A várfalon túl - a Hilton Budapest északi szárnyának bejárata

A véletlen, a természeti adottságok és a mérnöki tudás egyaránt alakította a Hilton Budapest a középkori műemlékekhez és a szélesebben vett épített környezethez egyaránt illeszkedő új bejáratát, amelyet Pályi Gábor, a Közti építésze tervezett Vargha Júlia munkatársával.

A budavári turistaforgalom zavartalansága, a vári üregek, barlangok épségének megóvása céljából Budapest I. kerület Budavári Önkormányzatának régi vágya volt a vár teljes területéről az autóbuszforgalom eltüntetése. A várbuszokat már korábban kisméretű elektromos járművekre cserélték.

Ehhez az elgondoláshoz csatlakozott a Hilton Budapest szálloda tulajdonosa a Danubius Zrt. is azzal az elgondolással, hogy a jelenlegi Hess András téri főbejárathoz gyakorta autóbusszal érkező vendégek az épületet egy új bejáraton keresztül, a várfalon belüli terület érintése nélkül is megközelíthessék.

A Hilton Budapest eddig is rendelkezett a vár alatti Hunyadi János útról a Halászbástya mellett egy bekötő szerviz úttal a gazdasági forgalom lebonyolítására. Ez az út volt meghosszabbítható egy buszforduló kialakításával, hogy elérhető legyen a várfal tövében kialakítandó új bejárati pavilon.

Korábbi próbálkozásokkal ellentétben, amikor a forgalom külső üveglifteken bonyolódott volna, végül a műemléki környezethez jobban idomuló, várfalon keresztül történő, rejtett közlekedési megoldás kristályosodott ki. Az új bejárat belső átalakításokat is vonzott maga után. Az autóbuszokkal a szállodába érkező, vagy távozó vendégek ki-, bejelentkezése a Hilton dominikánus kolostor udvara mentén lévő egykori refektórium területén kialakított fogadótérben történik, ami új életet ad az addig alárendelt raktárként üzemelő területnek. Ez a terület az északi hotelszárny szintjeivel közvetlen forgalmi kapcsolatba kerülhetett a kolostorudvaron két új panoráma felvonó segítségével, amelyekből a műemléki maradványok új szemszögből is élvezhetővé váltak.

Szintén korábbi elgondolások szerint a bejárati pavilonon át a várfalon belülre lépve nagy belmagasságú ünnepélyes térbe juthattunk volna, amelyben szabadon emelkedtek volna a felvonók. A véletlen természeti adottságok más megoldást hoztak. A várfal oldalát kutatva kiderült, hogy itt természetes sziklák és épített falazatok együttesen adják a várfalat. Az elképzelt bejárat helyén körülbelül négy méter magasságban jelentős szélességű, de csak 40 cm magas természetes üregre bukkantunk. Barlangászok hason csúszva derítették fel az üreg kiterjedését és szép mennyezetét, amely nagyságában épp a szükséges alapterületet adta. Ezek után ennek a természeti képződménynek a megóvása vált elsődlegessé, így nem maradt más hátra, "csak" a padló több méteres süllyesztése és máris kialakult a bejárat. A szikla töredezettsége azonban komoly feladat elé állította a mélyépítő tervező és kivitelező csapatot. A sziklát is meg kellett támasztani, mert önmagában az üreg mennyezete nem állt meg. Három emeletnyi sziklában kellett felvezetni az új liftblokkot, mellesleg gondoskodni kellett arról is, hogy a szálloda felettünk lebegő hat szintjének alapozása ne sérüljön, az millimétereket se mozdulhasson el. A tervek így, menet közben, az új és új napvilágra kerülő feltételeknek megfelelően többször módosultak. Ugyancsak érdekes a korábban meglévő és egy középkori nyíláskeretben végződő pincelejárat folytatása az alsó szinti liftelőtérhez. Geometriai szerencse, (és műszaki tudás) kellett ahhoz, hogy a kőkeretet megtartva, azon átjutva, a hatalmas súlyt cipelő alaptest és a mállékony várfal felülete között - egyik oldalán természetes sziklafallal - közben ismét napvilágra kerülő középkori vakolt felület mellett ez a lépcső megvalósulhatott.

A bejárati pavilonnak védetten kell biztosítania a vendégek ki-, beszállását a buszokból, ezért könnyed konzolos tetőt terveztünk antikolt fémlemezfedéssel, könnyed acél oszlop alátámasztással, amit klimatizált üvegdoboz követ. A bejárat többi részét mészkő és fa jellegű burkolat fedi. A pavilon üvegtetővel kapcsolódik a várfalhoz, mely fénnyel látja el a területet és feltekintést biztosít: "hol is járunk?". Aztán rögtön a természetes barlangi mennyezet következik, mely a természetes oldalfali sziklák folytatása. A szükséges vasbeton kiváltószerkezeteket tükör felület takarja.

Két nagy hidraulikus felvonó juttatja a kolostor kerengő szintjére a vendégeket, akik itt üvegfalon át és a Babits sétány új üvegkorlátján keresztül a parlament panorámájával szembesülnek. A hajdan refektóriumként szolgáló, alapfalaiban megmaradt fogadóteret rés-szerű ablakokkal összekötöttük a kerengővel, hogy ide is több természetes fény juthasson.

A teret a recepció és a háttérben az egyéb kiszolgáló funkciók helyiségei (mosdók, poggyászraktár, teakonyha, épületgépészet) övezik. Ennek a területnek a belsőépítészeti kialakítása angol belsőépítész kollégák keze munkáját dicséri.

Bejelentkezés után a vendégeknek nem marad más hátra, mint a kerengő oldalában induló, másik két új üvegfelvonón keresztül - emelkedés közben élvezve a kolostorudvar látványát - feljutni a párhuzamos kivitelezésben megújuló szobákhoz és élvezni a budapesti tartózkodást.