Épületek/Középület

A szentesi volt Megyeháza rekonstrukciója

1/15

1/15

A szentesi volt Megyeháza rekonstrukciója
Épületek/Középület

A szentesi volt Megyeháza rekonstrukciója

2007.03.29. 12:47

Építész: Hajós Tibor vezető tervező, Túri Zoltán, Lautner Péter építész munkatársak

Történeti áttekintés: (Levéltári adatok alapján)
- 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú épület, tervező: Makay Endre, építtető: Csongrád Vármegye,
- 1883, 1950 Szentes megyeszékhelyi rangjának „emlékműve”,
- az 1970-es években az épület földszintjét átalakították, homlokzatát felújították.

 

 

Funkcionális elrendezés:
Az épületben jelenleg a Városi Levéltár és egy Fittnes szalon működik, a további helyiségek, épületrészek üresen, használaton kívül állnak. Az Önkormányzattól kapott tervezési programok szerint az épületben a bővített Városi Levéltár, Koszta Múzeum és egy konferencia központ kap helyet. A háromfunkciós középület közös főbejárata a Kossuth tér felöl, gazdasági bejárata a Tóth J. u. felöl található.

Pince: A pinceszinten Levéltár (irattároló raktárak) és a Múzeum (raktárak, restaurátor műhelyek) osztozik.

Földszint: A Levéltár a jelenlegi helyén marad, a Kossuth utcai épületszárnyban az áthajtóig bővített alapterülettel, ide az áthajtóra fűzve terveztük mind a Levéltár mind a Múzeum vendégszobáit ill. a múzeum szolgálati lakását.

A múzeum irodablokkja a Tóth J. utca felöli épületszárny végében kap helyet, csigalépcsővel összekötve a pince ill. I emeleti terekkel. A régészeti tanszék az épület Kossuth és Tóth J. utcai sarkában kapott helyet, a melléklépcsőházra fűzve.

I. emelet: A főbejárat fölött kap helyet a konferencia központ, a kiszolgálótereivel. Az emelet megmaradó nagyobb részét a múzeum kiállító terei ill. raktárai foglalják el.

Karzat: A nagyterem jelenleg elfalazott karzatát újból megnyitjuk.

Liftek: A mozgáskorlátozottak számára az előcsarnokból nyíló liftet terveztünk, a múzeumi kiállítási anyag részére pedig egy teherlift kerül beépítésre.

 

 
 

Oktatási - konferencia központ:
A szentesi volt Megyeháza funkciójából a legtöbbet megőrző épületrészt az egykori vármegyei közgyűlési terem és a hozzátartozó kiszolgáló területek alkotják, mintegy 652,9 m2 területtel, ami a teljes épületnek 21,8 %-a. A központ az emeleti főhomlokzatot foglalja magába.

A közgyűlési terem műemlékileg az épület legértékesebb része. Az idők folyamán a karzat elfalazásra került, amely visszabontás után eredeti állapotában került helyreállításra. A tanácskozási teremhez kapcsolódik az egykori bizottsági terem, mely eredeti visszaállítás után, a térelválasztó beépítésével többfunkciós kabinet teremként is használható lesz. A funkcionális egységhez tartozik néhány kisebb technikai szoba és vizesblokk, összesen 16 helyiség.

Az oktatási - konferencia központ kialakítását, az épületben elhelyezendő két intézményen túl, a város intenzív és fejlődő tudományos élete is indokolja. Évente az egészségügy területén 15-20 olyan szintű szakmai tanácskozásra kerül sor, mely regionális vagy országos résztvevői kört vonz. A múzeum és levéltár számára e tudományos bázis a napi intézményi tevékenységen túl, lehetőséget biztosít az eredmények nemcsak publikációs szintű bemutatására, hanem arra is, hogy egy-egy kiemelkedő témában találkozók színhelyévé is váljon.

A nagyterem és hozzá kapcsolódó részei a múzeum számára időszakos reprezentatív kiállítási térként is funkcionálhat, egy-egy jelentős városi esemény céljaira. A város mezőgazdasága kertészetéről és állattenyésztéséről európai hírnevet vívott ki magának.


A múzeumhoz kapcsolódóan került kialakításra az épületben a József Attila Tudományegyetem Régészeti Tanszékének gyakorlati bázisa, valamint a Szegedi Universitas több intézetének a képzési helye. Ezek a képzések a város más intézményeiben folynak, ugyanakkor közös rendezvényeik helyszíneként kívánjuk az épület oktatási-konferencia központját használni.
Egyre inkább tért hódít az oktatás területén az informatika fejlődésével a távoktatás rendszere. Az épületrész eredeti kialakítása, valamint a helyreállítás után létrejövő terek alkalmassá teszik egy távoktatási konzultációs bázis kialakítására, a kongresszusi funkció mellett az épületet.
Ez a sok funkciós lehetőség indokolja azt, hogy az oktatási-képzési központ ne valamelyik intézmény részeként működjön az épületben, hanem egy önálló intézményt alkosson.

 

 

Összegzés:
A rekonstrukciós feladatok ellátásával egy igen értékes műemléki épület kerülhet funkcionálisan hasznosíthatóvá, mely képes megfelelni az érintett szervezetek működtetésével szemben támasztott követelményeinek ellátására.

A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára az utóbbi években a folyamatos irat átadás-átvétel folyamán a raktározási nehézségek miatt megtorpant. A kintlévő iratanyag levéltári elhelyezése napjaink égető gondjává vált. A fejlesztés elmaradása esetén felmérhetetlen kár és iratpusztulás következhet be. A szűkös raktári helyzet lehetetlenné teszi a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján a gyűjtőterületi munkát. A jelenleg felgyülemlett iratanyagot megfelelő módon kell tárolni és kutathatóvá tenni, amely csak abban az esetben lehetséges, amennyiben ezen iratanyagok átvételére és biztonságos megőrzésére a Szentesi Levéltár új helyiségeket kaphat a volt "megyeháza" épületében. Az igényelt raktárhelyiségek 491 m2 területet foglalnak el, melyben a tárolt iratok mennyisége 1.500 fm. A rekonstrukció megvalósításával a Levéltár raktározási gondja évtizedekre megoldódik és az intézmény zavartalanul elláthatja a törvényben meghatározott feladatait.

 

 

A "megyeháza" épületében megvalósítandó múzeumi korszerűsítés a város két nyomasztó gondját oldhatja fel, a raktározás és a kiállítási tér növelését. A régészek által feldolgozott kiállítási anyag egységes tárolása, feldolgozása és közzététele mellett lehetőség nyílik a későbbi rendszeres lelőhely-kataszter és összehasonlító adattár létrehozására. Mivel a levéltár és a múzeum közös megyei felügyelet alá tartozik, így az épületen belül a funkciók működtetése hatékonyabbá válhatna.


Az épület által szolgáltatott harmadik funkció megvalósítása esetén évtizedes gondokat oldana meg regionális szinten, amely a közös konferencia központ - levéltár, múzeum, JATE - igényeit elégítené ki, valamint a város többi tudományos intézményének is biztosítana megfelelő konferencia lehetőséget.

szöveg és képek: Hajós Tibor vezető tervező


Tervezők:
Építész: Hajós Tibor vezető tervező, Túri Zoltán, Lautner Péter építész munkatársak
Statikus: Kádár Ferenc
Épületgépész: Nyerges Tibor
Elektromos: Túri Zoltán +
Külső közmű: Nyerges Tibor
Kertészet: Kádár Judit
Lift: Szirovicza Attila 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk