építészet : környezet : innováció

Agóra Tudományos Élményközpont, Debrecen

Egyedülálló látványossággal gazdagodott Debrecen és az Egyetemváros. A 2014 őszén megnyílt „Tudományok Palotája” elsősorban a fiatalok érdeklődését szeretné felkelteni a különböző kutatási területek iránt, de a felnőttek számára is tartalmas időtöltést kínál – mindezt egy Kovács Péter DLA és Lengyel István tervezte friss, kortárs épületben.

Játszva, élményszerűen tanulni – ez akár a 21. század egyik jelmondata is lehetne, hiszen már a hagyományos iskolai oktatásban és azon túl is egyre nagyobb teret hódítanak a különféle modern, multimédiás eszközök, amelyekkel az oktatók könnyen befogadható formában igyekeznek közelebb hozni a tudományok sokszor elvontnak tűnő világát kicsik és nagyobbak számára. Hazánkban az egyik első ilyen kezdeményezés a Csodák Palotájának létrehozása volt, ezt követte most egy jóval nagyobb szabású vállalkozás, amely a Debreceni Egyetem szakmai hátterére alapozva a természettudományok különleges területeit (fizika, kémia, orvos- és hidrobiológia, botanika, robotika, valamint csillagászat) mutatja be a látogatóknak.

Az Agóra Pólus programra pályázó város vezetése az Egyetem területét, azon belül az 1928-ban alapított Botanikus Kertet választotta a Tudományos Élményközpont helyszínének. A telepítés érdekessége, hogy a közelben található az Egyetem 1932-ben átadott főépülete (tervező: Korb Flóris), amelynek főtengelye az Egyetem sugárútra illeszkedik. Ezt az Korb által megrajzolt útvonalat a Nagyerdő rendezésével együtt a város 1930-as rendezési terve rögzítette, amely Borsos József városi főmérnök nevéhez fűződik. A sugárút irányát folytatva a főépület mögött, egy korábbi csillagda helyére épült a hatvanas években a napfizikai obszervatórium, valamint később, tőle északabbra a pálma- és növényház együttese. A Tudományos Élményközpont ezzel az együttessel szöget bezáróan, az Egyetemi Sporttelep mögött, a Botanikus Kertbe „rejtve” épült fel.


Agóra Tudományos Élményközpont - tervező: Kovács Péter DLA, Lengyel István - fotó: Bujnovszky Tamás




A tervezők az új központ főtengelyét úgy választották meg, hogy az párhuzamos legyen a kert határát adó Móricz Zsigmond körúttal, képzeletben meghosszabbítva pedig pont az obszervatóriumig vezessen. (Ez a gesztus áttételesen, kissé elforgatva emlékeztet az Egyetem főépületének elhelyezésére.) A telepítést nagyban meghatározta, hogy a 12 hektáros Botanikus Kert egésze természetvédelmi terület, északnyugati része pedig kiemelten védett gyöngyvirágos tölgyes, ezért az új épület döntően a hatvanas évekbeli, napjainkra igen elavult izotóp-labor helyére került, így a zöldfelületekből csupán egy kisebb, kevésbé értékes akácos területet kellett „feláldozni”. Nagy kihívást jelentett az évek óta használaton kívül álló, számos veszélyes anyagot tartalmazó épület bontása.


Agóra Tudományos Élményközpont - tervező: Kovács Péter DLA, Lengyel István - fotó: Bujnovszky Tamás


A Tudományok Palotája új, önálló - az épülethez hasonlóan eléggé rejtett - bejáratot és portaépületet kapott a Móricz Zsigmond körút felől; innen, a parkolóktól erdei ösvényt idéző, emelt pallóborítású, szögtöréses gyalogút vezet az épületig (síkvidéki formában emlékeztet a Skardelli-féle pannonhalmi fogadóépülettől az apátsághoz vezető erdei ösvényre). A megérkezés izgalmát fokozza, hogy egy tó felett áthaladva léphetünk be az épületbe, amelynek tömegformálása ebből az irányból rendkívül tagolt. A körúttal párhuzamos, a gyalogösvény és a híd által is jelzett főirányra merőleges az épület hossztengelye, ez alkotja a többszintes, galériás közlekedő és zsibongó, ún. kreatív (többcélú) teret, erre fűződnek fel a különböző funkcionális egységek. Méretüket a tervezés alapját képező tudományos program határozta meg, az építészek ezen tércsoportokat egymástól elkülönülő, az épületnek változatos megjelenést adó kubusokba rendezték, köztük keskeny hasítékokkal, beengedve a fényt és az erdei környezetet a belső térbe. „Komoly munkát jelentett a tervezési programban rögzített szintterület ésszerű elrendezése. Egyes funkciók terepszint alá helyezésével sikerült elérni, hogy a központ épülete ne feszítse szét a botanikus kerti környezet léptékét” – emlékszik vissza a tervezés időszakára Kovács Péter.


Agóra Tudományos Élményközpont - tervező: Kovács Péter DLA, Lengyel István - fotó: Bujnovszky Tamás


Az obszervatóriumig vezető látványtengely az előtéren át, a túlsó oldalon egy félkör alakú, mesterséges domb oldalába „fúrva” ismét előbukkan. Ez a forma az Alföldnek ezen a részén gyakori, szélhordta homokbuckák képét is felidézheti a látogatók előtt, amely - ebből az irányból nézve - a ház jelentős részét szinte „eltemette” maga alatt: a teljes, nagy belmagasságú pinceszintet, valamint a két szint magasságát átfogó, negyedkör alaprajzú előadótermet, a ház egyik központi terét. A domb vonalvezetése az előtér és a nagyterem félkör alaprajzú, parabolikus héjszelet szerkesztésű monolit vasbeton lefedésében is visszaköszön, amely szerkezeti szempontból az épület egyik legattraktívabb részlete. A külső megjelenéssel konzekvens módon a belsőben is a fehér, valamint az üvegfelületek, illetve a rajtuk keresztül elő-előbukkanó természet látványa, valamint a folyton változó átlátások sorozata a meghatározó.

Az épületet dél-nyugati oldalról övező tekintélyes nagyságú (1200 m3-es) mesterséges tó nem csupán esztétikai és a mikroklíma javítását célzó megfontolásból született: a hidrobiológiai kutatásokhoz létrehozott óriási „akvárium” a víz alatti élővilág tanulmányozására szolgál, ahová a látogatók is betekinthetnek egy konzolosan kinyúló födémről. Az erdei környezetből egyedül a csillagvizsgáló 24 m magas kupolája és a hozzá kapcsolódó lépcsőtorony emelkedik ki, amelynek előírás szerint a környező fák lombkoronája felé kellett nyúlnia. Ez a nagyjából középen elhelyezkedő, a régi obszervatórium felé mutató hasáb vertikális tengelyként „megfogja”, egyensúlyban tartja a tó partján hosszan elnyúló, tagolt épületet, amely a domb felől viszont összefogottabb, monolitikusabb hatást kelt.


Agóra Tudományos Élményközpont - tervező: Kovács Péter DLA, Lengyel István - fotó: Bujnovszky Tamás



Az építészpáros több korábbi debreceni alkotására jellemző a fehér, vakolt felületek alkalmazása (például a Mag-ház, az In-Vitro Diagnosztikai Tömb és az Informatikai Kar épülete), itt a letisztultság, a nyers plasztikusság kifejezése és a modern építészeti utalások mellett elsősorban az erdei környezetben a megfelelő kontraszt elérése miatt döntöttek a „fehér ház” koncepciója mellett. A napszakok és az évszakok változásával a környező fák árnyékai finom, állandóan változó mintázatot rajzolnak a nagyméretű tömör homlokzatokra, különleges, „természetes” mintázatot adva, és egyúttal oldják a szikár tömbök zártságát, keménységét is.

A pályázat keretén belül megújulhatott a régi obszervatórium, illetve a kísérleti állatház épülete, a pálma- és növényház pedig kismértékben bővülhetett is, így a Botanikus Kert minden építménye újjászületett. Elkészült a Tudományos Élményközpont, most már „csupán” a belső minőségi tartalommal való megtöltése és a látogatók bevonzásának nem kis feladata van hátra. Ismét beigazolódott: érdemes újra és újra ellátogatni Debrecenbe, hiszen a város és az egyetem folyamatosan megújuló és bővülő területei, épületei számos érdekességet tartogatnak.


Agóra Tudományos Élményközpont - tervező: Kovács Péter DLA, Lengyel István - fotó: Bujnovszky Tamás



Garai Péter

 



vélemény írásához jelentkezzen be »