építészet : környezet : innováció

Ágaskodó hulladék újrahasznosító dizájn labor

Sághegyi Adél Laura az óceánon úszó szemétfoltok megszüntetésére keres megoldást, miközben feltárja a hulladék újrahasznosításban rejlő építészeti és dizájn lehetőségeket. "Ez a terv nem egy négykezes, inkább egy 12 kezes zongorafutam, ugyanis az alaposan végiggondolt elméleti és programalkotási munkarészen túl a feladatban előlép a téralkotás nem tanulható oldala." - írja opponenciájában Ferencz Marcel DLA.

Óceáni hulladék újrahasznosító dizájn labor

Az utóbbi évtizedekben a hulladék felhalmozódásának következtében megnövekedett az igény az újrahasznosításukra, de még így is csekély mértékben van jelen ez a komponens a hulladékkezelés lehetőségei között. Szakdolgozatom és diplomamunkám célja feltárni a hulladék újrahasznosításban rejlő építészeti és dizájn lehetőségeket, valamint összekapcsolni olyan jelenleg fejlődő ágazatokkal, amelyek katalizátorként szolgálhatnak az újrahasznosítás folyamatában. Koncepcióm célja megtalálni az egyensúlyt a hulladék kibocsátás és felhasználás között, valamint megcáfolni az állítást, miszerint a környezetszennyezés egy gyógyíthatatlan betegség, ami csak megelőzéssel oldható meg. A környezetszennyezés igenis gyógyítható, ha irányított keretek között logikus körforgásba kapcsolódik.

Témaválasztás

Diplomamunkám témájának kiválasztásánál fő szempont volt, hogy valamilyen lokális vagy globális problémára adjon megoldást, valamint, hogy minél több szempontból javítsa az emberek életminőségét különböző területeken, mint például a környezet, gazdaság, társadalom és vizuális kultúra. A lehetséges problémák között kutatva jutottam el egy minden embert érintő globális problémához, a környezetszennyezéshez. A téma, ami megfogott, egy olyan emberi léptékű dolog, ami ellen mindenki tud, legalábbis tudna tenni, ha meg van rá a megfelelő motivációja.

2017-ben, több, mint 500 milliárd tonna szemetet termeltek a háztartások a világon, amelyhez hozzáadódik az ipari hulladék mennyisége is. Ennek ellenére az emberek többsége ignorálja ezeket a tényeket, és csekély mértékben sem tesz a hulladéktermelés csökkentéséért, az elhasznált dolgok újrafelhasználását, és a szelektív hulladékgyűjtésért, aminek köszönhetően megkönnyíthetnék a hulladék feldolgozását és nyersanyaggá való újrahasznosítását. Ezekre a törekvésekre több ösztönző kampány is épült, de kevés sikerrel, mivel az emberek nem kapnak konkrét visszacsatolást arról, hogy az általuk végzett tevékenység milyen haszonnal jár, így nehezebb is rábírni őket a tevékenységre.

A szilárd hulladék egy része a szárazföldön marad, főleg szeméttelepeken, talajfeltöltésekben, vagy égetéssel szabadulnak meg az újra nem hasznosított hulladéktól. Emellett egyes országokban tendencia a hulladékot az óceánokba és tengerekbe üríteni, amivel a tengeri állatok életét veszélyeztetik, hiszen több, mint 250 faj veszélyeztetett a hulladékba akadás és azok elfogyasztása miatt (ÁBRA), mivel nem ismerik fel a különbséget a táplálék és nem ehető műanyag között. Az általuk elfogyasztott hulladék nem tud lebomlani a szervezetükben, így a kifogott halak által, amiket emberi élelmezésre szántak, az emberi szervezetbe is bekerülnek, és különböző betegségeket okozhatnak.


különböző hulladéktípusok lebomlása az óceánban - építész: Sághegyi Adél Laura



A kezeletlen és felügyeletlen óceáni hulladék, az áramlások miatt, szemétfoltokban gyűlt össze, az Atlanti-óceán északi és délig középső szakaszán, a Csendes-óceán északi és déli szakaszán, valamint az Indiai-óceánon is megfigyelhető a folyamat. A 2000-es években elkezdték a szemétfoltok kezelését, ennek köszönhető, hogy az Atlanti-óceánon kialakult szemétfolt növekedése utánpótlás hiányában az elmúlt években megállt. Ebből látszik, hogy ha elindul egy folyamat a szennyezés visszafordítására, akkor annak hatása nem elenyésző, sőt, bizonyítható.

A fent említett indokok közül akár egy is elég lett volna, hogy érdemes legyen a témával foglalkozni, de mivel halmozottan sújtó a hulladékkezelés helyzete, vagy annak hiánya, ezért választottam diplomatémámnak a kifejezetten óceáni hulladék begyűjtését, feldolgozását és hasznosítását.

 

A műanyag újrahasznosítása

A hulladékok közül a műanyag az, ami lebomlási ideje a természetben a leghosszabb, közel 500 év, és nagy veszélyt jelent az élőlényekre. Ezért diplomamunkámban kifejezetten a műanyag hulladék újrahasznosítási lehetőségeivel foglalkozom.

A 3D nyomtatásban rejlő lehetőségek

A műanyag megmunkálási formák közül a 3D nyomtatás az, amely ugrásszerűen fejlődik, mivel házhoz hozza a technológiát, amit eddig óriási gyárakban voltak képesek használni. Ma, ha az ember megveszi a nyomtatóját, azzal kisméretű használati tárgyakat és nagyobb tárgyak alkatrészeit is nyomtathatja, amihez egy 3D tervező szoftverre van csak szükség. Ez feltételez egyfajta függetlenséget, amivel az ember maga tervezheti meg és állíthatja elő a termékeket, amire szüksége van, pontosan olyan formában és minőségben, ami kézi erővel nehezen előállítható.

Ezek miatt tartottam indokoltnak a témával foglalkozni, mivel több kutatás és kísérletezés kapcsolódik hozzá, és rengeteg fiatal foglalkozik ezzel akár hobbiból is. Ez a tevékenység egy jó lehetőséget biztosít a fiatalabb generációknak az elhelyezkedésre, hiszen egyre több cég használja ezeket a gépeket formatervezésre, prototípusok készítésére, vagy akár építészeti modellekhez, és a kör folyamatosan bővül.


3D nyomtatás - építész: Sághegyi Adél Laura


A hajó, ami begyűjt, szállít és feldolgoz

Az óceáni hulladék újrahasznosításának első lépése a begyűjtés. Erre szeretnék egy új módon működő, meglévő megoldást átdolgozni. Az alapfelvetés az volt, hogy a hulladékot hajóval kellene összegyűjteni, olyan módon, hogy az az élővilágot ne veszélyeztesse, erre találtam jó megoldásnak a lebegő gyűrűvel működő hulladékgyűjtést, ahol a szemét aktározása egy nagyobb hajón történne. Ha a hajó képes lenne nemcsak begyűjteni, hanem rögtön szétválogatni és fel is dolgozni a hulladékot, akkor a partra már csak a nyersanyag kerülne ki, ezzel időt és energiát takarítanánk meg. A hulladék begyűjtésével egy időben a hajón már folyna a válogatás és a feldolgozás különböző fázisai, valamint már a kiszállítás is egyben.

A hajó méretében mindenképp jelentősnek kell lennie, hiszen a hulladék feldolgozó lánc is több tíz méter hosszú, és több, mint 10 gép egymás után kapcsolt rendszere. Ehhez természetesen ki kell küszöbölni azt a jelentős mozgást, ami az óceánjáró hajókon történik, mivel a konténerek kevésbé stabilan állnak a hajó belsejében. Lehetségesnek tartom egy olyan gyártósor létrehozását, ami mobil konténerekbe van elhelyezve, szétszerelhető, és esetenként a szárazföldi hulladék feldolgozására is lehetőséget ad, ha áttelepítik. Ezzel a megoldással kivitelezhető, hogy a gyárat darabokban a tengertől távolabb eső szárazföldi területeken is elhelyezzék. Ezzel a megoldással létre lehetne hozni egy mobil gyárat, ami közvetlenül a feldolgozandó szeméthez megy, ezzel egy időben begyűjt, válogat és feldolgoz. Ezért tartottam érdemesnek a folyamatokat külön vízi és szárazföldi munkavégzésre szeparálni.


a hajó működése - építész: Sághegyi Adél Laura


Szárazföldi feladatok

A szárazföldi munkavégzés már inkább a késztermék készítéséhez kapcsolódik, aminek a lépései az újrahasznosított nyersanyag befogadása, raktározása, a tárgyak tervezése, az anyagok vizsgálata, ezek feldolgozása különböző módszerekkel, valamint a késztermékek árusítása. Ezekhez szervesen kapcsolódna egy olyan információ átadó, oktatási folyamat, ami magában foglalja a tájékoztatást a jelenlegi helyzetről, megmutatja, hogy mivel lehet tenni többet a környezetünkért, és mindezt művészeti keretek között teszi, kiállítások és előadások formájában.

A szárazföldi és óceáni munkavégzés összekapcsolására egy közvetlen kapcsolódási hely szükséges, ahol a hajóról származó nyersanyagot át tudják helyezni, és feltölteni, ezzel nyilvánvalóan egy kikötési lehetőség szükséges. Mivel egy ipari kikötőbe kevés látogató jár, ezért olyan helyszínt kellett találnom, ami forgalmas, városi környezetben van, ugyanis szükség van a funkció megmutatására és a figyelemfelkeltésre.


az épület látványa felülről - építész: Sághegyi Adél Laura


Szociális program

Nem csak a hajókapcsolat és a nagy látogatói szám a lényeges, mivel szeretnék beindítani egy szociális programot is, ami miatt az épületnek a helyi lakosok által is könnyen elérhetőnek kell lennie. A szociális program abban az elméletben gyökerezik, miszerint ha az ember közvetlen visszacsatolást kap a munkája pozitív eredményéről, és ebben anyagi haszna is keletkezik, úgy sokkal motiváltabban végzi a tevékenységet. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha a helyi lakos az előre szelektált műanyag hulladékot behozza a gyárba, akkor a megfelelő mennyiség után választhat a számára leginkább fontos bútorokból és használati tárgyakból, amiket ingyen elvihet. Ez mindenképp ösztönző hatással lehet az emberekre a szelektív hulladékgyűjtést illetően, valamint egy reklámfolyamat is beindulna, ami a gyár hírét vinné a világon. Az ingyen elvihető használati tárgyak egy egyszerű, alapséma szerint, tömeggyártásban készülnének, ez anyag, energia és helytakarékos, és kisebb bevétel kiesést jelent, mint amennyi bevételt hoz maga a reklám.

A szociális programon kívül mindenképp indokoltnak tartom a magas minőségű és formatervezett bútorok és tárgyak gyártását, amikkel egy másik célcsoport is megcélozható. Az itt gyártott termékek nagy pozitívuma, hogy az összes itt készült bútor újrahasznosítható, ha megunták. A megunt bútorok visszahozása után, némi felárral új bútorok készíttethetőek.


az épület külső látványa - építész: Sághegyi Adél Laura


Energiaforrások, előnyök

A gyárhoz mindenképp kapcsolnék egy megújuló energiaforrással működő ellátórendszert, ami csökkentené a gyártási költségeket, ezért a bútorok olcsóbban árusíthatóak. A víz közeli elhelyezkedés feltételezi többféle megújuló energia jelenlétét, de természetesen ezeket az adott helyszínen lehet pontosan meghatározni. A lehetséges energiaforrások az óceánparton az apály-dagály szint ingadozása, az óceáni hullámzás intenzitása, ha folyótorkolatnál található, akkor a folyó áramlása is lehet egy vízi energiaforrás. Ezeken kívül az óceánparton gyakran 100 km/h fölötti szél van, ami szintén kihasználható, valamint egy oldalról mindenképp árnyékolás nélküli a part, így a napenergia is számításba jöhet.

A program másik előnye, hogy ha jelentős mennyiségű energiát termel az épület, akkor az visszatölthető a városi energiahálózatba, így plusz bevételt jelenthet ez a mini erőmű a gyárnak. Valamint, lehetőség van a megújuló energiaforrások kihasználására a hajón is, amivel környezetkímélőbb módban tudna az óceánon működni.

A gyár ezen kívül beindítana egy gazdasági hullámot is a városban és az országban, ahova telepítve lesz, több száz új munkahelyet teremt, valamint az új technológia nagy reklámot biztosítana, mivel konkrét értékesítés is történik, ezért a termékek eladásából is jelentős bevétel folyna be. A szociális programja miatt környezetvédelmi szervezetek támogatására is lehet számítani, mivel fellendülne a hulladék értékként való kezelése a lakosságban.

Fontos kiemelni, hogy a nyersanyag költség nulla, és felhasználásával még a környezettisztítás is megvalósul, ezen kívül a megújuló energiák is redukálják az energiaköltségeket, és az eladott tárgyak új nyersanyagként hasznosíthatóak, ha megunták őket. Ennek a körforgásnak a bevezetésével egy globális problémának a megoldása lehetséges hosszabb távon.


az épület külső látványa - építész: Sághegyi Adél Laura


A helyszín

A helyszín választása a funkció és koncepció elkészítése után volt lehetséges. Olyan helyet kerestem, ami szintén egy újrahasznosított helyszín, hogy továbbvigye a funkció szellemiségét ezáltal is. Ezen kívül szempontok voltak a közvetlen tengeri vagy óceáni kapcsolat, a megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége, az országban alacsony hulladék újrahasznosítási ráta, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzet, magas munkanélküliség, ami javításra szorulna.

Ezek a szempontok szinte egyértelműen Portugáliához vezettek, ahol Európában a legmagasabb a munkanélküliség, és a gazdaság sincs túl jó pozícióban éppen emiatt, és úgy gondoltam, hogy egy ilyen új technológia elhelyezése pozitívan befolyásolná ezeket a tényezőket. Valamint, a hulladék újrahasznosítása ebben az országban 15%, a hulladék égetése 22%, a talajfeltöltés pedig 63%. Az ország több, mint 1700 km-nyi óceánparttal rendelkezik, és a főbb városai is a parton találhatóak, így könnyű dolgom volt a város kiválasztásával. Találtam egy nagyon ideális várost, Portót, ami Portugália egykori fővárosa, és itt torkollik a Douro folyó az Atlanti-óceánba. Ennek további előnye, hogy a folyón felhajózva, a kikötőkben a szárazföldi hulladék begyűjtése is lehetséges közvetlen kapcsolattal. A folyó torkolatánál található több móló is, és közülük az egyik egy hullámtörő móló, aminek a kialakítása érdekes, szögletes kiszögellésekkel van ellátva, és a végén egy kisebb világítótorony található. Mivel ez a helyszín minden elvárásnak megfelelt, ezt választottam tervezési területként.


a jelenlegi világítótorony - fotó: João Ferrand



A mólót a Carlos Prata Arquitecto építésziroda tervezte át 2005-ben, ekkor nyerte el a jelenlegi formáját egy leromlott állapotú móló felújításaként. Funkciója hullámtörő, valamint közösségi tér, ahol az emberek összegyűlhetnek, és élvezhetik az óceáni időjárást közel 600 m-re a nyílt óceánba benyúlva. Kialakítása egy hétköznapi mólón túl az érdekes geometriai nyúlványokkal ellátott hullámtörő miatt határozott és igényes munka. A móló belsejében egy alagút vezet a parti épülettömbtől - ami étteremként funkcionál - a móló végéig, ahol kivezetést ad a világítótoronyba. Az alagutat kiállításokra szokták használni, szélessége 3 m, és kis hajóablakokkal van ellátva déli oldalról, valamint néhány beugró ülőhely is található benne. A móló parti szakasza átközlekedést biztosít a két strand között, amik a betonnyúlvány két oldalán találhatóak, az akadálymentes közlekedés miatt több rámpa is be lett tervezve.

Az építmény környezete rendezett, és jól funkcionál, ezért csak minimális beavatkozást szeretnék ezzel kapcsolatban. Található itt kisebb zöldfelület, egy parkoló, valamint az út túloldalán egy park, és az egykori vár, amit lakóépületek vesznek körbe. Ez a terület kevésbé fókuszál a közfunkciókra, inkább lakónegyedszerű, alkalmasnak tartanám többféle közfeladatot ellátó épület elhelyezését ezen a helyen, egy új területi központot létrehozva.  Ezt indokolja a helyszín is, hiszen a város két központjának vizuális metszésében található, amik a történeti belváros a folyó felsőbb szakaszán, és az óceánpart a homokos stranddal. Ezáltal a választott helyszín mindenhonnan látható, hiszen a város domborzata miatt ehhez a ponthoz képest minden magaslaton található. A helyszín tökéletes hajókikötésre a móló déli oldalán, mivel északnyugatról érkezik az óceáni hullámzás, a déli oldala ezért védett, csak a folyó áramlása hat rá.

A meglévő móló ezen kívül nagyon jó adottságokat biztosít a tervhez, mivel az étteremben és a strandon felhasználhatóak az itt készült bútorok és eszközök, promóciós céllal, valamint az alagút is kihasználható bemutatótérként, és fedett, száraz megközelítést biztosít a bővítendő funkciókhoz.


az épület külső látványa - építész: Sághegyi Adél Laura


Építészeti víziók

  • A móló formálása már eleve feltételez egy formavilágot, amit szeretnék követni, értékesnek és megtartandónak látom a jelenlegi építményt, aminek a kiegészítéseként szeretnék tervezni egy hasonló formavilágú bővítést.
  • A szögletes kiszögellések a hosszú járófelülettől kilógatva, ezeknek a felhasználása elég indokolt, mivel ha erre a szakaszra telepíteném az épületet, akkor megmarad a sétány, ami végigvezet a kivitelezési folyamaton. Ezekre terveznék fedett, zárt és szélvédett tereket, különböző kialakításban.
  • Fontos megtartani a közösségi tereket és funkcióját az építménynek, hiszen ez az, ami ott tartja a látogatókat, és igazodik a móló eredeti funkciójához is. Ezekhez kapcsolódhat az itt készült bútorokkal való feltöltésük, megismertetésük a látogatókkal. Nyitottság és átjárhatóság érzését keltse, ne zártságot és szeparációt.
  • Az épületek közötti átjárhatóságot rossz időben a mólóba épített alagút biztosítja, minden külön épülethez külön feljáró kialakítása lehetséges. Ez lenne az egyetlen beavatkozás, amit elvégeznék a móló belső szakaszán.
  • Jó időben az épületek átjárhatóak a szabad levegőn, ezzel biztosítva a mólón a mozgalmasságot, és még élőbbé teszi a helyszínt.
  • Az épületeknek figyelemfelkeltőnek kell lennie, hogy közelebb hozza az emberekhez a témát, rávilágítson a fontosságára, és minden esetben odacsábítsa a látogatókat, hogy az információ átadható legyen. Ez a hívogató és érdekes külső megjelenés megoldható burkolattal vagy tömegformálással is.
  • Az energiatermelő elemek megjelenése az épületen vagy az épület közelében fontos szempont, mivel ez redukálja a működés költségét, valamint nem szennyezi a környezetet.
  • Közvetlen kapcsolat biztosítása az épület és az időszakosan beálló hajó között, valamint lehetőség a gyártási folyamat megtekintésére a hajón, amikor bent áll a kikötőben.
  • Az épület belsejében külön épületrészekben elosztott funkciók sorolási tervének elkészítése, ahol a tervező részleg, műhelyek, bemutatótér, előadók, eladótér, raktár, begyűjtő és válogató épület külön egységben, mégis átjárhatóan, megtekinthetően kap helyet.


helyszínrajz - építész: Sághegyi Adél Laura


Telepítés

Az épület elhelyezésénél figyelembe kellett vennem a meglévő adottságokat. Adottság volt maga a móló, minden fizikai jellemzőjével, amik sok szabadságot, viszont korlátokat is adtak. Már a tervezési folyamat kezdő fázisában eldöntöttem, hogy ez a hely, amit választottam, egy építészetileg értékes építmény, amit a lehető legkisebb beavatkozással szeretnék az általam tervezett épület részévé tenni. Ehhez a leglogikusabb döntés egy egyszerű ráépítés volt, aminek a helyét meghatározni viszonylag egyszerűen sikerült, mivel az alapvető közösségi funkcióját a mólónak megtartani a sétánnyal lehet, valamint ez biztosítja a beközlekedést, ezért ezt nem volt érdemes elfedni vagy szűkíteni.

Gondolkoztam a móló fölé történő telepítésen, vagy a víz fölé építkezésen is, viszont ezek a megoldások kevésbé támogatták azt az elképzelésemet, hogy az épületem együttműködik a mólóval, és annak közösségi és kulturális funkcióját kihasználva, továbbfejleszti egy még értékesebb funkcióvá.
A móló geometriájának köszönhetően a kiálló beton részek azok, amelyek a hullámokat megtörik az északi oldalon, ezáltal a rájuk való építkezés részben kockázatos, részben viszont olyan élményt biztosít a látogatónak, ami egyedülálló és meghökkentő. Ezt a szituációt kihasználva döntöttem el, hogy az épületem alaprajzában követni fogja a kiálló ugrásokat, és ez egy olyan ritmust biztosít az épületnek, ami kihasználható a belső funkciók szeparálására is.

Alapvetően két különböző felhasználású épületcsoportot akartam megkülönböztetni, melyek fizikailag is elhatároltak lesznek: az egyik a gyártással foglalkozó ipari funkció, a másik pedig egy oktatással, szolgáltatássokkal foglalkozó publikus funkció. Ezeket két különálló épületben helyeztem el, természetesen a publikus funkció, információ átadó szerepe miatt a móló parthoz közelebb eső részén helyezkedik el egy fogadó épületként. A másik épület, ami a gyártással foglalkozik, ezt a móló vége fele található, mivel ennek a szakasznak a hajókapcsolat a legfőbb kérdése, ami az óceán mélyebb részén elérhető csak, mivel a parthoz közelebb eső szakasz zátonyokkal teli.

A két épült között mindenképp akartam egy kis „szünetet” tartani, és legalább az egyik kiálló beton nyelvet szabadon hagyni, mert ez az élmény, amit a szabad levegőn, az óceánba benyúló helyen tölthet az ember, nem pótolhat semmilyen épület. A móló végén található utolsó épület, egy szintén különálló tömb, ami úgy is látogatható, ha valaki nem érdeklődik a hulladék újrahasznosítás iránt, és magában kilátóként is funkcionál. Ez a móló az a pont, ahonnan belátható a város teljes óceánpartja, valamint a történelmi belváros is, így mindenképp indokoltnak tartottam egy ilyen funkciójú, különálló épület lehelyezését is.


tömegformálás - építész: Sághegyi Adél Laura


Tömegformálás

Az épület tömegformálása szervesen kapcsolódik a telepítési helyszín formálásához. A formálás kialakításánál alapvető volt, hogy az épületeknek, épületrészeknek lehetősége legyen külön kapcsolatot kialakítani a hajó megadott részeivel. Ehhez szükség volt a megfelelő magasságú épületekre, amik kialakításukban a hajóhoz „ágaskodnak”, és nem egy tömbszerű formát vesznek fel, mivel a funkció helyigénye nem indokol nagyobb alapterületet, kizárólag a hajó pontszerű elérését az egyes épületrészeknél. A hajókapcsolaton túl, mindenképp egy olyan kialakítást szerettem volna létrehozni, ami önmagában figyelemfelkeltő, és távolról is jól észrevehető. Így azoknak a figyelmét is felkelti, akik nem kifejezettem az épület funkciója miatt látogatnak a mólóra, csupán turisztikai céllal. Ezzel az épület képes megvalósítani azt, hogy olyan látogatókat is bevonz, akik nem feltétlenül a funkció miatt érkeznek, viszont nekik is továbbadja azt az információt, amivel a hulladék újrahasznosítást és a benne rejlő lehetőségeket népszerűsíti.

A másik nagyon fontos szempont volt számomra a móló és az épület kapcsolata. Mivel a móló önmagában egy esztétikus formát képvisel, ezt semmilyen módon nem akarom eltakarni, valamint szeretném megőrizni kicsit azt a panoráma érzetet, amit egy ilyen helyszín nyújt. Természetesen ezek nem 100%-ban megvalósítható elképzelések, hiszen le kell helyezni egy épületet, de épp emiatt úgy döntöttem, hogy az épületek alsó szakasza tiszta üvegburkolatot kapjon, semmi többet. Ez a döntés biztosítja az épületen való „átlátást”, ami természetesen, a változó napállásnak köszönhetően, néha csak az óceán visszatükröződését teszi lehetővé, viszont többnyire átlátni az épületen.
Ez az alsó, kvázi földszint, foglalja magában az érkező szinteket, így belülről, egy védettebb helyről, még élvezhetőbb a kilátás, valamint a „csupaszon” hagyott móló alakítja ki a fogadó szint térformálását.

A földszinten a móló összetettsége miatt nem valósítható meg maradéktalanul minden épületrész akadálymentes összekapcsolása, ezért az első szinten kapott helyet egy közlekedő szint. A publikus épületben ez kiállító és bevásárló tér, a gyárépületben pedig szintén helyett kapott benne egy publikus, gyárlátogatásra alkalmas folyosó, ahol végig lehet kísérni a műanyag hulladékból készülő bútorok és használati tárgyak formálását, tesztelését, és utómunkáját. Továbbá ezen a szinten biztosított az anyag és árumozgatás, a műhelyekben elkészült termékek átszállítása a raktárba, a tesztekre szánt termékek szállítása a laborokba, valamint a különböző utómunkák, festések, és összeszerelések formájában.


publikus terek az épületen belül - építész: Sághegyi Adél Laura



Az épületek felsőbb szintjeiben kihasználom az épületrészek vertikális megnyúlásának igényét, és a móló alaprajzi formálását követve, egy kifordított metszetszerű formálást képzeltem el. Mintha ez a formavilág lenne a folytatása annak, amit a móló tervezője elkezdett. Az épületrészek tornyainak magasságát és geometriáját a helyigényeknek megfelelően alakítottam ki, valamint fontos volt, hogy legyen egy ritmusa is az épületnek, akár az óceáni köveknek, amik egymás mellett ugyanolyanok, külön-külön viszont teljesen különbözők.
Ezeken túl fontosnak tartottam, hogy kövessem a portugál építészetben is jellemző, és főként az időjárásnak betudható, befelé forduló magatartást, amit egy egységes, megtörés nélküli homlokzatburkolattal képzeltem el.

Ezzel az épületeket két különálló részre osztanám: egy transzparens alsó szakaszra, és egy tömör felső szakaszra. Olyan homlokzatburkolati megoldáson gondolkodtam, ami csak kívülről tűnik egységesnek és tömörnek, belülről viszont áttetsző, fátyolszerű árnyékolást, valamint szabad kitekintést biztosít. Ennek a megoldásnak köszönhetően egy új, meglepetésszerű élménnyel is gazdagodhatnának a látogatók, akik első látásra csak tömör és tömbszerű épületet láttak, belülről viszont az egész szint egy nyitott körpanoráma.

Természetesen kérdéses volt az épületrészek tartóssága, hogy hogy áll ellen az időjárásnak, a stabilitás és a különböző tartószerkezetek megválasztása. Az épület formálása támogatja a tartószerkezetek jobb teherbírásban történő alkalmazását, mivel kevés a függőleges felület, aminek nagyobb a felületi ellenállása a hullámokkal szemben, így a ferde, befelé dőlő torony részekre eső erőhatás kisebb, és többnyire csak a víz súlyát kell elbírniuk, a dinamikus terheket elvezetik. A kevés függőleges szakasz, ahol a víz nagyobb intenzitással csapódna az épülethez, szintén csökkentett felületen érintkezik, hiszen a hullámtörő élszerű, belógó nyelvén találhatóak, amik szintén elvezetik a dinamikus terheket. Ami a nyelvek közötti függőleges szakaszra érkező víztömeg, az már egy megtört és csillapított intenzitású hullám.

Az épület belső tereiben a meglévő móló nyers beton architektúrájának és a felső szintek új, steril, laboratóriumi hangulatának ellentétét szerettem volna hangsúlyozni. Az alsó szinten a mólót nem fedtem el semmilyen burkolattal, ez adja az átvezetést a meglévő móló szerkezet, és az új, technológiákkal teli szintek között, egy ellebegő hatással az üvegfalaknak köszönhetően.


déli (védett oldali) homlokzat - építész: Sághegyi Adél Laura


Homlokzatok, anyagok

A belső térbe a természetes fény bejutásának problémáján sokat gondolkoztam, de végül egy olyan anyag mellett döntöttem, ami több szempontból is támogatja az általam megalkotott koncepciót. Először a megoldásra váró problémák összegzésénél derült fény több szempontra, aminek a homlokzatburkolatnak meg kell felelni, mivel ez nem egy hagyományos eset a homlokzat szempontjából sem, a helyszín extrém mivoltát nézve. A homlokzatnak el kell viselnie az extrém hullámverést, úgy hogy ne ázzon be, hőszigeteljen, és a homlokzatburkolat ép maradjon, valamint átengedje a fényt és kilátást biztosítson. Ezek az elvárások elég sok fejtörést okoztak, de találtam egy olyan megoldást, amivel minden szempont teljesülni fog. Ez a megoldás pedig egy olyan homlokzati falrendszer és burkolat kombinációja, ami egy strukturális függönyfalból és egy acélhálóból készült homlokzatburkolatból áll. A függönyfal szerkezet jól kapcsolható a vertikális födém bütükhöz, biztosítja a hőszigetelési követelményeket, viszont nem 100%-osan vízzáró, előfordulhat, hogy bejut víz a szerkezetbe, de ez elenyésző, és ilyen extrém körülmények között nincs olyan üvegszerkezet, ami teljes szárazságot biztosítana. Ennek kezelésére kis csatornákat terveztem a függönyfal profilok vízszintes mellékbordájának felületére, ahol megülhet a víz és ez ki is tud szárazni.

A függönyfal elemei nagyrészt transzparens, hőszigetelő üvegből készülnek, viszont vannak helyek, ahol nem indokolt a transzparencia, mint a tetők és födém bütük szakaszán, itt tömör hőszigetelő lemezeket alkalmaztam, kívülről pedig szintén üveg kasírozással jelennek meg. A függönyfal függőleges bordáihoz lehet rögzíteni azt az acélszerkezetet, ami tartja az acél háló homlokzatburkolatot. A hálós burkolat előnye, hogy kívülről teljes tömör felületet mutat, belülről viszont átlátszik, mint egy fátyolfüggöny. Ezen kívül nagy előnye, hogy hálós szerkezete miatt nincs felületi ellenállása, legalábbis sokkal kisebb, mint egy tömör vagy perforált szerkezetnek, így nem megy tönkre, és biztosan a homlokzaton marad, nagy hullámzás esetén is. Fontos szerepet tölt be az árnyékolásban is, 49%-os (az anyagnál ez a maximális) fényáteresztő képességű hálót választottam, így a kilátás mindenképp biztosított. Nagy előnye még, hogy a hálós szerkezete a homlokzatra jutó szilárd elemek ütközésétől megvédi a homlokzatot, mivel a háló elnyeli a becsapódó test dinamikus mozgását.Ez az anyag továbbá teljesíti a színbeli elvárásaimat, mivel egy fényes acél hálóból készül, aminek magas a fényvisszaverési tényezője, így az épület távolról csillogónak hat kissé a napsütésben, ezzel még jobban vonzza a tekinteteket. Ez a koncepció vonul végig mindhárom épületen, annyi különbséggel, hogy a kilátó épület nyugati és déli homlokzata, amik a védett oldalon találhatóak, teljes, burkolat nélküli homlokzati üvegezést kaptak a kilátás érdekében.


nyersanyag raktár és munkatér modell metszete - építész: Sághegyi Adél Laura


A tervezett épület és hajó kapcsolata

Mint ahogy az épület belső tereinek elrendezésében már részleteztem, a hajó kapcsolathoz szükséges az épületeknél olyan adottság, ahol ez a legegyszerűbben hozzáférhető és megoldható. Jelen esetben az épületek adottságai formálták a hajón történő gyártósor kapcsolatait, tehát a lehető legkönnyebb megközelítése legyen annak a szakasznak, ami az adott épületrészhez kapcsolódik. Ne legyen keresztbe történő árumozgatás, és ne akadályozza semmi az adott munkafolyamatokat. Ezzel csökken az idő és hatékonyabb a munka. Így alakult ki a mobil gyár koncepciója, ami egy konténerekbe épített gyártósor, szétszerelhető külön elemekre és a parton összerakva is ugyanúgy ellátja a feladatát. Első lépésben a gyártósort hosszanti irányban kettéosztottam, így a középső sávban kialakult egy olyan folyosó, ahonnan a látogatók megtekinthetik a szemét feldolgozását, és megosztja a gyártási folyamatot is funkciójában. A hajó dokkolásakor az épülethez közelebb eső felében találhatóak azok a munkafázisok, amik az épülettel közvetlen kapcsolatban állnak, mint a nyersanyag épületbe való juttatása, az őrölt műanyag hajóra juttatása, a kész termékek hajóra pakolása és tárolása. A gyár másik oldalán pedig az óceánon végezhető munkafolyamatok, mint a hulladék raktározása, válogatása, tisztítása több lépésben, szárítása és formálása.
A hajó működése csak koncepcionális, de mindenképp szerettem volna foglalkozni vele, mivel fontos volt az épület helyes működési sorrendjével való egyeztetés miatt.


alkalmazott megújuló energiaforrás hasznosítási mechanizmusa - építész: Sághegyi Adél Laura


Alkalmazott megújuló energiaforrások

A helyszínen fellelhető megújuló energiaforrások közül a vízi energiát használom fel a tervemben. A három különböző típusú vízmozgás nagyon intenzív, ezért víz alatti turbinák alkalmazásával használom ki az apály-dagály ingadozását, az óceán hullámzását és a folyó állandó áramlását. A víz alatti turbinák működési elve, hogy a víz áramlásra merőlegesen tájolt lapátokat meghajtja a víz, és a lapátok mozgási energiáját a fejébe épített generátor elektromossággá alakítja. A turbináknak 9 m-es lapátokkal vannak ellátva, ezért minimum 25 m-es mélység szükséges a telepítésükhöz. A turbináknak nagy súlyú acél alapozása van, hogy fixen tartsa az áramlással szemben. Az elektromos energiát víz alatti kábelen keresztül szállítják a transzformátorhoz, ahol magasfeszültségű árammá alakítják, hogy tovább tudják szállítani. A transzformátort a móló kezdeténél, az étterem melletti hasznosítatlan térben helyeztem el. Innen van lehetőség az városi hálózatba való áramvisszatöltésre, valamint a saját épületek ellátására.
Egy víz alatti turbina 1000 megawatt energiát képes termelni, ami éves szinten 1000 otthon energiaellátását tudja biztosítani. A turbina 9 méteres lapátokkal megegyező mennyiségű energiát tud termelni, mint a szárazföldön egy 120 méteres lapátokkal működő szélturbina.

Összegzés

A terv összességében egy önfenntartó bútor és használati tárgy gyár, ami figyelemfelkeltő, turistalátványosság, szociális programjával ösztönzi a helyieket a szelektív hulladékgyűjtésre, és támogatja a hátrányos helyzetűeket. Több száz új munkahelyet teremt, gazdasági fellendülést hoz, hatással van, nemcsak a fiatalokra, hanem az egész társadalomra, és magába foglalja egy égető környezeti probléma megoldási lehetőségét is, környezettudatos és fenntartható eszközökkel. Ezek mellett kielégíti az épülettel szemben elvárt statikai és épületszerkezeti követelményeket, minőségi anyagok és szerkezetek felhasználásával.

Sághegyi Adél Laura


 Opponencia

A műanyagok korában a mindent lehet elv érvényesül. Az anyag könnyű, formálható, szilárd. Vagyis az ember által keltett mesterséges univerzum elsőszámú társadalmi építőanyaga. Ráadásul laboratóriumi körülmények között beállítható avulási idővel tervezhető a kémiai láncok időtállósága, ami közvetlen szabályozza a gazdaság működését, a munkahelyek, a profit, a kereslet és kínálat érzékeny mérlegét. Emberi elme számára felfoghatatlan mennyiségben kerül hulladékként az óceánokba is.

A diplomamunka javaslata szerint: a probléma megoldható, csak oda kell menni a tett helyszínére. Jelen esetben az óceán és a szárazföld találkozási pontjára a portói kikötőbe. Össze kell gyűjteni egy elő feldolgozó és mozgó gyárhajóra a tengeri hulladékot, majd a parti nagyvárosok kikötőterületein létesülő feldolgozó központokban leadni. Ennek realitása sok finomítást igényel mind gazdasági, mind műszaki szempontból össztársadalmi szinten. Egy biztos, Adél munkája remek vitapontot nyújt a témában.

A diplomamunka rámutat, milyen komplex dologról is van szó. Hát ez a terv nem egy négykezes, inkább egy 12 kezes zongorafutam. Ezt csinálja Adél után, aki tudja. Ugyanis az alaposan végiggondolt elméleti és programalkotási munkarészen túl a feladatban előlép a téralkotás nem tanulható oldala. Ez pedig a dolgok léptékének kezelése. Azért emelem ki, mert egy óceáni peremén húzódó hatszáz méteres meglévő építményen történő viselkedés nem egy magától értetődő feladat. És nagyon kevés kolléga képes megbirkózni egy lépték felett bizonyos kérdésekkel.

Remek alkotást látunk. A karakteres terv friss, nagyvonalú és megkapó. A helyszínválasztás eredetisége, a meglévő hullámtörőre való ráépítés izgalma, a tömegképzés adottságokból történő fakasztása, a funkcionális tisztaság, az épületegyüttes működtetésének térbeli modellje a víz és a szárazföld oldaláról egyaránt harmonikus.

Az épület víziója nemes funkcionális célján túl előremutató építészeti megfogalmazása nem foglalható jelzőkkel szavakba. Nem hasonlít szerencsére a portugál építészek kiemelkedő alkotásaira sem. EGYEDI. Nekem személy szerint annyira tetszik az épületegyüttes, hogy úgy tekintek rá, hogy jobbat ide erre a helyszínre nem lehet tenni. Ennél többet nem szeretnék dicsérni, hisz tudjuk, egy diplomamunka sosem lehet tökéletes sem metszeti, alaprajzi és anyaghasználati kérdésekben, de amit bemutat, a problémafelvetést és a rá adott választ, azt nagyon tudja. Sok tartalék lakozik Sághegyi Adélban, rengeteg energiája és kiváló koncentráló képessége egyedi és elmélyült alkotóvá fogja őt tenni. Ehhez jó egészséget és emelkedett kedélyt kívánok neki.

Ferencz Marcel DLA

vélemény írásához jelentkezzen be »