építészet : környezet : innováció

A történelem lenyomata - fényplasztika terve Rákoskeresztúrra

Rákosmente Önkormányzata az egykori Rákoskeresztúr község emlékét őrző köztéri alkotás megvalósítására írt ki pályázatot. Sipos Marica szobrászművész tervében az időspirált jelképező térkép-szalag mintái éjjel-nappal változó rajzolatot vetítenek  környezetükre, megidézve a község betelepítését, nemzetiségeit és gyarapodását az elmúlt évszázadok során.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata pályázatot írt ki a megújuló Rákoskeresztúr-városközpont területén állítandó, az egykori Rákoskeresztúr község emlékét őrző köztéri alkotás megvalósítására.

Részlet a pályázati kiírásból
Az alkotásnak tükröznie kell az egykori Rákoskeresztúr történelmi, kulturális és nemzetiségi örökségét, az alábbiakra tekintettel: a középkori eredetű települést a 18. századtól kezdve szlovák (tót) és német családok népesítették be. A község középpontjában található Podmaniczky-Vigyázó kastélytól nyugatra a szlovákok, keletre a németek települtek le. Keresztúr két részét „német falu”-nak és „tót falu”-nak hívták. A harmadik részben, a Tabánban szlovákok éltek magyarokkal együtt. A németek evangélikusok, a szlovákok részben evangélikusok, részben katolikusok voltak. A jobbágyfelszabadítás után, a föld forgalmának szabadabbá válásával megkezdődött a nemzetiségek összeolvadása, az evangélikus szlovákok és németek kezdtek összeházasodni.

 

Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
 

 

A jellegzetes agrárközségben a 20. század elejétől jelentős fejlődésnek indult a kisipar. A főváros fejlődésével nagyszámú magyar nyelvű iparos, munkás és tisztviselő költözött Keresztúrra, akik megtartották nemzetiségi különállásukat. Az ő beköltözésükkel emelkedett a magyar lakosság aránya, és nagyobb nemzetiségként hatást gyakorolva a szlovákságra megkezdődött azok elmagyarosodása. A kispolgári réteg létrejötte a kulturális szokások átalakulását vonta maga után: művelődési célú egyesületek, körök, dalárdák alakultak a két világháború közötti időszakban.

Rákosmente önálló községei – köztük Rákoskeresztúr is – 1950-től váltak XVII. kerületként a főváros részévé. A nagy lakótelep-építési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A településközpont átépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben több mint 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakás és számos szolgáltató és közintézmény épült. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét.

 

Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
 

 

Helyszín
Rákoskeresztúr már a honfoglalás időszakában lakott volt, de a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepétől az új földbirtokos - a Podmaniczky család - tótokat telepített a kastélytól keletre (Tót-falu), majd nyugatra németek költöztek (Német-falu); dél-keletre, a Tabánban magyarok és tótok éltek. A jobbágyfelszabadítás után megindult a nemzetiségek összeolvadása. A 20. századtól magyar iparosok, tisztviselők nagy számban költöztek ide, megkezdődött az elmagyarosodás, a település óriási fejlődésnek indult.

Kompozíció
A kompozíció alapmotívuma egy magasan felívelő, körívet rajzoló, kelet-nyugat irányban tájolt, döntött szalag. Felső ívét Rákoskeresztúr városszövetének rajzolata töri át, amely egy 1883-ban készült térkép felhasználásával készült. A három különböző nemzetiség által lakott terület (Tót-falu, Tabán, Német-falu) különböző mértékben és irányban billen ki az ívből, jelezve letelepedésük időrendjét. A nap a plasztikát körbejárva a körív belső felületén árnyékot vet, a térkép vetülete torzul, részei hol összecsúsznak, hol eltávolodnak, utalva a nemzetiségek összeolvadására. A plasztika a pontosan szerkesztett hálóra épülő, geometrikus főtér konceptuális vonalába illeszkedik, jelszerű, metaforikus értelmében is tiszta jelentést hordoz. A tervezett mű erős fémvázra épített, matt szürke horganyzott acéllemez szerkezet, átmérője: 3,20 m, szélessége: 1,25 m. A körív a nap beesési sugarával párhuzamosan döntött, így a szobor helyszínének szánt kertészeti térelem középső vonala megemelkedik.

 

Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
 

 

Koncepció
Korunk legfőbb, minden országot érintő, megoldhatatlannak tűnő problémája a nemzetségi kérdés. Rákoskeresztúron azonban az óriási ütemben fejlődő ipar és urbanizáció sem mosta el a klasszikus értékrendeket, továbbra is figyelmet fordítanak a hagyományok, népszokások megőrzésére. A nemzetiségek harmonikus együttélése, összetartozása, egymás kultúrájának, vallásának tiszteletben tartása, elfogadása példaértékűvé emeli Rákoskeresztúrt. A plasztika ezt az értékrendet metaforikus értelemben próbálja tükrözni.

A végtelenből érkező és a végtelenbe tartó felívelő szalag az örökké változó, ciklikusan ismétlődő történelmi kontextusok sorát idézi, a felületén megjelenő térkép a folyamatosan fejlődő városszövet egy pillanatát rögzíti, kifejezve a különböző nemzetiségek letelepedését, és kultúrájuk állandó jelenlétét. A nap járásával párhuzamosan zajló árnyékok mozgása az ív belső falán a nemzetiségek keveredését szemlélteti. A mű hangsúlyozza, hogy e dinamikusan fejlődő, változó korban a hagyományokból táplálkozó, tradicionális kultúra állandó, nélkülözhetetlen érték marad, ez határozza meg a generációk gondolkodását.

A fektetett szalag vonalában besétálhatunk a mű középpontjába, így részévé válunk, azonosulunk az élet körforgásában sodródó kistelepülés történelmével. A plasztika letisztult formája, szellemisége a tér struktúrájába illeszkedik, légies, lendülete oldja a tér geometriáját.

 

Fényplasztika Rákoskeresztúrra - Sipos Marica
 

 

Világítás
A szobor éjszakai megvilágítása három, a körívre merőleges pontból történik. Ha az irányított fényforrásokat időkapcsolóval látjuk el, a folyamatosan változó irányból érkező fény mozgó árnyjátékot rajzol a belső felületre. Két lámpa egyidejű működtetésével rövid időre a kétféle térképvetület összemosódik, így rendkívül izgalmas, folyamatosan változó grafikai struktúrát kapunk.

 

Kapcsolódó oldalak:
Sipos Marica honlapja

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »