A torz magyar térszerkezet

@pesti civil: Ezt is köszönöm! Az adatok nagyon jók. Szerintem ezek is a vízfejból voltból következnek, abból erednek, ezek súlyos következményeként. Ha 3 millió megtermeli a GDP 38%-át, akkor 1 millió bp-i 13%-ot. Ha a maradék 7 millióra jut a GDP 100-38= 62%-a, akkor 1 millió vidéki a GDP 9%-át állítja elő. A 13 és a 9 nagyon közel van egymáshoz, melyhez tessék figyelembe venni észak-kelet-Magyarországot és dél-nyugat-Magyarországot, melyek ugye nem a GDP kitermelésről híres területeink. Erre felé inkább segélyért nyújtják az emberek a kezüket. Ha a vidékre jutó 62%-ot az előbbiek szerint csak 6 millió körüli ember termeli meg, akkor 1 millió vidéki adja a GDP 10%-át, tehát még kisebb a különbség, miközben minden másban óriási! Miben nagy a különbség? Autópályákban, színházakban, kórházakban, sokféle iskolában és főleg a munkahelyek és ezzel a lehetőségek számában! Így már nem is áll ez a vidék rosszul a GDP és a GDP termelés feltételei tekintetében. Az írásomban lévő képeket szívekedjen megnézni. Minden Budapesten van, mint ahogyan minden döntéshozó és pénzosztó is, akik erősen be tudják folyásolni a "tőkevonzó" és "beruházást vonzó" erőt. Mintha az autót gyártó robotoknak nem lenne tök mindegy, hogy az a csarnok, melyben dolgoznak éppen hol áll! De a csarnok valami matt nem juthat ki Budapestről. Kifelejtettem, hogy a közpénzek lenyúlásában is vezet a főváros. Sehol nincs olyan hegyvidéki városrész, amely miatt újra kell rajzolni a mesekönyveket. Hiszen, amit azokban a kacsalábon folyó háznak neveznek, putri ahhoz képest, amit a közpénzek lenyúlásából össze tudnak egyesek rakni. Az adó pedig a fizetések különbsége és a munaklehetőségek miatt ismét a vízfej következménye. Az SZJA tehát éppen a betegséget igazolja, mint a láz. Miért mennek vidékról Budapestre dolgozni? Ugyen nem kell nagy ész a válaszhoz. Szerintem a felsorolt "nagyvárosok" egyike sem akar Budapest méretű lenni. Lehet, hogy nem tetszik elhinni, de öröm a fővárosból végre hazaérni. Valami miatt az etetés sem stimmel. Én azt látom, hogy a zöldséget, a gyümölcsöt, a húst nem a metró alagútban vagy a "híres" Váci utcán termelik és viszik Mátészalkára, hanem esetleg fordítva. Nem tetszik gondolni? Budapest fővárosi olimpiáról, stadionokról, luxus hidakról, metrókról, alagutakról ábrándozik, ugyanakkor tessék megnézni ezzel szemben mit nevez még lakóháznak a vidéki magyar, mint az EU "büszke" tagja. Ha a szív hasonlatnál maradunk, ám legyen, de a szükségesnél nagyobb szív súlyos betegség.

@alfoldi2011: Bocsánat ha félre érthető voltam, de a 3 milliót a Budapesten és annak agglomerációjában lakó népességre értettem. A konkrét adatokat sajnos nem tudom, de úgy kb az országban 3 és fél millióan dolgoznak, akik közül ténylegesen úgy 2 millió hat-nyolc százezer adózik rendesen. Budapesten kb 1 750 ezer ember lakik (bár egyes becslések szerint a be nem jelentett albérlők és az egy munkahétből öt napot itt tartózkodó, de hivatalosan vidékre bejelentett emberekkel együtt ez kb. 2 millió fő.) Így vidéken 8 millióan laknak. :-) De ennyit a számokról. Nagyjából ez úgy néz ki, hogy az országban található három és fél millió munkahelyből úgy kb másfél millió található Budapesten és további fél millió Pest megyében a maradék meg vidéken. A GDP 38-át az itt Budapesten lévő cégek, vállalkozások, a még megmaradt gyárak és természetesen a munkavállalók termelik meg kiegészülve a különféle szolgáltatásokkal, amik ezt a hazai viszonylatban rendkívül sűrű (már-már túlzsúfolt) városi lakosság óriási igényeit igyekszenek kiszolgálni. A SZJA befizetés ilyen mértékű torzulása a Budapesten található koncentráltabb, több hozzáadott értéket előállító munkahelyek sokaságából adódik. Igen nagy a különbség, de ez nem Budapest hibája, hiszen más országokban is természetes, hogy sajnos vannak gazdagabb régiók meg vannak szegényebb területek. Igen szinte minden Budapesten van, mert ez az ország pénzügyi, kereskedelmi, politikai, gazdasági és még sok-sok minden központja. Csak úgy mint Ausztriában Bécs, Szlovákiában Pozsony vagy Szerbiában Belgrád. Magyarország sajnos nem olyan gazdag, mint Németország, aminek szinte minden régiója fejlett és a főváros Berlin mellett van egy pénzügyi, banki központ Frankfurt, egy kereskedelmi fellegvár Hamburg vagy egy ipari központ mint a Ruhr-vidék. Az autógyártó robotokat Győrben, Esztergomban és Kecskeméten keresse ne itt Pesten. :-)Sajnos az "etetés"-re már nem lehet ráhúzni azt a régi sablonszöveget hogy a "vidék eteti a fővárost". Ennek oka egyrészt, hogy rendkívül sok terményt és terméket már külföldről hoznak a pesti boltok és hipermarketek polcaira, mert olcsóbb mint a MAGYAR, mert sajnos megtehetik azt, hogy előállítási költség alatt eladásra kínálják és ezzel sajnos a magyar gazdák nem tudnak versenyezni és tönkre mennek. A budapesti olimpia úgy hülyeség ahogy van. Nálunk sokkal nagyobb és gazdagabb országoknak is nagy erőfeszítésébe kerül egy ilyen világmérető sportesemény megrendezése. Stadion most speciel Debrecenben épül és ha jól tudom Debrecen nem Budapesten van. Sose értettem mi köze van egymáshoz ahhoz hogy Budapesten szükség volna még több metróra, új hidakra(amelyet mellesleg sok vidéki is használna) és eközben meg borsodban és a nyírségben kartonokból és mindenféle anyagokból összetákolt "házakban" húzzák meg magukat az emberek. Igen nagy probléma, hogy ilyen van, de erre kéne lenni egy külön szociális vagy akármilyen irányultságú szervezet vagy a helyi önkormányzat, aki épp most kapott egy-két milliárdot a falu főterének rekonstrukciójára. Abból a pénzből talán futná néhány tucat takarosabb ház felépítésére is a rászorulóknak. És talán hasznosabb is lenne mint a csilli-villi műmárvány a kis posta előtt. És a szív köszöni szépen jól van, még dobog. A kérdés, hogy meddig?

@pesti civil: Akkor próbáljuk az új számokkal. azt tetszik írni, hogy 3,5 millió munkahely van az országban, melyből 1,5 millió a fővárosban és 2 millió a vidéken. Ez számomra már így is borzasztó megoszlás. Még elfogadhatatlanabb akkor, ha hozzáteszem, amit tetszik írni: Bp-en 1,5 millió munkahely jut 1,75 millió lakosra, míg vidéken 2,0 millió munkahely jut 8,00 millió lakosra. Budapesten majdnem 1:1, míg vidéken 1:4 az arány! Ez sem inhomogenitás? Nem feltúnő az, hogy a rendkívül kevés munkahely megoszlása, szétoszlása nagyon szélsőséges. Tetszik írni az SZJA-val kapcsolatban, hogy "igen nagy a különbség, de ez nem Bp. hibája". Hanem kié? Mátészalka akarta így? A robotok alatt az emberieket is értem. A banki, a biztosítói stb. robotok is robotok. Ezek munkáját Mátészalka is el tudná végezni. Mégsem. A magyar gazdák tönkretétele szükséges ahhoz, hogy földjeiket üveggyöngyért meg lehessen venni. Meg kell mutatni a parasztnk, hogy bármibe kezd legelni fog. Menjen csak el a kedve a melótól! Ugyan miből tudná hitelezni a magyar gazda az önköltség alatti árat? Miért tetszik ezt az aljasságot természetesenek venni? A metrők és a viskók közötti kapcsolat szoros. A pénz a kapcsolat. Az egyik helyen minden, és bármi, míg a másikon semmi. Erről írtam. A rajzokon lévő munkák mind csak a fővárosban végezhetők? Mégis ott vannak! Miért? Az eddig ide benyomott rengeteg pénz miatt. A gond az, hogy a vízfej egyre több pénzt kér, étvágya fokozódik. Nyerő helyzetbe kerülni Béccsel szemben, a régi budapesti vágy. Ez már eddig is nagyon sokba került, Budapest mégsem lett Bécs. A városok versenyét az ország pénzéből, mondván a mátészalkai is használja majd a 12-es metrót. Nem lett Bécs, és valószínűen nem is lesz. Budapest Bécsből nézve is Balkán. Az okot és az okozatot most sem lenne szabad összekeverni. Írásából mintha az látszana, hogy nyűg a vidék a fővárosnak. Csak meg kellene csinálni Budapestországot, a környező resztlit meg odanyomni a trianoni győzteseknek. A budapestiek zöme vidéki, utánpótlása most is onnan ered. Attól okosodnak meg, hogy átlépik a városhatárt? Nem lehetnének okosok otthonukban, vidéken, egy homogénebb Magyarországon? Én az aránytalanság, az inhomogenitás csökkentését szeretném javasolni ezért mutattam rá a torz térszerkezetre.

@alfoldi2011: Igen ezek a valós számok. Egy kicsit árnyalnám a képet, mert ez a 3és fél millió munkahely úgy kb öt és fél millió emberre jut, ugyanis van közel két millió munkaképes kor előtti (18 év alatti) és van kb két és fél millió munkaképes kor utáni (62 evésnél idősebb) ember. Így már nem 1,75 millióra jut 1,5 millió munkahely hanem csak kb 700 ezerre. Ugyanez vidéken a 8 millió helyett csak kb 4és fél millióra jut a 2 millió munkahely meg értelemszerűen a fennmaradt 800 ezer fővárosi munkahely. Így már azért csak nem olyan rossz a helyzet nem? :-) Mint már írtam azért van zömmel minden Budapesten minden mert egyrészt ez az ország fővárosa és másrészt a város rendkívül kedvező helyzetéből adódóan az ország legtávolabbi pontja is elérhető 3 órán belül. Ezzel szemben a román határ melletti Mátészalkáról pl Zalaegerszeg cirka 6 órás út. Az országon belüli elhelyezkedés sokat számít. Ezért van az, hogy kelet és közép Szlovákia nem Pozsony hanem Budapest vonzáskörzete. Nem vettem természetesnek a magyar gazdák tönkretételét, de azt Ön sem gondolhatja komolyan, hogy majd a mezőgazdaságból (amely a nemzeti össztermék (GDP) alig 5%át adja) fog megélni az ország? Természetesen rossz hogy hanyatlik a mezőgazdaság és a még abból élő emberek helyzete kilátástalan, de ezért megint nem Budapest a hibás. Azért volt itt egy Torgyán József is, meg kárpótlás, ellenőrizetlen földosztás stb. Ez nagyon összetett probléma. Hát igen a pénz, mely kapcsolatot jelent egy világváros alapvető működéséhez elengedhetetlen közlekedési eszköze és a magyar vidéken az ingatlanok kb 5-6 %át kitevő normális életre alkalmatlan "házai" között. Volt szerencsém elolvasni az írását és fogadja minden elismerésem. Ritkán olvastam ennyire aprólékos, minden részletre kiterjedő komplett vidékfejlesztési programot/dolgozatot. Látszik, hogy tényleg érdekli és a szívén viseli a jobb sorsra érdemes magyar vidék ügyét. Gratulálok. El is olvastam a művet és még nekem egyszerű pesti embernek is tetszett és mindenféleképpen tovább gondolásra érdemesnek tartom azt. Két dolgot nem igazán értek benne. Szép és jó dolognak tartom ezt határokon átívelő Szeged-Szabadka-Arad és Temesvár közötti együtt működési és együtt fejlődési megállapodást, de hogy ezek a városok együtt egy "metropoliszt" alkotnának? Elég merész dolog egy ilyet leírni 4 olyan városról, amelyek keresztben hosszában alig 6 km "szélesek és amelyek majd 100 km-re vannak egymástól. Nekem ezek inkább kicsi városoknak tűnnek jó távol egymástól a Dél Alföldi síkságon. A másik dolog ez az Alföldi autóút. Kérdés: mit nyernek az Alföld szegény részei, ha egy 2X2 sávos autópályával összekötik őket egymással, Temesvárral és Kassával? Az autópályáknak pont az a célja, hogy a szegényebb területeket összekössék a fejlett központtal, hogy esetleg a jó elérhetőség miatt a központi helyet nem igénylő gyárak vagy cégek a szegényebb régiókban építsék fel új székhelyüket, gyártóbázisukat, lehetőleg a központtal (Budapesttel)jó összeköttetésben lévő autópályák mentén lévő ipari parkokban. De az Kassa és Temesvár duó melyike fog az alföldi szegényebb régióknak fellendülést hozni? Főleg úgy, hogy trianon óta egyik sem az anyaország része? Így van Budapest nem lett Bécs. Hála a jó Istennek. Volt szerencsém Bécsben járni tavaly nyáron és bizony semmiért nem cserélném el az ottani állapotokat az itteniekre, mert Budapest egy igazi város, amely bizony barátságos, él, lélegzik és nem olyan steril műkatyvasz mint Bécs. Nem nyűg a vidék Budapestnek, hiszen nagyrészt a vidéknek, a vidéki embereknek (és a zsidóknak) köszönhető mind az az épített, építetlen és természeti érték, amely azzá tette Budapestet, ami ma látható. Budapestre mindnyájunknak büszkének kéne lenni, pestinek, budainak, vidékinek egyaránt, mert mindmáig ez a legnagyobb és legnagyszerűbb dolog, amit mi MAGYAROK felépítettünk. Hiába vannak szép falvaink, mert abból van több száz. Ha egyet láttunk mindet láttuk. De olyan város mint Budapest nincs még egy az országban. Itt mindenki ott hon lehet bárhonnan is jött. Ez a város befogad, ha már mindenhonnan kitaszítottak. Ha megkérdezünk egy külföldit, hogy mi is jut eszébe először Magyarországról, akkor vagy azt mondja hogy Puskás vagy gulyás, de még azért sokan a Budapest szót is kiejtik a szájukon. Talán nem véletlenül.

@pesti civil: Jó, menjünk tovább az Ön újabb számaival, de valami a számításában nem stimmel, hiszen: nem munkás korú 2+2,5= 4,5 munkás korú 9,8-4,5= 5,3 munkás korúak aránya 5,3/9,8= 54 % (1) (2) (3) (4) Bp. 1,8 1,0 1,5 1,5 vidék 8 4,3 2,0 0,5 5,3 3,5 (1): lakosság száma (2): ezen belül a munkás korúak az 54%-os arány szerint (3): a munkahelyek száma (4): az egy munkás korúra jutó munkahely száma Az arány még így is HÁROMSZOROS. De miként is lehetne másként, tessék szíves ránézni az írásomban lévő képekre. A képeken jól látszik, hogy a munkahelyek zöme Bp-en van! Minden számítás nélküli nyilvánvaló aránytalanság ez. Minden a munkahelytől függ, mindennek alapja a munka, mivel itt kap a szerencsés ember pénzt, amiből azután eszik, lakik, színházba megy stb. A munkahely létesítéséhez pedig a sokféle inhomogenitást meg kellene szüntetni. Hasonlóan pl. a mobilok vételi képességéhez, mely ma már majdnem azonos az ország majdnem teljes területén. Pozsony, Bukarest, Párizs, London sincs az ország majdnem közepén, tehát kissé sántít, amit írni tetszik. Az energianövények termelésével, a tisztességes felvásárlási árakkal, a valóban minőségi mezőgazdasági termékekkel az 5%-os GDP változhat. Miért is akar itt annyi külföldi földet venni? Csak itthon nézik le, kezelik le a földet. (Ennek okát az előző levelemben leírtam.) A GDP ma már nem az a mutató, mellyel minden kifejezhető. Sőt, a GDP az állandó növekedés és nem a fejlődés mutatója. Az állandó növekedés pedig, mint tudjuk, fenntarthatatlan, a természeti kincsek végessége miatt. Elavult, túlhaladott mérőszám! Igen, a mezőgazdaságot összetett problémává sikerült tenni. Szerintem nagyon kicsi a lakhatatlan ingatlanok 5-6%-os aránya is, melyet írni tetszik. Az egyszerű szegedi ember köszöni az egyszerű pesti ember gratulációját! Ma a világban folyik a települések versenye. Szeged, de Pécs, Debrecen, Győr sem, Budapestre nem számíthat. A megoldást a határokon kívül kell keresni, bármilyen nehéz is. Az alföldi ember ugyanazt nyerné az autóúttal, mint Budapest az autópályákkal. A budapesti döntéshozók Budapestet beültették az autópálya hálózat középpontjába, mint pókot a hálójába, nyilván nem véletlenül, hiszen lehetne autópálya csomópontban Mátészalka is. Mégsincs ot, valami miatt. Másrészt: az Alföld szegény része Ukrjana keleti széléből nézve távoli nyugat! Csak mostohaságra van kényszerítve. Temesvár Románia, Kassa Szlovákia második legnyagyobb városa. Temesvár 400 ezer fő körüli lakosságú. Két ekkora város között Európa boldogabb felén nem is kérdés az autópálya szükségessége, csak itthon vitatják. Ráadásul én csak autóutat írtam. Úgy helyes, ahogyan írni tetszik az "Az autópályáknak pont az a célja ..." kezdetű mondatban. Meg tetszett válaszolni a saját kérdését. Szerintem vidéken legalább annyi szépség van, mint Bp-en. Hol található meg Sopron, Keszthely, Eger szépsége Budapesten? Vidéken legalább annyit építettek a Magyarországon élő népek, mint Bp-en. Sajnos azzal sem értek egyet, hogy a falvaink mind egyformák, már csak a bennük élő emberek különbözőségei miatt sem. Hogyan lenne a turistának Bp-en kívüli képe, ha nem jutnak, ha nem juthat el a vidéki szépségekhez. Én a turista szótárból a Balatont sem hagynám ki. Szeretném javasolni, hogy nézze végig a Tisza, a Maros vonalát, remélem megváltozik a véleménye.

@alfoldi2011: Igen igaza van rosszul számoltam, mert én kereken 10 millióval számoltam, mint az ország lakossága, de sajnos mint tudjuk már nem vagyunk ennyien. Megint igazat kell adjak önnek kedves Mihály, lakosságszámhoz mérten a pesti munkahelyek száma a vidékihez képesti aránya tényleg háromszoros. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Budapesten a népsűrűség 3200 fő/km2, amely több mint 30 szorosa az országos 104 fő/km2-es átlagnak . Ilyen kis területen ekkora népesség koncentráció már önmagában is teremt közel fél millió munkahelyet a hatalmas tömeg alapvető szükségleteinek kielégítésére. Ezzel szemben mondjuk Mátészalkán nem igen van ekkora forgalom. Mellesleg Mátészalka már a szocializmus idején is az elmaradott területek közé tartozott, szóval sajnos nem új keletű a kelet nyírségi kisváros hanyatlása. Mivel vidéken igen nagy területen igen kevesen laknak, tehát nem nagy a népsűrűség, így sajnos kevesebb a lehetőség is, mert nem éri meg a ritkán lakott területeken beruházni. Nem lehet nagy forgalmú és sok magasan vagy alacsonyan képzett embert igényló hatalmas gyárakat építeni ott ahol nem hogy elegendő munkaképes korú ember, de még elegendő lakosság sincs. Ezért ezek a cégek zömmel Budapesten és környékén vagy Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Győrben, Kecskeméten, Nyíregyházán vagy Székesfehérváron ruháznak be. egyszóval ott ahol az eleve magasabb lakosság és nagyobb népsűrűség esetleg autópálya található. Nem számíthatnak Budapestre? Tetszik tudni, hogy már jó ideje a hatalmas adósság alatt fuldokló "bezzeg" város Debrecent a budapesti adófizetők pénzéből finanszírozzák? Akkor még egyszer utoljára leírom, Budapest az országon belül a lehető legkedvezőbb helyen található (pont középen szinte mindentől egyenlő távolságra), így a lehető legnagyobb balgaság lenne a határhoz közeli Debrecent, Nyíregyházát vagy éppen Mátészalkát kijelölni fővárosnak. Hiába épít Pozsony akárhány autópályát a szélrózsa minden irányába, attól még az marad ami. Egy határszéli kisváros, amely nagyobbnak akar látszani mint ami, ráadásul még Bécs elővárosa is. Romániában nincsenek autópályák, Bukarest meg egy hatalmas panellakótelep hatalmas nyomortanyákkal tarkítva. Nálam ez nem tartozik bele az igazi város kategóriába csak maximum egy helyre összehordott kövek és téglák sokasága. Párizs meg London egész Európa központjai, így nem egy kategória az előbb említett városokkal. Az energianövények termesztése egyenlő a fölpazarlással ugyanis több energia kell az előállításukhoz, mint amennyi energiát adnak végül. Igen tisztességes módszerekkel változhat és nőhet kb 8-9 %-ra. De a tisztesség szó, mint tudjuk már nagyon rég nem szerepel "szent" társadalmunk szótárában. Igen folyik a települések versenye jól mondja. Ezért én elsősorban az országon belül keresném a helyzet megoldását. Le Temesvárral, le Kassával. Koncentráljunk a mi saját városainkra és ne siránkozzunk a trianoni következmények miatt. Fel a fejjel és mutassuk meg a világnak, hogy ha már így alakult, akkor mi ebben kis országban is képesek vagyunk nagyot alkotni. Először is mindenki, aki teheti költözzön be a legközelebbi városba vagy nagyvárosba. A jövő a városokban van nem a falvakban. Konkrétan most Magyarországnak egy 3 milliós Budapestre (1 milliós agglomerációval) és egy fél milliós Szegedre, Kecskemétre, Nyíregyházára, Miskolcra, Debrecenre, Székesfehérvárra, Pécsre és Győrre van szüksége, melyeknek dinamikus gazdasága, nagy belső piaca, kereslete, jó fizetőképessége, nagy GDP-je, jó infrastruktúrája és közlekedése lenne. Ha ez megvalósulna akkor Kassa, Temesvár sőt még Pozsony is csak ámulna, bámulna. Kisebb kb 100-200 ezres városok továbbá lehetnek Veszprém, Nagykanizsa, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Siófok, Sopron, Szombathely, Kaposvár, Dunaújváros, Baja, Zalaegerszeg, Salgótarján, Tatabánya és Esztergom. A fenn maradó 1,5-2 millió ember meg aki még akar nyugodtan lakhat a falvakban. Ez olyan 80 százalék körüli városi, nagyvárosi népességarány lenne Magyarországon. És ez még nem is olyan magas mert Angliában ez az arány 94 illetve 6 százalék. Igen vidéken is rengeteg szépség és csoda van, de mint már írtam feljebb is elszórtan és némelyik eléggé megközelíthetetlen, eldugott helyen van. Nem egyformák a falvaink persze, nagyon nem. Vidéken is legalább annyit építettek, mint Pesten igaza van. A különbség csak annyi hogy itt ezt a sok mindent sokkal koncentráltabban és sokkal nagyobban építették meg. Az átlagember meg olyan hogy sokkal jobban érdekli ha valami nagy és érdekes, mint ha kicsi és érdekes. Amúgy meg volt szerencsém Szegedhez is pár éve és higyje el sokkal több, jobb és főleg szebb épített érték van az Ön városában, mint az agyonsztárolt Debrecenben vagy akármelyik másik nagyvárosunkban. Szegedet egyébként szokták a hasonló városszerkezet (az ott található sugár és körutak meg hidak) miatt kis Budapestnek is hívni. Bizony a Balaton is erősen jelen van mint a turisták egyik legkedveltebb célpontja. Arra is büszkék vagyunk. Minthogy Szegedre is.

@pesti civil: Tisztelt Vitapartnerem! Miután írásom lesodródott az első oldalról, nyilván kisebb lesz iránta az érdeklődés. Köszönöm észrevételeit. Kérem, szíveskedjen nézegetni a dolgozatomban lévő rajzokat, mert azok minden különösebb számítgatások helyett egyértelműen mutatják torz világunkat. Rákattintva a rajzokra, azok látható méretűek lesznek. Sajnos ezek a tények senkit sem érdekelnek. A fővárosi döntéshozóknak kellemetlenek, mert az eddig elrejtett valóságra engednek rálátni, a vidékieket pedig tovább szomorítják. A vidék számára ez mega a kiúttalanság. Budapestország, a városállam, hatalmas iramban épül tovább.

@roland.laposi: Köszönöm! Szeretném azonban, ha az alapkérdésre kapnék választ: fenntarthatónak, fejlesztendőnek tartják-e mértékadó szakemberek az ország ilyen mérvű gazdasági, életminőség-beli kettészakítását, mint amilyen az idézett rajzok alapján nyilvánvaló? Vagy másként: megengedhető-e ekkera inhomogenitás ebben a kis országban, mely Közép-Európa szívében fekszik? Budapest már Trianon előtt is nagy volt az országhoz képest, még elviselhetetlenebb méretű, és főleg arányú lett Trianon után. Miközben ez hatalmas áldozatába került már eddig is az országnak, az igyekezetek következményeként létrejött egy vízfej, mely sajnos egyre több energiát akar elvonni, elszívni környezetéből, akár egy rákos daganat. Etetjük tovább ezt a tumort? Operálunk vagy nem?

@alfoldi2011: Erről a hozzászólásról a következő jutott eszembe, igaz már régen, de megtörtént: Országos cégnél dolgoztam és az egyik vidéki (vezető állású) kollegának, ha már nem volt más érve, mindig a következőket modta. Ezeknek a k... pestieknek még abban is szerencséjük van, hogy az évi átlhőmérséklet Pesten két fokkal magassabb. Ryhe