Helyek/Infrastruktúra

A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

1/21

Látványterv

?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
?>
A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
?>
Helyszínrajz - I. ütem
?>
Helyszínrajz - II. ütem
?>
Földszinti alaprajz
?>
Galéria szinti alaprajz
?>
Első szinti alaprajz
?>
Általános szinti alaprajz
?>
Metszet
?>
Homlokzatok
1/21

Látványterv

A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
Helyek/Infrastruktúra

A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

2013.04.12. 08:39

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Turányi Bence

Vélemények:
5

ŐRMEZŐ INTERMODÁLIS CSOMÓPONT TERVPÁLYÁZAT

URL:
T2.a Építésziroda Kft

Stáblista

építész tervezők: Regőczi Dénes, Balla Gábor 
építész munkatárs: Pinczés Éva
közlekedés tervező: Wettstein Miklós
tájépítészet, környezetrendezés: Andaházy László 

Dosszié:

Bemutatjuk a Turányi Bence által vezetett csapat harmadik díjas munkáját az őrmezői intermodális csomópont tervezésére.

KONCEPCIÓ

A (tömeg)közlekedés 21. századi építészete a lokális és globális helyváltoztatáshoz kapcsolódó egyéni igények hatékony kiszolgálásához biztosít közösségi teret. A nagy forgalmú, a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó épületek mára már nem sorolhatók a hagyományos ipari-, vagy középület kategóriába. Feladatunk az, hogy az ilyen új típusú tereket valódi, értékes közösségi terekként definiáljuk. A közlekedési funkciók, és a kapcsolódó mérnöki létesítmények nem akadályt, hanem lehetőséget és inspirációt kell, hogy jelentsenek az építészeti gondolkodás számára. A tervezés során minden döntésünk azt az elvet helyezte előtérbe, hogy az Utazók az alapvető funkciókat a legegyszerűbben, a legrövidebb úton (vagyis a leghatékonyabban) el tudják érni, miközben valódi közösségi teret alkotunk.
Tervünkben a rendkívül bonyolult és összetett tervezési program minden kritériumát teljesítve, a gyalogosok mozgása sehol, semmilyen formában nem keresztezi a gépjárművek és a kerékpárok útját, és azok sem egymásét. A fő funkciók közötti áramlás akadálytalan és gyors. A buszok sehol, semmilyen formában nincsenek tolatásra kényszerítve.

A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
12/21
A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra


A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
13/21
A T2.a Építésziroda harmadik díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

1. válasz: KÖRGYŰRŰS TERMINÁL!
A Terminál jellegű kialakításhoz szükséges, a Program által meghatározott rendkívül nagy homlokzati felületet (kb. 350m!) két szintes, kör geometriájú épületként terveztük meg. A kialakítás legfontosabb előnye, hogy:

● nagy homlokzati hosszt kompakt tömegben hozza létre,
● a centrális tér minden irányban jól áttekinthető, könnyű vizuális tájékozódást tesz lehetővé,
● a megállókhoz vezető közlekedő utak rövidek, a tér középpontjától „demokratikusan" egyenlő távolságra vannak, ezért gyorsan elérhetők,
● a nagyvonalú közösségi tér jön létre.

Látványterv
1/21
Látványterv


Látványterv
6/21
Látványterv

2. válasz: „P+R" A TERMINÁL FÖLÖTT!
Javaslatunk a hagyományos sémákhoz képest a parkoló funkció térbeli elmozdítását jelenti. A Parkoló funkció Terminál fölé helyezésének számos előnye van:

● kisebb beépített felület, növekvő zöldfelület,
● kisebb hő terhelés, kedvezőbb energetikai feltételek,
● rövidebb, közvetlenebb kapcsolat a funkciók között: a függőleges közlekedőkön mind az Autóbusz terminál, mind a Metró gyorsan és egyszerűen elérhető,
● tág teret enged az Autóbusz Terminál közlekedési rendszerének ideális kialakításához

A Parkolóház forgalmát egymáshoz képest eltolt, egyirányú külső rámpák szolgálják ki. Az egyik rámpa a behajtó (felmenő) forgalomé, a másik a lefelé tartó (kihajtó) gépjárműveké.

Metszet
20/21
Metszet

A Parkolóház forgalomtechnikai rendszere teljes mértékben szabályozható. Az egyirányú rámpás közlekedési rendszer, az összesen 10 be- és kiléptető kapu, a parkolóhelyekhez telepített jelenlét érzékelők adatain alapuló, intelligens beléptető- és információs rendszerek alkalmazásával a Parkolóház képes a reggeli és esti csúcsidőszakok löketszerű terhelésének hatékony kezelésére.

Látványterv
9/21
Látványterv

II. ÜTEM
A pályázat során mind a Terminál, mind a tágabb környezet hosszú távú fejlesztésére vonatkozóan építészeti javaslatokat kellett megfogalmaznunk. Az Intermodális Központ egyrészt a hosszú távú fejlesztések katalizátora, másrészt az általa generált fejlődés haszonélvezője is kell, hogy legyen. A Terminál mind funkcionálisan, (metró-, autóbusz végállomás és P+R parkoló) mind helyzetét tekintve központi funkciót tölt be. Ennek figyelembe vételével javasoljuk a Terminál épület jövőbeli nagy léptékű térbeli és funkcionális fejlesztését. Az integrálható funkciók sokszínűek, elsősorban iroda, szálloda, szolgáltató funkciók telepítése reális, és nem szabad megfeledkezni a publikus funkciók megfelelő arányú bővítéséről sem. Az épület felsőbb szintjein helyet kaphat étterem, kilátóterasz, de még sportpálya is.

 

 

Vélemények (5)
Pákozdi Imre
2013.04.14.
19:14

Ez nagyon izgalmas, szellemes és célszerű terv. Tömegképzése mintaszerű, megjelenése emblematikus. A laza szövésű, spirálisan egymásra kanyarintott, színes karikaszerűségekből összeálló hengeridom nélkülöz minden zártságot, ami pedig a henger alakú építmények általános hibája (ld. pl. az Orly repülőtér régi, egyes terminálját). A pályaudvari híd és a fel- és lehajtók szervesen, mit mondjak: nagystílű eleganciával ágaznak ki az épületből. Jó lenne olvasni a zsűri véleményét, benne a kifogásokat.

FenyvesiHK
2013.04.14.
20:17

@Pákozdi Imre: Ha most eltekintünk a spirális épület szellemes voltától, akkor kérek mindenkit, hogy költözzön be a látványterven (ebben a tervben legalább feltüntetett) lakóházak egyikébe, esti pihenőül nézegesse a páratlan panorámát, amit a rámpákon le és felhajtó buszok-gépkocsik látványa nyújt. Ahol autó van, ott zaj van és kipuffogógáz. A nyitott spirálokon dől kifelé mindkettő. Az álságos (szinte kádárkori mélységekben száguldó) érvelés a kisebb terület beépítéséről és a nagyobb zöldfelületről csak azt példázza, hogy mossuk kezeinket, hát mit tegyünk ez van, a relatív legjobbat kihoztuk a témából. A lakótelep házaiban már úgyis edzésben vannak az emberek a pályaudvar hajnali tolatásainak agyrepesztő frekvenciájú síncsikorgásaival, ez a többszáz autót, autóbuszt állandó 24 órás üzemben spirálozó "intermodális" parkolóház a közvetlenül a lakóépületek tövében dübörgő betápláló utakkal már semmiség.

Ne tessék tévedni ez az őrmezei terv NAGYON hasonlít az Orczy kert,Városliget zöldbedaráló terveihez csak ez kissé jobban kiesik a látótérből. Az elv ugyanaz sajnos.

És amíg lószar van veréb is van. Majd mindent sorra rendre megterveznek fel- vagy nemfelkent kollégáink és szemlesütve hazamennek.A tisztességesebbje.

Pákozdi Imre
2013.04.15.
04:46

@FenyvesiHK: Bocsánat, de ne tekintsünk el a spirális épület szellemes voltától, inkább gondoljuk át, miért is kell ez az intermodális csomópont. Nos, megépítését a négyes metró egyetlen előnye indokolja: az, hogy legalább idáig ér, ezzel esélyt ad a nyugati irányból Budapestre áramló embertelen gépkocsiözön valamelyes megtorpantására. (Amúgy a négyes metró a legnagyobb csapás a fővároson az ostrom óta. Anyagilag csődbe döntötte a várost, állomás-építkezései pedig évekre lebénították a környéküket. Pl. közgázhallgatók nemzedékei nőttek fel úgy, hogy nem látták egyetemük főbejáratát egy merőben felesleges állomás elhúzódó építése miatt. Ma már alig valaki emlékszik arra, milyen is volt Baross téren vagy a Thököly út belső szakaszán közlekedni, a Kálvin teret pedig a metróépítkezés örve alatt hordták tele össze nem illő kandelláberekkel és nejlon-stílusú esőtetőkkel. Amennyiben a Demszky-féle közéekedéstervezői csapat hozzáértő lett volna, nyilván nem négyes metrót épít, hanem az agglomeráció felé nyújtja a város természetes csápjait, azaz felszíni tömegközlekedését és méretes, jó tömegközlekedésű P+R-ek sorát építi az ország Budapestre irányuló főúthálózata és a Belváros közé. De nem értettek a munkájukhoz, úgyhogy az ehhez szükséges erőket egy féregvasútra költötték.) A szóban forgó intermodális csomópont ennek a metrónak a terminálja, amely fogadja a személygépkocsikat, az elővárosi és távolsági buszokat, valamint a Kelenföldi pu. forgalmát. Az alig ezer körüli parkolóhely édeskevés, pláne hogy a környékre épített új irodaházakat is ezek szolgálják ki, de mégis, valami. Környezetvédelmi előny továbbá, ha a buszok nem tolonganak be a Kosztolányi Dezső térig. A helyi lakókat sajnáljuk - vagy sem: közlekedési lehetőségeik javulnak, a kipufogó gázok pedig kevésbé érintik őket, mint a terminál átutazóit.

FenyvesiHK
2013.04.15.
07:51

@Pákozdi Imre: Most nagyon nem értünk egyet. Ez a korábbi elbaltázások cinikus tudomásulvétele a döntéshozók részéről. Ha már úgyis elqrtátok, tegyünk rá még egy lapáttal ! És ez ellen tiltakozni kell ! Legalább nekünk, legalább itt. Mert itt nem (csak) arról a konkrét  x db lakásról vagy emberről van szó, akik Tiborcként “tűrj békességgel” élhetik eladhatatlan lakásaikban a további életüket.

Nem írom le az egész rémtörténetet, csak idézek egy 2009-es(!) négy esztendős véleményt a tervekről, ami mindent más fényben világít meg. Csak mi szeretünk mindent elfelejteni, szőnyeg alá söpörni és elkezdeni azt szeretni, amit kényszerűségből kínál az élet (?!)Kádár János regnálása alatt évtizedekig ehhez voltunk szoktatva. Sikeresen.

Ezt írta a Népszabadság 2009-ben: (Ez azért tanulságos és azért idézek innen, mert ha jól tudom akkor a jelenleg regnáló kormánypárt éppen ellenzékben volt.)

“A kerület megbízásából a Főmterv TT. Zrt. elkészítette a szóban forgó szakasz terveit, amelyek szerint Kelenföld és Budaörs között a kedvező talajviszonyok miatt fúrópajzsok nélkül is megépíthető volna a metróvonal-szakasz. Ha a budaörsi virágpiacig menne a 4-es metró, akkor a vonalat a jelenleg tervezettnél naponta 25 ezerrel többen használnák.

Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője szerint a virágpiaci végállomás fontosabb lehet, mint a 4-es metró második ütemében említett Bosnyák téri végállomás.

A vonalhosszabbításról a XI. kerület által kezdeményezett egyeztetésen minden szereplő egyetértett a Kelenföld-Budaörs közötti szakasz szükségességével. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ez ügyben akár közös nyilatkozat kiadására is kész. Wittinghoff Tamás (SZDSZ), Budaörs polgármestere is egyetért a meghosszabbítással, de azt kevésnek tartja. “

Hát ennyi és akkor nem kellene beszélni tönkretett életekről, lakókörnyezetről, tájak  és élőhelyek eltüntetéséről, vérlázító urbanisztikai, gazdasági döntésekről, úgy az egészről. Ráadásul az orrunknál egy kicsivel továbbnézve unokáink érdekeit is szem előtt tartanánk, mint ahogy azt minden tisztességes városfejlesztő teszi.

 

Pákozdi Imre
2013.04.15.
08:24

@FenyvesiHK: Mindezt nem tudtam, koszonom.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk