Technológia

A szolárépítészet mekkája

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

A szolárépítészet mekkája
Technológia

A szolárépítészet mekkája

2002.09.30. 14:55

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Koncz Ágnes

Rolf Disch freiburgi építész következetes, ökologikus munkásságán keresztül a legismertebb német szolárépítésszé vált.

Az 1998-ban hatalomra jutott SPD-B90/Grüne koalíció kormányprogramként kiáltotta ki a környezetvédelmen belül az atomerőműtechnológiából való lassú kiszállást, az erőművek számának drasztikus csökkentését. A nagy anyagi támogatással beindult regeneratív energiák fejlesztési programja (szél, nap, víz) új szakmákat és munkahelyeket teremtett Németországban. Így került az érdeklődés középpontjába a délnémet egyetemi város, Freiburg, mely mind a kutatás, mind a szoláripar terén már régóta az élvonalban volt.

Az új technológia az építészeti gondolkodást is nagymértékben forradalmasította. Rolf Disch helyi építész az 1970-es évek kezdetén kötelezte el magát a szolárépítészet mellett, és következetes, ökologikus munkásságán keresztül a legismertebb német szolárépítésszé vált. Legkiforrottab alkotásai a HeliotropŽ Napház, és a szolárlakótelep.

HELIOTROP Ž

Mintha egy science-fiction-film forgatásán lenne az ember. Ez az első benyomása minden látogatónak, aki megtekinti az 1994-ben elsőként Freiburgban megépített, cilinderformájú Helitrop Ž (görögül a nap felé forduló) 11 méter átmérőjű épületét. A tervezője által lakott és műteremként használt épület nem csak nevében utal a napraforgó elvre.


A nyolcszögletű, favázas épület fogadószintje egy nagyteljesítményű motort rejt magában. Ennek segítségével fordul az épület automatikusan saját tengelye körül az év- és napszakoknak megfelelően hol a nap irányába - télen, hol attól el - nyáron. Így biztosított a lakó és dolgozóterek optimális klimatizáltsága és benapozása. Az épület tetején elhelyezett, vitorlához hasonlatos 54 négyzetméteres napelem csúcsidőben ötször-hatszor több energiát produkálnak, mint amennyi az épület áramfelhasználása, mely többletenergia visszavezetődik a városi elektromos hálózatba. Így a fogyasztó egyben villamosenergia termelővé is válik.

A vákuumcsöves napkollektorok az épület fűtését és melegvízellátását hivatottak biztosítani. A homlokzat egyik oldalra nagy üvegfelületekkel megnyitott, a másik front csaknem tömör, hőszigetelt. A szabadalmaztatott HelitropŽ prototípust további hasonló innovatív "Napházak" követték Baselban (Svájc), Offenburgban és Hilpoltsteinban(NSZK), melyek fogászati laborként, illetve fürdőszoba-bemutatóteremként működnek és látogathatók.

A FREIBURGI SZOLÁRLAKÓTELEP

A HelitropŽ során alkalmazott minimális energiafelhasználás elvét továbbfejlesztve jutott el az építész az ún. PlusszenergiaházŽ modelljéhez. Ennek lényege, hogy az épület önmaga több energiát termel, mint amit lakói felhasználnak. Ezen elv alapján épül a 150 egységet magában foglaló szolárlakótelep, melynek első építési fázisa a Hannoveri EXPO 2000 világkiállítás megnyitójára készült el.

A funkcionalizmus és az elérendő pozitív energiamérleg határozza meg az építészeti karaktert. A tervező a déli tájolású kétszint + tetőteres sorházakat nagy üvegfelületekkel nyitotta meg környezete felé. A napsugárzás télen az alacsony hajlásszög miatt "fűti" a lakóteret, nyáron viszont a balkon és előreugró nyeregtető segítségével megfelelő árnyékolás érhető el. A favázas szerkezetű és fafödémes épületek anyagukban, a fában is a napenergiát tárolják. Az alkalmazott magasszínvonalú gépészeti technológiák és a természetes építőanyagok, pácok, hőszigetelő és burkolóanyagok mind-mind hozzájárulnak az épületek egészséges belső klímájához.

"SOLAR-FABRIK"

A "Solar-Fabrik a Rolf+Hotz helyi építésziroda egyik legmarkásabb, szakmai körökben is igen elismert, a napelemes technológiákat alkalmazó futurisztikus épületegyüttese. A napelemeket előállító Solar-Fabrik cég üzemcsarnoka és székháza tiszta alprajzú, funkcionálisan tagolt terekből áll. Az északi csarnokhoz kapcsolódik a déli, hosszanti, merev struktúrájú háromszintes irodaszárny, mely az utca felőli fronton a ferde felületű ún. "naphomlokzattal" zárul.

Ez az acélvázas, megdöntött üvegfal hordozza az elektromos áramot produkáló napelem modulokat, melyeknek hajlásszöge a nap besugárzási szögének megfelelően változtatható. A többfunkcionális üvegcsarnok munkaidőben kávézó, hétvégeken kiállítások, előadások színtere. A klímatechnikailag elengedhetetlen masszív hőtároló anyagok építészetileg is láthatóvá válnak az üvegcsarnok mészkő padlóburkolatában és az irodaépület Maggia-gránit kőhomlokzatán. A kellemes, természetes klímatikus viszonyokat a gazdagon burjánzó betelepített növényzet, szökőkút és a gravitációs szellőzés biztosítja. Az energiafelhasználás csak környezetbarát, regeneratív erőforrásokkal valósult meg, mely klímatechnikailag magas színvonalú tervezést ígényelt. Az elektromos energiaellátás a napenergiából történik, a hő- és melegvízszolgáltatás repceolajra alapozott kazánfűtés.

Koncz Ágnes
Freiburg

2002. szeptember

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.