| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A Zirci Ciszterci Apátság komplex átalakítása

1/45

Archív felvétel az Apátsági épület a növényházzal egy képeslapon, forrás: Dombi Ferenc

A kiállításon szereplő metszet 1913-ból, forrás: Szőcs Judit

A zirci Apátság egy színezett metszeten, forrás: Dombi Ferenc

Archív kép a növényházról, forrás: Dombi Ferenc

A templom felújítás előtti állapota, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: az egykori apáti ebédlő a felújítás előtt, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület a felújítás előtt (részlet), fotó: Péczi Katalin

Ilyen volt: a kiállítási épület udvar felőli homlokzata, bejárati kupolacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

llyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: az oktatási kabinet, mint tornacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Kincstár, fülkék látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár látványterve palástokkal, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kiállítás látványterve az 1913-as metszettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kiállítás látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Az oktatási kabinet tervei a gobelin kerettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár falnézeti tervei, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Zirci Ciszterci Apátság felújított homlokzata, fotó: Szőcs Judit

A templomtorony, fotó: Szőcs Judit

A kiállítási épület kert felőli homlokzata a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit

Az oktatási kabinet a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Az egykori templom egyedüli megmaradt pillére, fotó: Szőcs Judit

Az apátság díszudvara, fotó: Baku Eszter

A felújított bejárati épület a pénztárral, ajándékbolttal, fotó: Baku Eszter

A felújított bejárati épület a vizesblokkokkal, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

Az Apátság, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

A templom mennyezetfreskói a restaurálás után, fotó: Szőcs Judit

Ilyen lett a kupolacsarnok belülről a felújítás után, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból: a ciszterci apátokat bemutató terem, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Az apáti ebédlő freskórészlete, fotó: Baku Eszter

A templom belülről, fotó: Baku Eszter

A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter

A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter

A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit

?>
Archív felvétel az Apátsági épület a növényházzal egy képeslapon, forrás: Dombi Ferenc
?>
A kiállításon szereplő metszet 1913-ból, forrás: Szőcs Judit
?>
A zirci Apátság egy színezett metszeten, forrás: Dombi Ferenc
?>
Archív kép a növényházról, forrás: Dombi Ferenc
?>
A templom felújítás előtti állapota, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: az egykori apáti ebédlő a felújítás előtt, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: a kiállítási épület a felújítás előtt (részlet), fotó: Péczi Katalin
?>
Ilyen volt: a kiállítási épület udvar felőli homlokzata, bejárati kupolacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
llyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: az oktatási kabinet, mint tornacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Ilyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Kincstár, fülkék látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
A kincstár látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
A kincstár látványterve palástokkal, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
A kiállítás látványterve az 1913-as metszettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
A kiállítás látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Az oktatási kabinet tervei a gobelin kerettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
A kincstár falnézeti tervei, Földes és Társai Építésziroda Kft.
?>
Zirci Ciszterci Apátság felújított homlokzata, fotó: Szőcs Judit
?>
A templomtorony, fotó: Szőcs Judit
?>
A kiállítási épület kert felőli homlokzata a felújítás után, fotó: Szőcs Judit
?>
A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit
?>
Az oktatási kabinet a felújítás után, fotó: Szőcs Judit
?>
Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter
?>
Az egykori templom egyedüli megmaradt pillére, fotó: Szőcs Judit
?>
Az apátság díszudvara, fotó: Baku Eszter
?>
A felújított bejárati épület a pénztárral, ajándékbolttal, fotó: Baku Eszter
?>
A felújított bejárati épület a vizesblokkokkal, fotó: Baku Eszter
?>
A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter
?>
Az Apátság, fotó: Baku Eszter
?>
A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter
?>
A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter
?>
A templom mennyezetfreskói a restaurálás után, fotó: Szőcs Judit
?>
Ilyen lett a kupolacsarnok belülről a felújítás után, fotó: Baku Eszter
?>
Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter
?>
Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter
?>
Részlet a kiállításból: a ciszterci apátokat bemutató terem, fotó: Baku Eszter
?>
Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter
?>
Az apáti ebédlő freskórészlete, fotó: Baku Eszter
?>
A templom belülről, fotó: Baku Eszter
?>
A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter
?>
A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter
?>
A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit
1/45

Archív felvétel az Apátsági épület a növényházzal egy képeslapon, forrás: Dombi Ferenc

A kiállításon szereplő metszet 1913-ból, forrás: Szőcs Judit

A zirci Apátság egy színezett metszeten, forrás: Dombi Ferenc

Archív kép a növényházról, forrás: Dombi Ferenc

A templom felújítás előtti állapota, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: az egykori apáti ebédlő a felújítás előtt, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület kert felőli homlokzata, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kiállítási épület a felújítás előtt (részlet), fotó: Péczi Katalin

Ilyen volt: a kiállítási épület udvar felőli homlokzata, bejárati kupolacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

llyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: az oktatási kabinet, mint tornacsarnok, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Ilyen volt: a kupolacsarnok belülről, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Kincstár, fülkék látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár látványterve palástokkal, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kiállítás látványterve az 1913-as metszettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kiállítás látványterve, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Az oktatási kabinet tervei a gobelin kerettel, Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kincstár falnézeti tervei, Földes és Társai Építésziroda Kft.

Zirci Ciszterci Apátság felújított homlokzata, fotó: Szőcs Judit

A templomtorony, fotó: Szőcs Judit

A kiállítási épület kert felőli homlokzata a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit

Az oktatási kabinet a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Az egykori templom egyedüli megmaradt pillére, fotó: Szőcs Judit

Az apátság díszudvara, fotó: Baku Eszter

A felújított bejárati épület a pénztárral, ajándékbolttal, fotó: Baku Eszter

A felújított bejárati épület a vizesblokkokkal, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

Az Apátság, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

A látogatóközpontnak otthont adó szárny udvar felőli homlokzata, fotó: Baku Eszter

A templom mennyezetfreskói a restaurálás után, fotó: Szőcs Judit

Ilyen lett a kupolacsarnok belülről a felújítás után, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból: a ciszterci apátokat bemutató terem, fotó: Baku Eszter

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

Az apáti ebédlő freskórészlete, fotó: Baku Eszter

A templom belülről, fotó: Baku Eszter

A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter

A romok bemutatása, fotó: Baku Eszter

A templom felújított nyugati homlokzata, fotó: Szőcs Judit

A Zirci Ciszterci Apátság komplex átalakítása
Épületek/Középület

A Zirci Ciszterci Apátság komplex átalakítása

2013.07.19. 11:44

Projektinfó

Szerzők:
Baku Eszter

Építészek, alkotók:
Földes László, Szlabey Balázs, Vértesy Ági, Péczi Katalin

Földrajzi hely:
Zirc, Magyarország

Zirc, a Bakony fővárosa - Komplex, látogatóbarát turisztikai kínálat kialakítása a Ciszterci Apátságban és Zirc Város főterén

Stáblista

projekt vezető és Ciszterci Rend megbízott beruházási- és műszaki vezetője: Zátrok Attila
építész: Péczi Katalin, Katarch Bt.
belsőépítészet: Földes László, Szlabey Balázs, Vértesy Ági, Földes és Társai Építésziroda Kft.
régészeti ásatás vezetője: Buzás Gergely, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
kertterv: Horváth Ildikó, Körvasút Bt.
statika: Szentes Veronika, Szentes és Társa Mérnöki Iroda Kft.
épületgépészet: Péczi János, Katarch Bt.
világítástechnika: Haász Ferenc
díszvilágítás, erősáram: Tuza Ferenc, Tuza Péter, Tuza Mérnökiroda Kft.
gyengeáram: Nagy Tamás, IDS Kft.
közlekedés, közművek: Kovács Géza ev.
csapadékvíz (romok): Nováky Gábor ev.

Letölthető dokumentumok:

Reconstrucio Cisterciensis - többlépcsős, nagymértékű átalakítás zárult le a közelmúltban Zircen, a Ciszterci Apátság területén. A szakrális létesítmény és látogatói közt a híd az építészet maga: az átfogó felújítás végére az intézmény ideális találkozási ponttá vált a szerzetesek és az érdeklődők számára. Az épületet Baku Eszter mutatja be.

Egy szerzetesrend élete, mindennapjai mindig izgalmasnak, rejtélyesnek és titokzatosnak tűnnek a kívülállók számára. Legtöbben azt hiszik, egy apátságban járva szerzeteseket figyelve körül lengi majd őket egyfajta misztikus középkorias hangulat és tömjén illat, s természetesnek gondolják, hogy a szerzetesek életük minden pillanatát láttatni engedik, látogatóközpontról lévén szó. Néhányan értetlenkedve rázzák a kilincset a clausura felirat láttán. De mit élnek meg ebből a szerzetesek, hogyan lehet helyén kezelni a látogatók tömegeit, a velük való kapcsolatot? Erre kiváló kezdeményezés született Zircen, hiszen a szerzetesek maguk tartanak vezetéseket a templomban. Néha hajlamosak vagyunk, azt hinni, egy múzeumban járunk, pedig korántsem erről van szó. A látogatási útvonal pontjain végighaladva egy kortárs stratégiát látunk, modern eszközökkel kifejezve, de minden pillanatban a hagyományok feltétlen tisztelete mellett. Így válik a zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontja 2013-ban, a ma embere számára a „nyugalom szigetévé".

A templomtorony, fotó: Szőcs Judit
22/45
A templomtorony, fotó: Szőcs Judit

A Zirci Ciszterci Apátság rövid története

A Szent Benedek Reguláját követő Cistercium vagyis Citeaux szerzetesei által alapított Clairvaux-ból jöttek a III. Béla király által 1182-ben alapított Zirci Ciszterci Apátság első szerzetesei. Habár II. Géza 1142-ben behívta a heiligenkreuz-i ciszterci szerzeteseket, hogy Cikádoron telepedjenek le, több mint negyed századon át nem történt újabb apátság alapítás. III. Béla király azonban rendkívüli módon pártfogolta a cisztercieket így több apátság alapítása is fűződik a nevéhez (1179. Egres, 1182. Zirc, 1184. Pilis és Szentgotthárd, 1191. Pásztó). Mindezekre a helyekre Franciaországból jöttek a szerzetesek, akik lelkiségükkel, tudásukkal, műveltségükkel gazdagították az országot.

Az első zirci apátsági templomot, amely a mai templom mögött, attól keletre található, a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. A betelepített szerzetesek a francia ciszterci monostorok mintájára, kisebb méretű, román stílusú templomot építettek. A több évtizeden át tartó építkezést bizonyítja egy 1200 körülre datálható vésett kőtábla, amely III. Béla király fia, Imre király oltár alapításáról tanúskodik, s ami a középkori templom romjai közül került elő. A Látogatóközponthoz kapcsolódó nagyszabású projekt komplex látogatási útvonal kialakítását hozta létre az Apátságon belül. Ennek részeként valósult meg a középkori ciszterci kolostor és templom romjainak részleges bemutatása is.

A zirci Apátság egy színezett metszeten, forrás: Dombi Ferenc
3/45
A zirci Apátság egy színezett metszeten, forrás: Dombi Ferenc

A helyreállítási munkálatokat régészeti ásatás előzte meg 2011-ben, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma Buzás Gergely vezetésével végzett a középkori zirci kolostor keleti szárnyánál és a középkori templomépület keleti részénél. Az ásatás célja Hümpfner Tibor által 1912-13-ban és Ferenczi László által 2007-ben feltárt keleti kolostorszárny környezetének tisztázása volt és a XX. századi kutatások hitelesítése. Buzás Gergely jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy: „a zirci apátsági templom szentélyfejének alaprajza nagyjából megegyezett a Hümpfner Tibor által feltételezett, hagyományos, keresztházas, két-két mellékszentélyes ciszterci templomtípusénak.

Archív felvétel az Apátsági épület a növényházzal egy képeslapon, forrás: Dombi Ferenc
1/45
Archív felvétel az Apátsági épület a növényházzal egy képeslapon, forrás: Dombi Ferenc

A templom és a kolostor nem egyetlen építési szakaszban épültek. Elsőként a templom alapozása, és vele együtt a keresztház és a szentélyek felmenő falai készültek el. Az építkezés a szentélyekkel indult, ezt folyamatosan követte a déli keresztház építése, amellyel egyidőben már hozzákezdtek a keleti kolostorszárny munkálataihoz is. Az építés második szakaszában, de még a XIII. században emelték a templom hosszházának felmenő falait. […] A XIII-XIV. században a kolostornak bizonyosan nem volt kőfalú kerengője. A keleti kerengőfolyosó udvari fala egyértelműen Zsigmond király korából származik. A déli mellékhajóból és a kerengőből előkerült,veretes övekkel eltemetett halottak arra vallanak, hogy a későközépkorban a templomban és a kerengőben is temetkeztek világi személyek. A XVIII. században, közvetlenül a templom és a kolostor bontását követően épül fel a barokk hátsó kolostorkert kerítésfala, és egy hozzá kapcsolódó nyitott szín. A kerítés építéséhez nagy mennyiségben használták fel a templom bontott köveit."

Az Apátság a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során azonban elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is lakatlanná vált. A település a török kiűzése utáni időkben vált a magyar ciszterciek legfontosabb központjává. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci Apátságot és telepítette be a falut. 1733-ban négyen költöztek be az új, Witwer Atanáz győri karmelita szerzetes által tervezett, egyemeletes apátságba, és hamarosan elkezdték az új templom tervezését és alapozását is. A régi templomot, bár a felmenő falak még álltak, lebontották, és köveit felhasználták az új épületek építéséhez. 1748-ra épült fel a templom, felszentelésére 1752-ben került sor. Titulusa a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária mennybevétele lett.

Archív kép a növényházról, forrás: Dombi Ferenc
4/45
Archív kép a növényházról, forrás: Dombi Ferenc

Az Apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, Villax Ferdinánd apát 1844 és 1857 között felépíttette az apátság második emeletét és az egész mai nyugati szárnyat a könyvtárral, felette toronnyal. Békefi Remig apát alatt Zirc lett a magyarországi ciszterciek központja. 1866-ban a déli és keleti szárnyra felhúzták a második emeletet. 1911-ben a keleti szárnyat teljesen újjáépítették. A nagy quadrum keleti szárnyát 1925-27-ben bővítették kétemeletessé. Az 1920-as években a középrizalit második emeleti oszlopos galériáját statikai okokból elbontották. A templom nyugati homlokzata a torony magasítás és az eredeti barokk hagymakupolás fazsindelyes toronysisakok kősisakokkal való lecserélése során elveszítette tisztán barokk karakterét így historizáló képet mutat.

A XIX. század folyamán, a zirci apát elnyerte Pilis, Pásztó és Szentgotthárd apáti titulusát is, így az összes magyarországi ciszterci Zirc joghatósága alá került. Mindezt megerősítette, hogy 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. A Ciszterci Rend Magyarországon a két világháború között reneszánszát élte: a rendtagok száma 50 év alatt megduplázódott, az ország öt ciszterci gimnáziuma a legszínvonalasabbak közé tartozott. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól fokozatosan kapta vissza a rend a zirci Apátságot, ami újra a magyarországi ciszterci élet középpontjává válhatott. 

A templom felújítás előtti állapota, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.
5/45
A templom felújítás előtti állapota, fotó: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Fokozatos megújulás

Tekintettel arra, hogy a szerzetesrendek feloszlatása után az apátsági épület különböző funkcióknak adott otthont, mint óvoda, tornaterem, szakképző iskola, sajt érlelő stb. fokozatos felújítási tervre volt szükség attól a pillanattól kezdve, hogy a Ciszterci Rend újra birtokába vehette az épületet. Az I. ütemben visszakapott kis quadrum körüli épületrészekben először a szerzetesi és novíciusi lakrészeket valamint a rendház életét kiszolgáló helyiségeket alakították ki, s ezzel párhuzamosan került sor a tetőszerkezet felújítására is. 1996-2005 között restaurálták a templombelső díszítéseit, az oltárokat, oltárképeket és a mennyezetfreskókat. A restauráláskor megtisztították Franz Anton Maulbertsch által festett Szűz Mária Mennybevitelét ábrázoló főoltárképet, valamint napvilágra kerültek Wagenmeister József pesti festőművész eredeti, világos tónusú freskó képei, az 1891-es Innocent Ferenc által, sötét tónusban átfestett festékréteg eltávolítása után.

A kezdeti felújítási hullám 2004-2005-ben folytatódott újabb lakrészek kiépítésével és az épületben működő Szent Bernát Idősek Otthona kialakításával. Ekkor kezdődött meg az a több ütemben, éveken át tartó munka, melynek végeredményeként a templom és a rendház új homlokzatfestést kapott. 

Zirci Ciszterci Apátság felújított homlokzata, fotó: Szőcs Judit
21/45
Zirci Ciszterci Apátság felújított homlokzata, fotó: Szőcs Judit

Korszerűség és nyugalom 

A zirci Ciszterci Apátság harmadik felújítási hulláma 2013-ban ért véget egy komplex fejlesztéssel, melynek célja az épületfelújítással kiegészülő korszerű Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont létrehozása volt. Az Apátság Zirc városával konzorciumban nyert uniós pályázati támogatást a Közép-dunántúli Operatív Program keretből egy kultúrtörténeti, lelkiségi és turisztikai szempontokkal operáló látogatási útvonal kialakítására. A látogató egyéni döntései szerint haladhat végig a templom, a rendház arra alkalmas részein át a látogatóközpontba, érintve az OSZK által üzemeltetett Műemlékkönyvtárat és a Bakonyi Természettudományi Múzeumot az apátság épületén belül, hogy végül, az időben visszafelé haladva megszemlélhesse a középkori ciszterci templom és rendház romjainak bemutatását, s ezáltal egyfajta virtuális időutazásban legyen része. 

Az Apátság történetét az alapításától bemutató Látogatóközpont a díszudvar déli előépületében az egykori Orangerie-ben került kialakításra egy oktatási és filmvetítő kabinettel együtt. Az épületet az eredeti északi fal és a középső kupolával fedett szakasz kivételével elbontották, mivel a korábbi többszörös átépítéseknek köszönhetően itt nem volt eredeti szerkezet, vagy olyan rossz állapotban voltak, hogy megőrzésük nem volt lehetséges (pl. a tetőszerkezet elemei és a keleti szárny déli falában megmaradt faszerkezet).

A kiállítási épület kert felőli homlokzata a felújítás után, fotó: Szőcs Judit
23/45
A kiállítási épület kert felőli homlokzata a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

A XIX. században épült növényház szerkezetét metszetekről, festményekről és fényképekről, valamint a bontás során előkerült elemek alapján lehetett rekonstruálni. Az eredeti fa szerkezetű déli üvegfalból csak a tartószerkezet készült el, mivel a jelenlegi funkció sötét belső tereket kíván, de megmaradt annak a lehetősége, hogy a későbbiekben újra növényházat alakítsanak ki, hiszen a könnyűszerkezetes kitöltőfalazat bármikor könnyedén eltávolítható és a faszerkezetbe az üvegezés beépíthető, sőt még a fűtési rendszer kialakításánál is gondoltak arra, hogy a „növényházi rész" külön szabályozható legyen.

Az épület átalakítási terveit Péczi Katalin tervezte, míg a belsőépítészet Földes László, Szlabey Balázs és Vértesy Ági munkája. A kupolás szakaszba belépve az Apátság makettje fogadja a látogatót, míg jobbra az ún. oktatási kabinetben kaptak helyet az Clairvaux-i Szent Bernát életéből származó jelenteket bemutató nagyméretű gobelin-technikával készült kárpitok, amelyek Semsey Réka művészettörténész kutatásai szerint 1750 körül Francois Picon és Michael Vallenet műhelyében, a franciaországi Aubussonban készültek. A rend feloszlatását követően a kárpitokat végül az Iparművészeti Múzeumban helyezték el.

Az oktatási kabinet a felújítás után, fotó: Szőcs Judit
25/45
Az oktatási kabinet a felújítás után, fotó: Szőcs Judit

Az oktatási kabinet a kiállító térrel egységes belsőépítészeti kialakítást kapott, ami méltóságával, színválasztásával és érzékeny megoldásaival illeszkedik a kiállítás szellemiségéhez. A cél minden esetben az eredeti terek felértékelése és korszerű kiállítás technikai hátterének biztosítása volt. Az előadóterem izgalmas belsőépítészeti bravúrja a kétféle berendezési lehetőséget magába foglaló rejtett tárolók kialakítása és a kétféle széktípus alkalmazása. A gobelin-tárlók alatti üregben szinte láthatatlanul lapulnak az utcabútor karakterű sámlik, amelyeket a szigorú rendben elhelyezett székekkel ellentétben egyszerűen csak el lehet szórni a térben, lehetőséget adva a társas interakcióra vagy adott esetben a mély kontemplációra. Előadótermi berendezés esetén a sámlik észrevehetetlenül belesimulnak a térbe.

A rendtörténeti kiállítás a kupolás térből nyílik Harding Szent István szobrával vezetve fel az alapítástól kezdődő időszakot, amit 3D-s rekonstrukciók és eredeti eszközök, kőmaradványok beépítése tesz plasztikussá. A kiállítás kronologikus rendben halad, s ehhez kap a látogató a tárgyi emlékek mellett vizuális információt a rend történetéről. A kronológiát tulajdonképpen megszakítja a kincstár terme és az egykori apáti ebédlő, ahol autentikus, ebédlői mennyezetfreskó alatt kaptak helyet a talp nélküli üveg tárlókban elhelyezett palástok úgy, hogy a két szélső palást teljesen körüljárható, míg a középső negyedkörívű, díszes palást a sötét háttér előtt szinte lebegni látszik.

A kiállítás egész koncepcióján végigvonul a színek harmóniája a ciszter habitusra utaló fekete és az ezt kiegészítő finom, arany allúziók, mint a középkori szakasz fekete paravánjainak csiszolatlan, aranyra pácolt, archaizáló, rusztikus kiegészítése, ami taktilis élményre hívja a látogatót.  A kiállítás korszerű interaktív részekkel gazdagítja a ciszterci rendről lévő ismereteinket, sugallva a ma már múzeumpedagógiainak nevezhető kommunikációt, amely könnyen befogadhatóvá és élményszerűvé teszi a kiállítást. 

Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter
38/45
Részlet a kiállításból, fotó: Baku Eszter

A Látogatóközponttal együtt újult meg az apátság főhomlokzata, a templom homokszínű, míg a rendház törtfehér színezést kapott, és az időjárási viszonyok által megrongálódott homlokzati, szerkezeti elemek felújítására is sor került a díszítőkövek restaurálásával együtt. A projekt részeként, megtartva az eredeti útvonalhálózatot, helyreállították egykori fotók és metszetek alapján a díszudvart is. A látogatói igényeket kielégítve ajándékbolt és turisztikai információs pont kapott helyett a bejárati épületben vizesblokkok kialakításával együtt. A projektnek köszönhetően a zirci Rákóczi tér is átalakul és megújul: új utakat, parkolókat, sétautakat, díszkutat, térburkolatot építenek, utcabútorokat, új lámpatesteket helyeznek ki. A zirci Látogatóközpont megnyitása tágabb értelemben is nyitás a rend részéről, amely további távlati koncepciók felé vezet, követve számos európai és hazai példát. 

Baku Eszter


 

Felhasznált irodalom

Lékai Lajos, A ciszterciek: Eszmény és valóság, Budapest 1991.

Hervay F. Levente, Legeza László, Szacsvay Péter, Ciszterciek - Szerzetesrendek a Kárpát-medencében, Budapest, 1997.

Hervay F. Levente, Zirc: Apátsági templom, Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 681., Budapest, 2001.

A Ciszterci Rend Magyarországon és Közép-Európában, Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti 

Konferenciák 5., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2009.

Buzás Gergely, Jelentés a zirci középkori ciszterci apátságban folytatott 2011. évi feltárásról, 

Archeologia Altrum Castrum online, Visegrád, 2012.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.