A10 – Izlandon olvadni kezdett a jég

Az A10 New European Architecture március-áprilisi számának Eurovision dossziéja, a krízist túlélő izlandi építészetének újra pozicionálására fekteti a hangsúlyt. Európai kitekintésében helyet kapott a Prezi székháza, városnézésre pedig Londonba invitál.

A világnak és azon belül az építészetnek is egyre több standardnak kell megfelelnie, így a minőséget is az ISO (International Organisation of Standardisation)kritériumrendszere alapján lehet tanúsítani. De mennyire reális ez a fajta minőségi standardizálás az épített terek esetében? – veti fel kritikus és az aktuálpolitikától sem mentes, a szép, új, de kizökkent világ helyzetét is taglaló szerkesztői előszavában Indira Van’T Klooster. Számára ez ugyanolyan abszurd foglalom (akárcsak a Monty Python-féle „Hülye járások minisztériuma"), mint a szerelem, a kreativitás vagy a demokrácia standardizálása. Az egységesített új világgal szembeni kritikai építészeti válaszokból válogat most is, az A10 nemzetközi kortárs építészeti magazin.

A folyóirat meghívott vendége a gazdasági válságot túlélt és ismét talpra álló Izland volt. Az Eurovision dosszié vendégszerkesztői azonban nem az új épületeket, az aktuális trendeket emelik ki, hanem mélyebbről próbálják feltárni azt a nagyon tudatosan felépített folyamatot, ahogy a váláságból kilábaló izlandi építészet, az alkalmazott művészettel karöltve milyen irányokban látja jövőjét. Az izlandi Dizájn Központ munkatársai által szerkesztett oldalakon kiderül, hogy a válság egyfajta új kezdetre adott lehetőséget, arra, hogy a nemzetközi tendenciákon túl a szigetország újragondolhatta értékeit, prioritásait. A szembenézés egyik komoly eredménye Reykjavík 2030-ig terjedő városfejlesztési koncepciójának újratervezése, amelynek kulcsszavai: a mások, a természet, az építészeti tér, a városi hagyományok és a város iránti tisztelet, a fenntarthatóság, valamint a zöld építészet lettek.

Izland kortárs építészetét, mint a helyekkel való kapcsolódásokat, a dizájn és az építészet, a szigetországban igen komolyan vett kapcsolatának esszenciáját mutatja be, kevésbé fókuszál konkrét, megvalósított projektekre. Az építészeti filozófiát a tudományterületek közötti átjárhatóság, egymás megsegítése határozza meg. Ebben a szellemben, egy átfogó projekt keretében készült el az elhagyatott vidéki házak katasztere, a típusok felkutatása, kategorizálása, aktuális állapotuk dokumentálása, illetve az épületek hasznosításáról javaslatok megfogalmazása. Izland az utóbbi időben közkedvelt turisztikai célpont lett, a beutazások száma megtöbbszöröződött, az igényeket kiszolgáló infrastruktúra pedig fejlesztésre szorult. A fenntarthatóságot szem előtt tartó új építkezések mellett a vidéki házakból is szép számmal kerültek ki szálláshelyek, a vidéki életet és mesterségbeli tudást bemutató oktatóközpontok.

A fiatal építészek számára a válság idején lelassult, majd nehezen újraéledő építőiparban az építészet egy olyan „kreatív iparág" lett, ahol inkább a meglévő városi elemekre építő, kisebb léptékű projektek nyújtanak terepet a friss gondolatok kibontakoztatásához.

Az A10 további oldalain a megszokott színes felhozatalt találjuk: rendhagyó interjú a fiatal finn építészet egyik legkirobbanóbb sikerű irodának, az ALA egyik alapítójával, beszámoló a Helsinki olimpiai központ megújításának projektjéről, a madridi meta múzeum és a párizsi kártyavár szerű radartorony terveiről. A megvalósult, innovatív helyi tervek ismertetése között a budapesti Prezi „zoomolható" székháza kiemelt helyen szerepel (Polyák Levente írásának magyar verziója az Építészfórumon olvasható). A friss építészeti termések között kalauzoló „Tour guide" rovat most az elmúlt bő évtizedben felépült londoni oktatási intézményekbe visz el minket. A lapszám néhány kiemeltebb projektjét a közeljövőben részletesebben is bemutatjuk.

Bán Dávid