építészet : környezet : innováció

A zöld főváros - Ljubljana

Bő másfél évtizede tudatosan zöldül és halad a fenntarthatóság felé Szlovénia kicsi, de annál színesebb fővárosa. A városvezetés határozott lépéseket tett az autóforgalom csökkentésére, a közterek fejlesztésére és látványosan újult meg a folyópart is. Bán Dávid írása.

Ljubljana sokáig, mint csodás kis ékszerdoboz szerepelt csak a turisztikai palettán, amit érdemes ugyan megnézni, de az idelátogatókat inkább Szlovénia további úti céljai vonzották a tengerparttól az alpesi hegyekig. Mindeközben a kicsi, de annál pezsgőbb főváros nagyon is komoly lépéseket tett az ügyben, hogy az ékszerdoboz kategóriából egy élhető, minőségi, minden szempontból vonzó, fenntartható várossá nője ki magát. Az erőfeszítéseknek hála mára a város önmagában is vonzó turistacélponttá vált, több ízben került fel a 100 fenntartható város listájára és elnyerte a jövő- és a fenntartható turizmus díját is.


Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

 

A városvezetés tudatos és jövőbemutató döntésekkel, az elmúlt másfél évtizedben határozott lépéseket tett a fenntarthatóság felé, így 2016-ban a város méltán nyerhette el az Európa Zöld Fővárosa címet. A már korábban is zöld városban az elmúlt időszakban 90 hektár új zöldterületet, új parkokat és zöld sétányokat hoztak létre. A lakosságot is bevonva több tízezer fát ültettek, túraútvonalakat alakítottak ki és létesítettek egy különleges méhészeti tanösvényt is, bemutatva a méhek számunkra is létfontosságú szerepét. A város területén levő 1400 hektáros erdő is segíti a 280.000 lakos levegőjének állandó tisztítását.

A korábban erőteljesen motorizált, a főleg az autóforgalomra építő város közlekedési struktúráját jelentősen megváltoztatták úgy, hogy mára már a közösségi közlekedésé, a kerékpáré és a gyaloglásé a főszerep. Ennek a folyamatnak az egyik leglátványosabb eleme volt a belváros fő közlekedési ütőerének számító Slovenska utca újragondolása. A Zöld Főváros pályázat kiemelt projektjeként kezelt beruházás keretében a korábbi négysávos főutat a gyalogosok és a közösségi közlekedés közös terepévé formálták át. Olyan utcává, ahol a közös térben, egymástól vizuális és természetes eszközökkel lehatárolt módon együtt tud közlekedni a busz, a kerékpáros és a gyalogos. Ahol az erőkülönbségek ellenére minden szereplő egyenlőséget élvez a térben. A Marko Studen vezette és a Sadar + Vuga, a Dekleva Gregoric Architects, a Scapelab, a Katušič Kocbek Architects, valamint a Studio Krištof irodák alkotta konzorcium két fő irányból szerette volna megközelíteni az utca átalakításának kérdését: vizuálisan és funkcionálisan.


Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

 

Mindkét megközelítéssel egyfajta úttörő munkát szerettek volna véghez vinni, megmutatva, milyen lehet a jövő Ljubljanája. Egy szimbolikus, a város életében fontos helyet betöltő utca átformálásáról van szó, hiszen az utca mindig is a modernizáció, a város haladásának jelképe volt. 1933-ban itt adták át a Vladimir Šubic által art deco stílusban tervezett 70 méter magas Nebotičnik, azaz felhőkarcoló nevű épületet, a maga idejében a kontinens egyik legjelentősebb darabját. Számos közösségi és politikai esemény is ezen az útvonalon zajlik: itt halad végig a futóversenyek vagy a demonstrációk iránya. Az utca funkcióváltása is inkább a közösségi szerep felé tolja a hangsúlyt, hiszen a mindennapok számára egy gyalogoskorzó létesült, ami, a már említett módon egy térben együtt tud működni a közösségi közlekedéssel és a kerékpárforgalommal. Mindehhez megadják a megfelelő kereteket, jól eltervezett utcabútorokat, valamint természetesen számos fát is telepítettek. Emellett kiemelt szempont volt az utca jellegzetes vizuális arculatának megalkotása is.

A kövezeten egy olyan optikai játék jelent meg, amely a tér különböző percepcióira hat, növeli a teret vagy irányítja a gyalogost – egyfajta útjelzőként is szolgálva a busz- és kerékpáros forgalom számára is. Mindezekhez természetesen megfelelő világítást is terveztek, amelyek a helyenként szőnyegmintára emlékeztető optikai hatást az este folyamán is jól kiemeli. A teraszokkal és ülőbútorokkal kiegészült járdát a keleti oldalon virágos kőrissor választja el a buszközlekedés folyosójától. A főútvonal átalakításával a levegő minőségjavulása is szembetűnő lett: a mérések alapján 70 százalékkal sikerült csökkenteni a szénmonoxid kibocsájtást. A zöldítési program keretében megújult a buszpark is, a hagyományos dízelmotorok helyett egyre több járművet hajt elektromos áram vagy metán, emellett pedig – Európában először – kizárólag elektromos flottával építettek ki autómegosztó hálózatot. A zöld városban fontos szerep jut a víznek is. A frissítő vízfelületek mellett ingyenesen igénybe vehető ivókút rendszert is kiépítettek, ezzel is csökkentve a világszerte hatalmas, lebonthatatlan szeméthelyeket képző műanyagflakonok mennyiségét.



Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

 

A történelmi belvárost egy hurokkal fonja körül a Ljubljanica folyócska, majd megkerülve a várhegyet a déli irányban távozik. A folyócska körül kiépült városmag sokáig kitett volt a rendszeres árvizeknek, de a 18. században kiépült Guber csatorna a víztömeg egy jó részétől mentesítette a kanyargós folyót. Ekkor kezdődött a belváros kiépítése, amelyet részben megtört az 1895-ös földrengés, de a térség arculata, az intenzív rekonstrukciót követve mégis egységes maradt. A földrengés után egy igen jelentős, nagy részben a bécsi szecesszió ihlette építészeti felvirágzás kezdődött a városban, amely jelentősen befolyásolta a belváros és a folyópart képét is. A 18. századi építészeti örökségbe új középületek, hidak kerültek, megszületett például az egyik legjellegzetesebb városképi elem, a hármas híd, valamint a folyóparti árkádsor, számos park és kellemes sétány.

A 21. századba lépve a folyó azonban veszített korabeli szellemiségéből, ezért a városvezetés 2004-ben egy nagyszabású, 20 millió euró értékben megvalósuló rehabilitációs projekt mellett döntött. Különböző helyi urbanista, tájépítő, építész és formatervező bevonásával átfogó projektet indítottak el. A cél a folyó élettel való megtelítése, beleértve a városi folyópart használatát, illetve az állat- és növényvilág számára a természetes életkörülmények visszaállítását, valamint kisebb-nagyobb volumenű folyóparti műtárgy, objektum létrehozása. A belváros és a folyópart városképi, turisztikai vonzerejének növelése a folyó menti gazdasági élet megélénkülésére is hatott. A megújuló autóshidak mellett új gyalogoshidak épültek, parkokat alakítottak ki a folyóparton, egyúttal megújultak a környező utcák és terek is.


Megújult vízpart Ljubljanában - forrás: http://www.publicspace.org

Megújult Slovenska utca Ljubljanában - fotó: Miran Kambic

 

A belvárosi szakaszon, ahol a folyó zártabb mederben folyik, több lehetőséget is kiépítettek, hogy a városlakók minél közelebb kerüljenek a vízhez, kedvük szerint vegyék birtokukba a partot. Épült ide fából móló, lépcsőzetesen a vízhez ereszkedő, esővédett pavilon, a belvárosból kilépve pedig új parkok, sétányok lépnek közvetlen kapcsolatba a vízzel. A tervezők célja az volt, hogy a folyómente mind a part mentén hosszant végig, mind a meglévő és újonnan épült hidak segítségével keresztbe egy közös, egybefüggő hálózatot alkosson. A távolabbi ártereken elburjánozott invazív ártéri japánkeserűfűből pedig, a világon egyedülálló módon papírgyártásba kezdtek, így az állandó irtás mellett egy fenntartható, környezetbarát alapanyagot állítanak elő belőle. Az ebből készült papírt használja fel azután a város a zöld projektek kommunikációs kiadványaiban.

A 2011-ben elkészült folyóparti projekt és az öt évvel később befejeződött Slovenia utca átépítse számos európai urbanisztikai díj jelölést és elismerést kapott, így például a European Prize for Urban Public Space megosztott díjasa és az EU Mies Award elődöntőse lett.

Bán Dávid

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »