építészet : környezet : innováció

A villányi Halasi Pince

A villányi Diófás tér a borváros egyik jellegzetes helyszíne. A Gere borászat szállodája, és a Vitényi Pince közti foghíjtelken csak egy romos viskó árválkodott annak idején. Így kezdődik Hoffer Ottó épületének története.

A ház története

Az eleinte lakóháznak(!) szánt építmény külső- és belsőépítészeti terveinek elkészítésére 2009-ben kaptam felkérést egy pécsi vállalkozótól, aki évekkel a projekt megkezdése előtt tett szert a rendkívül látványos helyen található telekre. Saját elképzelései szerint a három szintes épület „nyugdíjas éveinek színtere” lett volna.

Érdekes, de az első terveimet is a „Halasi Pince” névre kereszteltem. Erre a felvetésemre- vagyis hogy legyen az épület egy borászat központja, színvonalas melegkonyhával- többszöri tiltakozás után, végül is pozitívan reagált a tulajdonos. Mára a Halasi egy sikeres kultuszhely, tökéletes étlappal, kiváló borokkal, minőségi szálláslehetőséggel.

A Halasi Pince, Villányban

Szóval már a kezdetekben is egy folyton változó építészeti koncepcióval, funkcionális terekkel, és sokszor ad hoc elképzelésekkel kellett szembenéznem a megrendelő részéről. Nem adtam fel!

A részletgazdag homlokzatok, varázslatos belsőterek jól átgondolt, kiforrott külsőt mutatnak, pedig bizony sok esetben improvizatív megoldásokra volt szükség, amely abszolút távol áll az építészettől!

Külön kiemelném még azt a felém támasztott igényt, hogy minden egyes részletről, bútorról, nyílászáróról (stb) készítsek külön látványrajzot, mert csak így tudja elképzelni Halasi Úr az adott szituációt, tárgyat, enteriőrt. Hihetetlen mennyiségű akvarell, vázlat, térrajz készült az építkezés alatt, ebből természetesen töredék mennyiséget osztanék meg önökkel, mert hatalmas az anyag, szinte feldolgozhatatlan…

Az épület eleinte egy, később két homlokzattal lett kialakítva, mert a térre néző telek középen kissé „el van törve”. Ezért a ház két irányba kommunikál, és ezt a dupla rizalittal (eltérő hangsúllyal) sikerült kihangsúlyoznom. A két oromzatos homlokzati egység a Baranyai- dombság, az Ormánság, és kicsit a Kelet- Mecsek jelentősebb népi építészetéből, és kicsit a műépítészetből merítkezik, csakúgy, mint az aszimmetrikus központi „nyak”- épület.

A Halasi Pince, Villányban

Mivel teljesen új épületről van szó, nehéz kihívás volt teljesíteni azt az igényt, hogy minden részlet legyen antikizáló, mintha műemléki rekonstrukcióról lenne szó. A modernitás csak apró részletekben kacsint ránk, amennyire nem zavaró!
A pinceszinten helyet kapó étterem koncepcionálisan két részre osztható. E szerint a „legmélyebb” ponton elhelyezkedő körpince bizáncias- kicsit románkori hatású egyszerű kupola, „gurtnikkal” tagolva. Körben 12 oszlop osztja részekre a függőleges oldalfalakat, melyek számmisztikailag, és építészetileg is megnyugtató teljességet kölcsönöznek a térnek. Külön kiemelendő a térben elhelyezett világítás részlet gazdag elhelyezése, amely több kapcsolási körrel rendelkező korszerű BUSZ- vezérlésű led-technológiával lett kialakítva. A kupola tervezésében, és felépítésében Heimann Ferenc jeleskedett, aki sok villányi, és szekszárdi borászatban hagyta ott a kézjegyét. A pinceszint, és később a felső épületi szárnyak kialakításában is folyamatosan együttműködtem Ferenccel, aki igazi virtuóza a kupoláknak, boltíveknek.

A középkorias kupolatérből „kiérve” az étteremben egy kontinuis átmenetet érzékelünk, mintha a falak többszöri elbontásával, újraépítésével egy sokszorosan felhasznált építőanyagokból felépített pincében lennénk.

Ez a tagolt tér képviseli a vendéglátás gerincét, amely osztottságában is izgalmas, áttekinthető, mozgalmas világ. Fényekkel, bútorozással több funkcióhoz alkalmas egység, antik mediterrán (Villány-bor!) érzésekkel. Mivel a pince enteriőrjének kialakításakor igazi Magyar párhuzamokat nem használhattam, (elpusztultak ezek a terek) ezért megpróbáltam saját kútfőből merítkezni.

A Halasi Pince, Villányban

A földszinti kávézó, és a vele egy építési szinten elhelyezkedő recepció már egy újabb kor hangulatát idézi. Berendezésében századforduló, a falak osztottságában inkább barokk- késő reneszánsz. Mivel ez az időszak is elég gyér emlékekben a mai Magyarországon, párhuzamokat inkább Erdélyből, Burgenlandból, vagy a Felvidékről érdemes keresni. Ne feledjük azonban, hogy ha nem is tájegységileg, de építészetileg,( történelmileg) téralkotásban inkább hozzánk tartoznak ezek a vidékek, mint a „Viktoriánus, vagy a mediterrán- ma használatos kispolgári enteriőr!

A földszint sok közlekedővel, és funkcióval ellátott terület, ezért különös kihívás volt a lépcsőházak, az utca, és az udvar metszéspontjában található „tranzit-útvonalak” kialakítása úgy, hogy a szobákhoz való bejelentkezés, és a nyugodt kávézás is biztosított legyen ugyanabban a légtérben. A pult kialakításának helyszíne a házigazda kérése volt, én egy nyugalmasabb hosszúfalra helyeztem volna, de ez a döntés is az úgynevezett „sok improvizáció” eredményeként a vonulási utak tengelyében került kiképzésre. Végül is „megszoktuk!” Nem annyira a földszint egyetlen szobáját, amely a tulajdonos saját bejáratú lakrészének lett kijelölve, de a későbbi funkcióváltás után vendégfogadásra „kárhoztatott.” Akárhogy hangszigeteltük, az udvari vendéglátás, és a zajos rendezvények mégis beszűrődnek.

Az ablakok alatt haladnak el a vendégek a hátsó terasz irányába, és két székkel körbevett asztalokat is elhelyeztek később. Így már a szoba elvesztette intimitását, pihenésre alkalmatlan lett. Ez mégis a tulajdonos döntése.
Viszont szép lett…

Az emelet hat szobát, és a lépcsőházakat foglalja magába. Minden szobához tartozik saját fürdőszoba, melyek kijelölése a strangok megépülése után történt! Elmondhatom, hogy ez az a pillanat, amikor minden centi számít! Rémálom a belsőépítészekenek! Ennek ellenére a különböző arculattal ellátott szobák egyedi, kényelmes vizesblokkokkal lettek felszerelve, mindenki megelégedésére! A luxuskörnyezetben is megállta helyét az építészeti koncepció, a bútorok bontott fából készültek, a vakolat rusztikus, és a világítás- dekorációk is erősítik a trendet.

Külön meglepetésként a három szintes ház hatalmas tetőterében is sikerűlt egy lakrészt kialakítani, a gépészet halk- és zavartalan üzemelése mellett. A déli szárnyban kialakított légcserélős szellőztetőrendszer a legkorszerűbb technológiai követelményeknek felel meg, ugyanakkor észrevehetetlen, csakúgy mint a fűtésrendszer. Végül a szobák egy- egy split klímát is kaptak, amit már nem volt időnk kellően eltüntetni…

A Halasi Pince, Villányban

A tetőtéri szoba egy exkluzív lakosztály, amelyet az építtető családja használ. Ehhez a térhez tartozik egy hall, egy előtér- gardróbbal, egy hálószoba, illetve fürdőszoba. A tetőtéri szobából kilépve „cseles” teraszra jutunk ki, ahonnan páratlan panoráma tárul a Dráva folyó síkjára!
A teraszról nyíló- már említett- gépészet, illetve a szennyes tároló rejtve maradt, nem zavarja az ottlakókat.

Összességében a sok kritériumnak megfelelő- stílusban és funkcióban jól kialakított - épület ugyan nem művészettörténeti jelentőségű, de a jelen kor eklektikus- néha útját vesztett építészetében, (belsőépítészetében) egy hagyományokból merítkező, és jövőbe mutató egyedi klímát talált ki Magyarországon. Büszkén állíthatom, ezt mi találtuk ki, és a stílus mára sok követőre talált, valamint számunkra is számos megrendelést hozott. 

Hoffer Ottó
Székesfehérvár, 2014 08.13.

 

Ottiburkolatok Mapei segédanyagokkal a villányi pincészet kialakításában

A Halasi Pincészet zöldmezős beruházásként épült Villány belvárosában, az anyagfelhasználás és az anyagválasztás is tudatos volt. A kialakítás során alapvető törekvés volt, hogy a beépített elemek ne kész gyári termékekből, hanem hazai manufakturális keretek között készült termékekből kerüljenek ki.

"A komplex, magas minőségű segédanyagrendszer nekünk könnyebbség. Ráadásul a Mapei Kft. által képviselt átfogó építőipari szemlélet minket is jellemez. A Mapei Kft. ezt magas fokon megvalósítja, s így nekünk is egyfajta útmutatást, modellt jelent. A Mapei Kft. kommunikációja, partnerkezelése és a cégszervezés is számunkra példaértékű.” - hangsúlyozza Hoffer Ottó belsőépítész (Otti Manufaktúra Kft.)

A Halasi Pince, Villányban

Az Otti Manufaktúra Kft. két területen alkalmazza a Mapei termékeket. Egyrészt a betonanyagú burkolataikhoz a Viscofluid SP1 és Viscofluid SCC10 betonfolyósító, illetve stabilizáló adalékszereket alkalmazzák, másrészt a nehéz burkolatelemekhez a Mapei magasminőségű hidegburkolati rétegrendjét ajánlják, építtetik be. A betonkő burkolatok ragasztásához a Halasi Pincészetnél beltéren és kültéren is a Mapei hidegburkolati anyagait alkalmazták. A burkolati kivitelezés a Kókány és Fia Épületburkoló Vállalkozás végezte. Készbeton aljzaton a PRIMER G alapozástól kezdve kezdték a burkolási munkát. Néhány helyen ULTRAPLAN kiegyenlítésre is szükség volt.

A Halasi Pince, Villányban

A vizes helyiségekbe MAPEGUM WPS kent szigetelést és MAPEBAND hajlaterősítőket építettek be. A nehéz betonburkolatok kiváló ragasztójának bizonyul az S1 osztályba besorolt Mapei ragasztó, a KERAFLEX MAXI S1. A kisebb betonelemek, greslapok, kerámialapok oldalfali ragasztásához a lecsúszásmentes ADESILEX P9 ragasztót alkalmazták. A Halasi Pincészet kivitelezése során még csak KERACOLOR GG-vel töltötték ki a rusztikus hatású burkolatok fugáit, de azóta nagyon bevált fugázóanyag az Otti burkolatok esetében a KERACOLOR RUSTIC is. A felsőbb szintek fürdőiben a lapburkolatok fugatömítéséhez az ULTRACOLOR PLUS-t is alkalmazták. A csatlakozások tömítését a rugalmas ecetsavtartalmú MAPESIL LM-mel végezték.

 

 

 

 

Mapei

vélemény írásához jelentkezzen be »