik. A P+R parkoló elhelyezésére adott javaslata az elképzelés realitásának megfelelően kidolgozott. A II. ütemre tett javaslatok nem igénylik költséges struktúrák elbontását és viszonylag csekély zavarás árán megoldhatók.

A pályamű I. ütemben javasolt és kidolgozott részletei által költséghatékony tervnek minősíthető. A Terv Kiíró jelenlegi célját magas szinten képes kielégíteni.

A terv villamoshálózati szempontból kiírásnak megfelel, de füves vágány létesítése a II. ütemben csak az I. ütemben létesített vágány elbontásával lehetséges, ütemezetten nem. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A tér belső, az egyes tömegközlekedési megállók közötti kapcsolatrendszere jó, valamennyi fontosabb irány kapcsolata működőképes, átlátható. A tér különböző szintjei között lifttel és mozgólépcsővel is kapcsolatot teremt, a létesítmények könnyen megközelíthetőek. A Várfok utcai rézsűk alatt kialakított funkciók megközelítése ugyanakkor csak a hűvösvölgyi villamosok vágányain keresztül lehetséges, megnövelve ezzel a villamost keresztező forgalom mértékét, így a balesetveszélyt is.

A Várfok és Vérmező utcák felé két új lépcsőt is létrehoz, tovább javítva ezzel az autóbuszok, a Vár és a Vérmező utca felé haladó gyalogos kapcsolatok minőségét.

A terv a metróépületet a mai kijárat mellett két, oldalsó kijárattal bővíti, ezzel is elősegítve a gyalogosforgalom szabad áramlását. Emellett ugyanakkor megtartja a metró kijárati épület toldalékát, így a tér egyik legfontosabb gyalogoskapcsolata, a hűvösvölgyi és a nagykörúti villamosok közötti kapcsolat továbbra is a tér kapcsolatrendszerének egyik gyenge pontja marad.
Az alkalmazott peronernyők egyediek, a tér valamennyi pontján biztosítják az utasok eső- és napvédelmét. A peronernyők sűrűn elhelyezkedő lábrendszere azonban rossz kialakítás és elrendezés esetén akadályozhatja a gyalogosok haladását, ami a tervben jelenleg a mai 61-es villamos megállója térségében jelentkezik.

vélemény írásához jelentkezzen be »