A tervezett nyíregyházi kulturális központ belső világa
Korábban már közöltük Dévényi Sándornak a nyíregyházi Multifunkcionális Kulturális Szabadidő Központhoz készített terveit, amelyek a város Agóra Programjához kapcsolódóan születtek; most a belsőépítészeti elképzelések részleteit mutatjuk be.
Koncepció
Az épület belső kialakítását elsősorban az építészeti tér és az alkalmazott építőanyagok adják meg. Kevés belsőépítészeti eszközt használtunk a mobíliákon és az akusztikai követelmények kielégítését szolgáló elemeken kívül. Meghatározó a sárga natúr téglafal, a csiszolt mészkő padozat világos drapp színe, a patinazöld réz mennyezet, illetve az ezeket kiegészítő világos és sötét fa felületek. A multifunkcionális előadóteremben a téglafelület kevesebb, itt döntően a különféle faburkolatok válnak uralkodóvá.
Előcsarnok, vendégterek
A döntően monolit vasbeton szerkezetű épület falai kisméretű tégla burkolatot kapnak, sárgás-fehér tele fugázással. A szükséges villamos és gépészeti vezetékek a burkolat alatti 4 cm légrésben előre szerelendők. A padló 30x30 cm-es mattcsiszolt süttői tömött mészkő burkolatot kap, kísérő lábazattal. A közbenső szintekre fehér festett gipszkarton álmennyezeteket terveztünk tölgyfa szegéssel, álmennyezetbe süllyesztett, égboltot imitáló lámpákkal. Az előcsarnokba patinazöld táblás réz álmennyezet kerül.
A földszinti előcsarnokban elhelyezett ruhatár elemei, valamint az információs pultok bükk profilokkal vízszintesen és függőlegesen is osztott, furnérozott rétegelt lemezből készülnek, vízszintes, patinázott rézlemez betéttel. Az emeleti előcsarnok büfépultja perforált rétegezett lemez fronttal, tölgy pácolással és mészkő pulttal készül. Az íves pultkísérő bükk anyagú, alsó-felső tagozattal és előpatinázott vörösréz fémráccsal. A hátsó pult dió furnérozású, harmonikaszerűen zárható egyedi, dió pácolású fa zsaluziával.
Előadóterem
Az előadóterembe 900 x 185 mm-es, 12 mm vastag, teljes felületen ragasztott, tölgyfa élszegésű, fafurnéros parafa parkettát terveztük. A tölgyfa élszegésű lépcsőkre a padlóburkolatokkal azonos betétek kerülnek, valamint a mobil dobogók is a nézőtérrel azonos anyagú és színű felülettel készülnek.
A falak sárga kisméretű tégla burkolatot kapnak, a falnézetek szerint hol futó, hol szakaszos (akusztika hézagok) kötéssel. A páholyok feletti íves falak állított téglaburkolattal (futó kötésben) készülnek. Az akusztikailag fugázás nélküli (fémkapcsokkal rögzített) téglaburkolat mögött kasírozott üveggyapot kerül elhelyezésre. A nézőtér jobb és baloldalára 8 mm vastag, perforált rétegelt lemez kerül dió pácolással, tölgyfa könyöklővel és lábazattal. A páholyok és karzatok külső (nézőtér felőli) oldala 3,2 mm vastag, hajlítható, függőleges lécvázra csavarozott, hajlított alumínium „T" profilra ragasztott, dió színű faburkolatot kap.
A karzat és a páholy háttérfalát tölgy színű akusztikai fa falburkolat alkotja, amelyet hajlított, teljes felületen ragasztott tölgy panelekből álló sávokkal tagoltunk. A burkolatot felülről lezárása tölgyfa könyöklő zárja le. A karzatok és páholyok padló is és mellvédjei belülről aranybarna színű szőnyegpadló burkolatot kapnak. A hangstúdióba műbőr membrán belső akusztikai burkolat kerül.
A páholyok és a karzatok vasbeton födémszerkezeteit alulról részben kék színű fa panelek, illetve tölgy szegésű, 8 mm vastag rétegelt lemezek takarják. A nézőtér feletti vasbeton födém a teljes felület 66%-ában fekete kasírozott üveggyapot hangnyelő anyaggal burkolt, a fennmaradó felületek szilikátbázisú festést kapnak. A nézőtér és az előszínpad felé egyedi, zártszelvény vázra hajlított, 8 mm vastag rétegelt lemez hangvető táblák kerülnek. A burkolat és a szerkezet közötti reflektáló felület teljes felületén a rétegelt lemezre ragasztott. Az álmennyezeti táblák között 12 db lámpaemelő lift kap helyet.
A nézőtér előcsarnok felőli oldalán, annak átalakíthatósága érdekében három sorban 90 cm széles, mozgatható dobogókat terveztünk, e dobogók áthelyezése, illetve az alsók ideiglenes eltávolítása után három, 2,70 m széles vízszintes terület alakítható ki. Ideiglenes korlátként gyöngykaviccsal leterhelt virágládák szolgálnak. A vizesblokkok padlójára selyemfényű csiszolt mészkő lapburkolatot terveztünk, mészkő kísérőlábazattal, a falakra pedig sötét agyag színű, matt kerámia burkolatot, állított hálós kiosztással.
Kapcsolódó oldal:
Újabb kulturális központot Nyíregyházának!
15:54
Pritzker - díj gyanús építészeti költemény.
15:22
NAGYON FAJDALMAS.
13:04
érdemes belepillantani a pdf-ekbe, mivel ami a kis jpg-ken kidolgozatlannak, csúnyácskának és vázlatosnak tűnik, arról a nagyobb pdf-eken bebizonyosodik, hogy... valóban kidolgozatlan, csúnyácska és vázlatos...
12:08
Erre egy Szendrő anekdota jutott eszembe, mikor meglátogatott egy színházi főpróbát: - Mit szól hozzá direktor úr? - Fos, mondta Szendrő Józsi bácsi - És ha majd összeáll? - Akkor még lehet szar!
11:46
Üdvözletem Mindenkinek! (előjáróban itt az előző cikk az épületről: http://www.epiteszforum.hu/node/18562 ) Én úgy hallottam, hogy ebből a projektből nem lesz semmi (bár ez a cikk még nem jelenti az ellenkezőjét), s őszintén szólva nem is nagyon értem ezt az egészet. Több kérdés is felmerül bennem, ami szerintem megkérdőjelezi az egész projektet, arról nem is beszélve, hogy az itt publikált tervek milyen értéket képviselnek. Első körben arra gondolok, hogy mi szüksége van szülővárosomnak erre az új kulturális központra? 2-300 méterrel arrébb áll Bán Ferenc emblematikus épülete, mint művelődési ház. Nem ismerem annak kihasználtságát, vagy használhatóságát, de egy teljesen új épületet egy ekkora városnak, ilyen közel egymáshoz kicsit túlzásnak érzek. Pláne a jelenlegi gazdasági helyzetben... Ez irányú kételyeimet az épület nem igyekszik csendesíteni, s itt nem csak annak építészeti képéről beszélek, hanem hogy rendkívül pazarlónak tűnik (s ezt hallom a háttérből is) - nyilván építészeti szándék a formálás és a homlokzatalakítás, ami igyekszik egy kulturális központhoz méltó köntöst adni az épületnek, de biztos lehet ezt okosabban csinálni. Nincs pl két egyforma ablak az épületen, valamint az ennyire tagolt tömeg és az anyaghasználat is felvet kérdéseket, amik mellett manapság már nem lehet elmenni. Mindezek eddig csak óvatos kérdések, felvetések voltak a részemről, amikben meggyőzhető lennék, ám a terveken látható épület erre nem képes. Az a bizonytalanság, ami megjelenik a tömeg túlzott tagolásánál, s ezzel összefüggésben az alaprajzi rendszer zavaraiban, valamint a homlokzati részletekben, az alakítja a belsőt is. Ezért érzem harsogónak az egészet. Az épület kiabál, méghozzá oly módon, hogy mögötte egy olyan tartalmat érzek, amit én inkább kötök a posztmodern építészeti gegjeihez, mint az organikusok sajátos formavilágához (gondoljunk csak a látványterveken a főhomlokzaton visszafelé felírt idézetre - őszintén remélem, hogy ez valami tévedés). Erre csak ráerősít az, hogy a környezete alapból rendkívül vegyes építészeti képet mutat, amit ez az épület fizikálisan is túlnő, nem csak részleteinek burjánzásával. Bán Ferenc Művelődési háza egy karakteres, erős épület. Nem feltétlenül jó, de a maga stílusában egy koherens alkotás - amit tudtommal nem igazán szeret a város (több próbálkozás és ötlet volt már a felújításra, átalakításra, netán bontásra...). Ez az új terv ilyen szempontból még nehezebben befogadható véleményem szerint - s két "nemkedvelt" művelődési központra meg pláne nincs szükség. Ezért is kéne ezt a projektet nagyon átgondolni... bG
08:40
@Gergely: Teljesen egyetértek! MT
11:11
ez most egy provokáció? korábban láthattuk kívülröl, most megcsodálhatjuk belül is.... a csatolt szöveg olyan mint egy szakközépiskolás müszaki leírás, vicc.