A szereplők bevonásának fontossága a várostervezési munkába

A településfejlesztési gyakorlatban egyre inkább terjed a közösségi fejlesztés módszertana, amely a tervezés nulladik lépéseként összegyűjti a társadalmi igényeket, bevonja a közös gondolkodásba a település használóit is. A társadalmasítás erősíti a lokális kötődést, a projekt támogatottságát, valamint számos ötlet forrása lehet a későbbi tervezésnek.

A közösségi fejlesztés nem más, mint a szakmai tervezési munka előtt az érintett csoportok véleményének megismerése, az alkalmazható ötletek beépítése a további munkafázisokba. Egy fejlesztés akkor válik hosszú távon fenntarthatóvá és szerves részévé egy településnek, ha azt a társadalom is befogadja és használatba veszi. Ennek azonban alapfeltétele a megfelelő időben való tájékoztatás, a bevonás, az érintetté tétel.

A közösség bevonása kettős előnnyel jár. Egyrészt érintetté teszi a lakosságot, az emberek elmondhatják véleményüket, nem érzik azt, hogy a velük kapcsolatos döntések a fejük felett születnek. Ez megkönnyíti a munkafolyamatot, mert kevesebb lesz az ellenállás, bizalmat sugároz a lakosság felé, így növelve a helyi kötődést, a lokálpatriotizmust. Ha valaki a kezdetektől részese valami létrehozásának, hosszú távon is erősebb benne a felelősségérzet annak fenntartása iránt. Másik előny, hogy a vélemények megismerésével, felhasználásával egy teljes körű, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szakmai anyag állítható össze, amely megkönnyíti a tervezést. 

 

 

A közösségi fejlesztés, azaz a társadalmasítás az érdekelt célcsoportok meghatározásával, valamint megszólításával kezdődik. Így külön eszközök segítségével ismerhető meg a legsikeresebben a lakosság/térhasználók, helyi civil szervezetek és a vállalkozók, gazdasági élet szereplőinek véleménye. A jól meghatározható identitással rendelkező csoportok – például vállalkozók, civilek – személyre szabott kérdőívvel, valamint kiscsoportos workshopok/fórumok keretében szólíthatók meg leghatékonyabban.

A lakosság bevonására, mozgósítására is számos eszköz kínálkozik. A hagyományos kérdőívezés mellett megvalósítható kutatási forma a mentális térképezés, amelynek eredményeként láthatóvá válik a vizsgált településről az ott élőkben jelen lévő kép, a népszerű találkozási pontok, a mindennapi élet közösségi színterei, a helyekről kialakult negatív és pozitív asszociációk. Az információszerzésnek teret adhatnak egyes előre megtervezett közösségi akciók is. Ilyen volt például az Üllői út XVIII. kerületi szakasz revitalizációjának előkészítése céljából megrendezett Üllői Ötlet Pont, amelynek során a REevolutio Consulting munkatársai a hagyományos kérdőívezésen túl ötlet fallal, óvodás rajzversennyel, közös növényültetéssel, a jövőre vonatkozó vágyak lufi formájában való égnek eresztésével kérdezték meg a lakosságot. Egy adott település - térrész jobbá, szebbé tételét szorgalmazó fesztiválok közvetlen kapcsolatot teremtenek az ott döntéshozó politikusok, a várostervező szakemberek és a tereket használó lakosság között. A tapasztalat azt mutatta, játékos formában kérdezve, a családok minden tagja számára programot kínálva sokkal jobban megnyílnak az emberek, és sokkal több hasznos ötletet kerül nyilvánosságra, mint a hagyományos eszközök által.

A közösségi tervezés alkalmazása mellett számos érv sorakozik:

• Olyan eszközt biztosít a tervezés megalapozására, amelynek eredményeként a fejlesztésben résztvevők - önkormányzat, tervező, fejlesztő, vállalkozók, sőt a lakosság - is elégedettebbek, eredményesebbek lehetnek.
• Hatékony tervezési módszer, amely működőképes, hosszú távon fenntartható és a közösség által támogatott ötleteket, projekteket hoz létre. 
• A közösség tagjai jobban azonosulnak a tervezés céljaival, ami növeli a projekt társadalmi befogadását és erősíti a lokális identitást. 
• Stabil fejlesztési környezet jöhet létre, amely növekvő ingatlanértéket eredményez, a potenciális befektető számára is kiszámítható környezetet teremt.

A közösségi tervezés egyes fejlesztési irányok előre jelzője, segít a társadalmi konfliktusok feloldásában, legitimációt jelent az önkormányzat számára, valamint alapot teremt ahhoz, hogy a későbbiekben megvalósítható tervek szülessenek.

Fodor Gabriella – senior tanácsadó REevolutio Consulting