Nézőpontok/Kritika

A tudomány haszna

1/2

Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.

Hirdetés
?>
?>
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori   Iskola, 2018.
1/2

Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.

A tudomány haszna
Nézőpontok/Kritika

A tudomány haszna

2019.02.06. 15:22

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Nyíregyháza

Építészek, alkotók:
Szabó Levente, Kerékgyártó Béla

Ritka eset, amikor egy doktori program eredményei az egyetem falain kívül is érvényesek lehetnek. A Műegyetem Balázs Mihály vezette építőművészeti doktori iskolája most egy olyan, mindössze 300 példányban megjelent tanulmánykötettel rukkolt elő, amelyben a továbbépítés és újrahasznosítás kérdését a 2017/18-as tanév során körüljáró stúdiumokat gyűjtötte össze.

A doktori kurzus jelentős előadói köre révén a Kerékgyártó Béla és Szabó Levente által szerkesztett tanulmánykötetről, annak metodológiai, gyakorlati és elméleti, szakirodalmi megközelítéseiről megállapíthatók, hogy azok a mai hazai építészeti gondolkozás legjavát reprezentálják. 

Lépték, modern örökség, funkcióváltás - lényegében e három vezérkategória köré szerveződő esettanulmányok sora a kötet. Ritka szerencsés város Nyíregyháza, hiszen mintegy féltucat, különféle metszetű nagyon alapos elemzés tárgya. Ilyen fajsúlyos szellemi munka nem gyakran jut egy-egy település lehetőségeinek kiértékelésére. A rozsdazónák rehabilizációjának közéleti tematizálódásához jól kapcsolódnak azok a esettanulmányok, amelyek ugyan nem egy-egy konkrét iparterület megújítását, de korábbi funkciójuktól elszakadó terek újradefiniálásának elméleti kérdéseit boncolgatják.


Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori   Iskola, 2018.
2/2
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.

 

E vizsgálatok homlokterében a két világháború közötti hazai klasszikus modern építészet áll. És ugyanígy megjelenik, a ma már történelmi patinát kapott későmodern korszak, a hatvanas-hetvenes évek itthoni építészete is. Budapesten ma nagyon sok bő hetven évvel korábban elpusztult, hajdan alig három-négy évtizedet megélt, létezésük idején is sok ellenérzést kiváltott “történelmi" épület vissszaépítése van napirenden. Természetes, hogy a mind építészeti, építészet-esztétikai, mind urbanisztikai és eszmei szempontból vitákat kiváltó jelenségekhez, ezek analíziséhez, előzetes vagy folyamatközi értékeléséhez jól szolgál, ha fogalmaink köre bővül. Egy-egy kategória aktuális értelmezése megfrissülve áll a rendelkezésünkre. Az ehhez szükséges alapos gondolkozást most közel kéttucat szerző ugynennyi tanulmánya segíti. 

 

Bojár Iván András

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.