építészet : környezet : innováció

Ahol a napiskola több egy jól hangzó frázisnál

A világ egyik legnehezebben megközelíthető régiójában fekvő Zanglában csak a néhány nyári hónapban lehet építeni. 4000 méter magasságban, önkéntesekkel, helyiekkel, adományokból, áram nélkül. Nagy Csaba beszámolója.

A Zanglai Napiskola tervezése 2011 telén kezdődött, a Zanglai királyi palotát helyreállító Csoma Szobája Alapítvány felkérésére, velük együttműködve. A tavaszi adománygyűjtés - nyáron - az első két egység alapozására és felmenő falaira volt elég, aztán jött a téliesítés. Itthon a helyi tapasztalatok alapján az irodai áttervezés következett, majd a tavasz (adománygyűjtés) és 2013 nyarán az építkezés (az első két tanterem), és megint ősz, tél, tavasz és nyár…

Zangla

Zanglában, a tibeti kultúrájú vidékén található a középkori királyi palota, melynek kis fűtetlen cellájában dolgozta fel Kőrösi Csoma Sándor Tibet történetét, földrajzát és irodalmát és itt állította össze a híres tibeti szójegyzéket, majd az első tudományos igényű tibeti-angol szótárt. Saját bevallása szerint télen is tűz nélkül dolgozott, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott, szárított jaktrágyával táplált nyílt tűz füstje miatt képtelen volt olvasni. Az elszigeteltség miatt a Zanszkár völgye az egyik utolsó régió, ahol a hagyományos tibeti kultúra és építészet eredeti formájában fennmaradt.

Építési fotó, forrás: Archikon Építésziroda

Napiskolák a régióban

A hosszú téli időszak az egész régiót elzárja a külvilágtól, a hágók októbertől áprilisig járhatatlanná válnak. A 4000 méter körüli magasságban a tüzelőanyag hiánya miatt az iskolák is hosszú téli szünetre kényszerülnek. A régió klímája magashegyi száraz, napsütéses. A földművelési szezon nagyon rövid, az öntözéshez a gleccserek olvadékvizét használják, az intenzív mezőgazdasághoz a gyerekek munkájára is szükség van. A rövid mezőgazdasági szezon egybeesik a tanulásra is legalkalmasabb nyári időszakkal. A megoldás a téli oktatást is lehetővé tevő szolár iskola lehet.

A régióban 2000-ben elsőnek a Lingshed szolár iskola épült fel, egy korábban arra túrázó osztrák építész kezdeményezését követően. A britek a neves Arup szerkezettervező cég vezetésével már 2001-ben követték a példát és azóta szintén több ütemben bővített hatalmas bentlakásos iskola-komplexummal rukkoltak elő Shey-ben. Sani településen a németek, Kargyakban pedig egy cseh nonprofit szervezet hozott létre napiskolát.

A zanglai magyar napiskola

A magyar napiskola a néhai Zanglai királyság 5 falujának készül, mintegy 60-80 gyermek számára. A cél egy kizárólag a nap hőjével fűtött 4 tantermes iskola létrehozása, mely a zanszkári építészeti örökségen alapul, de a kortárs fenntartható építészet elveit követi.

Alaprajz, forrás: Archikon Építésziroda

Egyszerű és racionális épületnek kellett születnie, hiszen a rendelkezésre álló adományokból kell az anyagiakat finanszírozni. A szakaszosan is megépíthető, négy tanteremből álló, sorolt alaprajzi képlet kézenfekvő megoldás. Az egyediséget az adta, hogy a téli szoláris hőnyereség szempontjából ideális dél-délnyugati tájolás és a teleklejtés nem esett egybe, így az egységeket lépcsőzetesen emelkedően helyeztük el. A tantermek a pufferzónaként is funkcionáló előtérből nyílnak. Az épület lényegi koncepciója, hogy a nagy magasság miatt rendkívül intenzív napsugárzás befogásával olyan tantermeket hozzunk létre, ahol fosszilis tüzelőanyag égetése nélkül is tanulásra alkalmas hőmérsékletet lehet teremteni a téli időszakban. A régióban már elkészült iskolák egy része napteres, más részük „trombe” falas, de van a kettő ötvözetéből született megoldás is. Télen a napteres változat nagyobb hőingadozással, de gyorsabb felmelegedéssel, míg a „trombe” falas megoldás alacsonyabb, de viszonylag állandó hőmérséklettel jár.

Építési fotó, forrás: Archikon Építésziroda

Miután az épület télen reggeltől kora délutánig van használatban, és az esti éjszakai léghőmérséklet kevésbé lényeges, az adatok elemzése után egy kombinált megoldás tűnt a legcélravezetőbbnek, így olyan egységeket terveztünk, mely első ütemben inkább napteres, de a későbbi tapasztalatok alapján optimalizált hőtárolófalas irányban is továbbfejleszthető. A projekt során a helyszíni anyagok (vályog, kő, fa) fenntartható felhasználásán, a hagyományos mesterségbeli tudás felélesztésén túlmenő célkitűzés a helyi közösség gazdasági fejlesztése is.

A Csoma Szobája Alapítvány koordinálása mellett, a helyi szakemberek bevonásával és az önkéntesek nagyarányú segítségével az építkezés harmadik nyarához érkezett, hogy idén elkészül-e mind a négy tanterem arról Irimiás Balázs fog helyszíni beszámolókat küldeni.

Nagy Csaba

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »