építészet : környezet : innováció

A tudomány nevében

Hogyan lehet az egykor pezsgő társadalmi és tudományos közéletet visszahozni a Széchenyi térre? Molnár Kristóf diplomamunkájában a tér rendezésére és az MTA székház bővítésére tesz javaslatot egy olyan fórummal, ami megteremti a kapcsolatot a székház tudományos élete és a térre látógató emberek között.

Helyszín

1825-ben társadalmi kezdeményezésre meglapították a Magyar Tudományos Akadémiát, majd 1865-ben August Stüler tervei alapján közadakozásból megépült a székház is. Ezzel megalakult a magyar tudományos élet központja, amely a tudomány művelésén és gyarapításán kívül annak terjesztését tűzte ki célul. Mára az intézmény nyitottságát és kapcsolatát a társadalom felé elvesztette - a tudomány a tudósoké lett. Nem mindig volt azonban ez így, hajdanán a székházba befolyt a Széchenyi tér élete és a heti felolvasóestek is élénk érdeklődést váltottak ki. A Lánchíd elkészülte után a helyszín gyorsan Budapest társadalmi tudományos és gazdasági központjává vált. A tér életében jelentős szerepet töltött be a híd, kialakítását mindig annak tengelye rendezte. A II. világháború után előtérbe került az autós közlekedés, így a gyalogosok és ezzel együtt a tér társadalmi szerepe is háttérbe szorult.


Széchenyi tér fejlődése


Építészeti szándék

Diplomamunkám építészeti szándéka a tér egykor pezsgő társadalmi és tudományos életének újrateremtése a tér rendezésével és egy tudományos fórum létrehozásával, ami megteremti a kapcsolódási zónát a térre látogatók és a tudományos élet munkája között.


Széchenyi tér axonometria - építész: Molnár Kristóf

 

Kapcsolat a székházzal

Az új tudományos fórum az MTA székház bővítése, amely fizikai és szellemi értelemben is a székházhoz tartozást hivatott képviselni. Megteremtve a ma hiányzó teret ahhoz, hogy a székház élete kiköltözhessen, míg a tér élete beköltözhessen az új tudományos fórumba, így létrehozva a kapcsolódási zónát. Közvetlen, fizikai kapcsolat a székház pincéjével alakul ki, közvetetten a székház homlokzatára történő rálátás biztosítja a kapcsolódást, míg elvi síkon a székház termeihez hasonlóan a vizuális kapcsolat a Dunával.


Makett - építész: Molnár Kristóf


Téri egységek

A tudományos fórum három fő egységből épül fel. Középpontjában az agora, egy új közösségi városi tér áll. A lépcsőzetesen kialakított olvasó-, előadó- és tanulótér a közönség közvetlen találkozási pontja. A második traktus a megnyitások irányában található (Széchenyi tér - Duna, illetve MTA székház), itt kap helyet látógatóközponti rész: az információs pult, a shop és a kávézó is. A harmadik elem az agora köré szerveződő kiállítótér, ahol az akadémia tudományos munkássága mutatható be állandó és időszaki kiállítások keretén belül.

Molnár Kristóf

 

Előtér, kávézó látványterv - építész: Molnár Kristóf

 

vélemény írásához jelentkezzen be »