Épülettervek/Középület

A szombathelyi AGÓRA Művelődési és Sportház felújítási terve

1/10

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
?>
Agora Művelődési és Sportház
1/10

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

Agora Művelődési és Sportház

A szombathelyi AGÓRA Művelődési és Sportház felújítási terve
Épülettervek/Középület

A szombathelyi AGÓRA Művelődési és Sportház felújítási terve

2013.07.25. 10:04

Projektinfó

A szombathelyi AGÓRA - Művelődési és Sportház területi multifunkciós közösségi közművelődési központtá történő fejlesztése

Tervezés éve:
2013

Építés éve:
2015

Bruttó szintterület:
3570 m2

Stáblista

Beruházó: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Statika: Szlancsik László
Épületgépészet: Lovas József
Villamos: Piller Tamás
Akusztika: Arató Éva, Alabárdos Zsuzsa
Színpadtechnika: Szabó-Jilek Iván
Rehabilitációs szakmérnök: Igali Zsófia 
Tűzvédelem: Decsi György

Az 1960-as években Károlyi Antal tervei alapján épült a régi szombathelyi Agora, amely a szocreál után visszatérő modernizmus jegyében született. Az elmaradt felújítások és az ötven évi folyamatos, intenzív használat bizony nyomot hagyott az épületen. A közeljövőben egy pályázat és egy értő-érző tervezőcsapat jóvoltából újabb évtizedekre a város kiemelt kulturális és közösségi épületévé válhat. Bemutatjuk Károlyi István és csapata tervét.

I. Előzmények:

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy részt vesz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program-1.2.1/A-12/1 keretében 2012-ben – városi önkormányzatok számára kiírt „Agóra – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása „ című pályázaton.

Ez a pályázati konstrukció a „kultúra várost épít" elvén alapszik, vagyis olyan települések számára írták ki, amelyek a kulturális alapú városfejlesztés iránt elkötelezettek. A cél olyan közművelődési intézményrendszer kialakítása, amely a közoktatási és közművelődési rendszerek összekapcsolása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása révén lehetőséget teremt a jobb minőségű kulturális szolgáltatásokra és az egyének társadalmi érvényesüléséhez szükséges kompetenciák megszerzésére.

A fenti célok olyan multifunkcionális közösségi központ létrehozásával érhetőek el, amely a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integrálja.

A pályázat megvalósítási helyszínének a Közgyűlés az AGORA-Művelődési és Sportház épületét jelölte ki, a Szombathely Március 15 tér 5. sz. ingatlanon.

Agora Művelődési és Sportház
1/10
Agora Művelődési és Sportház

II. Az épület jelenlegi állapota:

Az Agora-MSH épületét 1963. augusztus 20-án avatták fel. Ebben az évben lesz 50 éves. A maga idejében korszerű elvek szerint tervezett házon a több évtizedes intenzív használat nyomai látszanak, különösen az, hogy elmaradt egy - 25 évenként ajánlott- alapos felújítás. Az utóbbi években az épület statikai, gépészeti és villamos szerkezeteinek állapotáról szakvélemények készültek. Ezek szerint az épület teherhordó szerkezetei stabilak, homlokzatburkolatai időtállóak, a problémák gépészeti és elsősorban a villamos hálózat terén jelentkeznek. Felújítása ma már elkerülhetetlen.

Építészettörténetileg az épület formai elemei és a tervezés időpontja (1960) miatt nem tekinthető szocreál épületnek. Károlyi Antal épülete a szocreál után újra engedélyezett modernizmus idejében és hangulatában született. Zádor Anna – Genthon István négykötetes „Művészeti Lexikon"-ja éppen az MSH képével illusztrálja a tervező építész munkásságát.

Az épület értékei miatt azt javasoltuk, hogy eredeti formájában (szerkezeti korszerűsítéssel) kerüljön megőrzésre a Március 15. téri főhomlokzat és a mögötte rejlő előcsarnok. A nagyterem funkcióját is meg kell tartani, mert a terem a város életében igen komoly szerepet töltött be és tölt be ma is. Ezt a szerepet sem az új Sportcsarnok, sem a város új színházépülete nem tudta kiváltani, bár a terem szcenikai és akusztikai javításai mindenképpen szükségesek.

Agora Művelődési és Sportház
7/10
Agora Művelődési és Sportház

III. Tervezési program:

A pályázati kiírás viszonylag szabad kezet adott az építészeknek, azzal a megkötéssel, hogy négyfajta funkció ellátásával kapcsolatos új és átalakított terek kialakítását kérte:
a./ közösségi funkciók
b./ képzési funkciók
c./ szórakozási és élményfunkciók
d./ közművelődési tanácsadó funkció

A közösségi funkciók legfontosabbika, az épület magja, az „agóratér" az MSH két szint magas előcsarnoka lesz, amelynek jelenlegi földszinti alapterülete a nagyterem felőli ruhatárak hátrább helyezésével bővülni fog. Az agóratér galérája kiállítótér céljára szolgál.

Az agórateret mind a földszinten, mind az emeleten az előírt kisebb közösségi helyiségek gyűrűje veszi körül: így pl. tárgyaló, klub, prezentációs helyiség, környezeti nevelési oktatóterem, ifjúsági klub, színház-, mozgásművészeti és zeneművészeti próbatermek, kézműves műhely, tankonyha, kerámia-modellező műhely , stb. A képzési funkciók részére 2 db 30 fős és 1 db 60 fős tanterem, továbbá egy nyelvi labor áll rendelkezésre. A szórakozási és élményfunkciók súlypontja a felújított nagyterem. A közművelődési tanácsadó funkció számára iroda- és tárgyaló létesül.

Agora Művelődési és Sportház
6/10
Agora Művelődési és Sportház

IV. Összefüggő funkcionális és szerkezeti megoldások:

A felújítás-bővítés teendőit négy csoportban foglaltuk össze. Ezek a megoldások funkcióban és technikailag olymértékben összefüggenek, hogy csak együtt tárgyalhatók.

-A pályázati program teljesítése
-Nyílászárócsere
-Termikus burok feljavítása
-Nagyterem belső felújítása

A pályázati program teljesítése:

Ez a feladat azért okozott gondot, mivel a meglévő épület nem tartalmazott kisebb, tantermi vagy műhely célokra alkalmas tereket. A kisebb funkciók épület-volumenen belüli elhelyezéséhez mindenképpen területet kellett nyerni. Ezért úgy döntöttünk, hogy az MSH nagytermének hagyományos funkcióit megőrizve, az alapterületén belüli átalakítással nyerünk területet. Az épített lelátó két szélső szektorának elbontása után – egy új födém beépítésével - két szinten a megszüntetett tér dupláját építettük vissza. A belső bővítéshez hozzáadódott kétoldalon egy-egy kisebb külső bővítés. A nagyterem 1000 férőhelyes befogadóképességét így is sikerült megtartani.

Agora Művelődési és Sportház
5/10
Agora Művelődési és Sportház

Nyílászárócsere:

Az épület reprezentatív tereit öt évtizeddel ezelőtt készült, sok helyen korrodálódott, hőhidas acélszerkezetű üvegfalak veszik körül. Az épület üzemeltetési költség-csökkentéséhez elkerülhetetlen beavatkozás a nyílászárócsere. Kb. 500 m2 elavult nyílászárót kell korszerű, hőhídmentes szerkezetre cserélni.

Termikus burok feljavítása:

Az üzemeltetési költség-csökkentés másik eszköze az elavult termikus burok feljavítása a mai követelmények szintjére. A külső falak esetében az volt az álláspontunk, hogy a jó állapotú homlokzat-burkolatokat érintetlenül kell hagyni. Ezért belső hőszigetelést alkalmaztunk. Sokáig idegenkedtek a tervezők az ilyen megoldástól, de az egyre szaporodó műemlék-felújítási munkák következtében a módszereket mára már kidolgozták.

A nagyterem feletti tetőfödém felújítása volt a tervezés legkomplexebb feladata. A maga idejében merész rácsosacél tartószerkezet jó állapotban van, de statikailag nincs benne tartalék. Az új szcenikai és akusztikai követelményeknek pedig nem lehet eleget tenni pluszterhelések nélkül. Az egyetlen járható út a többlet-terhek fogadására a rácsostartók meglévő terheinek csökkentése mutatkozott. Ezt úgy kívántuk elérni, hogy elbontottuk az 50 éves héjazatot, aminek a legnagyobb terhet jelentő komponense a 8 cm vtg. kőszivacspalló réteg. Helyére a pláza-épületeknél jól bevált – és jelentősen könnyebb - magashullámú trapézlemez tetőfödém került, külső Rockwool hőszigeteléssel és mechanikus rögzítésű műanyag fedéssel. A kivitelezés folyamán ennél a munkafázisnál különös körültekintéssel kell eljárni, gondoskodni kell a belső tér kettős – alsó és felső – védelméről.

Nagyterem belső felújítása:

A többcélú terem a rendeltetéséhez méltatlan állapotban van, ami különösen akkor tűnik szomorúnak, ha az 1963-ban készült fényképekkel hasonlítjuk össze. Ötven év alatt az akusztikai, szcenikai, fény- és hangtechnikai eszközök is jelentősen fejlődtek, mindezeken a területeken korábban elképzelhetetlen tervezési és üzemeltetési módszerek állnak rendelkezésre. A felújítás során most lehetőség van korszerű akusztikai belső köpeny kialakítására. A vizuális és akusztikai felújításra új álmennyezetet és oldalfal-palástot javasoltunk. Mindkét szerkezet számítógéppel modellezett, az álmennyezet gipszkarton anyagú, míg az oldalfal térgörbe felülete négyféle akusztikus táblából van összeállítva.

Agora Művelődési és Sportház
8/10
Agora Művelődési és Sportház

Egyéb funkcionális és szerkezeti beavatkozások:

Az előcsarnok agóra-térré növelésének következménye, hogy új WC csoportokat kellett kialakítani a ferde lelátó alatt, süllyesztett szinten.

Új homlokzati felület:

A külső bővítések – kis méretük ellenére - lehetőséget nyújtanak a délnyugati oldalon az előcsarnok ill. agóratér hátterét adó új homlokzati felületre. Ez a felület az épület szignáljaként szolgál, egyúttal ellátja az égtáj szerint szükséges árnyékolást. Szerkezete hidegen hajlított acélvázra feszített színes terpesztett alumíniumlemez. A célnak megfelelnek pl. a Mevaco vagy Jurotissu gyártmányok.

V. Hol tartunk most?

A város megnyerte a megpályázott, vissza nem térítendő – Uniós forrású - állami támogatást. A Bíráló Bizottság meglehetősen jó véleményt alkotott az építési engedélyezési tervről, (amely közben jogerőre emelkedett): „Szépek és jól szervezettek az építészeti tervek, megtartja az épület értékeit, de ugyanakkor javaslataival korszerűsíti, megújítja azt, miközben teljesíti a pályázati feltételeket. A műszaki-építési előkészítés része kimondottan magas színvonalú."

A felújított épületet 2015-ben kell átadni. A happy end még messze van…


Károlyi István
építész

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.