építészet : környezet : innováció

Aktív ember – passzív ház

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén álló passzív ház tervezése és építése során a legfőbb cél az olcsó, energiatakarékos üzemeltetés és a környezet védelme volt. Az országban elsőként az épület levizsgázott a német Passzív Ház Intézet tesztjén is.
építész-kivitelező: Béleczki Attila

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az ember. Követ pattintott, szerszámokat készített, kijött a barlangból, házat épített. Egyre nagyobb és nagyobb épületek születtek a keze alatt, újabb és újabb technológiákat fedezett fel. Egyre kényelmesebb lett minden. A gyertyát és a petróleumlámpát felváltotta a villanykörte. A Föld adott kőolajat, gázt és vizet. Ő pedig használni kezdte ezeket, egyre többet belőlük. És boldogan élt, míg… Míg el nem tékozolt mindent, tele nem szemetelte a bolygót, vagy ki nem irtotta magát?

 

Mihály György valószínűleg nem így szeretné folytatni az emberiség meséjét. A filmes szakember komolyan veszi a környezetvédelmet – de amikor építkezni kezdett, először nem ez lebegett a szeme előtt. Felesége és három kisfia van. Úgy gondolta: ha bármi történne vele, ők ne kerüljenek szorult helyzetbe azért, mert például nem tudják fizetni a hatalmas gázszámlát. Olyan technológiát keresett, amelynek segítségével a lehető legkisebbre csökkentheti a rezsit. Nem volt rest, bújni kezdte a könyveket és az internetet. Amikor az ismerős építészmérnököknek először beszélt egy olyan házról, amelyet nem kell fűteni, csak nevettek rajta. Később azonban meglepődtek, amikor eléjük tolta a külföldi forrásokból gyűjtött információtömeget. Szerencsére egy olyan kivitelezőre is ráakadt, aki már alig várta, hogy passzív házat építhessen.

 

De milyen is egy passzív ház? A pilisszentlászlói épület első pillantásra, kívülről egyszerűen csak szép, ízléses. Aztán feltűnik, hogy nincs kémény. Innen nem jutnak ki a tüzelésből eredő káros anyagok. És – mint már említettük – tulajdonképpen nem igényel aktív fűtést. A bent megtermelt hulladékhő elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a ház hőveszteségét. Ennek feltétele persze a kiváló szigetelés. A házhoz betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, a falak 30 centiméter vastag szigetelést kaptak (a magyar átlag egyébként 5 cm). Az ajtókon és ablakokon sem látszik semmi különös, de ezek a szokásos kettő helyett három rétegű üvegből készültek. A nyílászárókat egyébként egészen más technikával állították be, mint ahogy azt mi megszoktuk. Itt négy különböző anyagot (például különleges szalagokat) használtak a tömítettség érdekében – hiszen a passzív ház másik fontos feltétele, hogy légtömör legyen. Egy átlagos házból annyi levegő szökik el itt-ott, kis réseken keresztül az épületből, hogy a tulajdonos gyakorlatilag az utcát fűti. Itt semmit sem bíztak a véletlenre, és a speciális teszt is azt mutatta, hogy nem hiába pepecseltek az ablakokkal.

 

De légtömörség ide vagy oda, a levegő bent csak elhasználódik, és szellőztetni kéne… Ez viszont hatalmas hőveszteséggel járna. Ezért a passzív házban nem is nagyon nyitogatják az ablakokat, a friss levegőről egy gép gondoskodik két kicsi, 70 wattos motorral. A ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, és a ház oldalában tekereg 2 méter mélyen és 50 méter hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha például odakint 40 fokkal tombol a kánikula, az épületbe már a 20-24 fokos levegő jut be. Ha pedig -15 fokban vacognánk kint, mire a levegő a házba kerül, már 0 fokossá szelídül. Küszöbnek nincs helye a lakásban, mert csak akadályozná a levegő szabad áramlását. Mielőtt az „elfáradt” levegő elhagyná a házat, talákozik egy hőcserélővel, és ott átadja a melegét a friss levegőnek. Az ilyen szellőztetésnek köszönhetően a penésztől sem kell tartani. A módszernek pedig az energiaspóroláson kívül más előnyei is vannak. A bejövő levegő útjába szűrőt helyezhetünk, amely például nem engedi be a polleneket. Németországban az allergiás betegeknek sokszor azt ajánlják, költözzenek passzív házba, és néhány hét alatt vége a tüsszögésnek – zsebkendőből is kevesebb fogy…

 

A házat persze alulról és felülről is szigetelni kell. Lent ezt polisztirollal oldották meg, a tetőnél pedig egy izgalmas új anyagot vetettek be. Ehhez újságpapírt rostosítanak egy speciális ipari eljárással, ezt összetömörítik, beteszik egy óriási „turmixgépbe”, amely fellazítja az anyagot, és a pépet egy csövön keresztül befújják a tető alá. Mivel ez az anyag önterülő, jóval kevesebb a hibalehetőség. Arról nem is beszélve, hogy környezetbarát megoldás!

 

A vízszigetelésnél is újrahasznosított anyagot alkalmaztak, mégpedig PVC-t. Ebből a hulladékból mérhetetlen mennyiség keletkezik, és gyakorlatilag le se bomlik, legalábbis mi ezt biztosan nem érjük meg. Egy magyar szakember azonban új életet adott a szemétnek – korommal keverte a PVC-t, és egy hegeszthető, rugalmas fóliát készített belőle. A tökéletes vízszigetelésen kívül ennek az anyagnak fontos tulajdonsága, hogy kiszűri a talajból a házba áramló radon sugárzást. Brit kutatók szerint a tüdőrákos esetek 9 százalékában éppen ez a radioaktív nemesgáz okozza a bajt, és az összes daganatos eset néhány százalékáért is ez a felelős. A színtelen, szagtalan radon a természetben sok helyen fordul elő alacsony koncentrációban – nálunk is. Ha kint találkozunk vele, nem ártalmas, de a házban túl sok gyűlik össze belőle. A pilisi ház lakóinak azonban nem kell tartaniuk ettől.

 

A melegvizet geotermikus hőszivattyú állítja elő – a méretes szerkentyű ebben az esetben két 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből. A szivattyú táplálja a tartalék fűtést is, amelyet itt a falakba és a mennyezetbe vezettek be. Mindkettő úgynevezett sugárzó hőt ad le, ez pedig az élő tűzhöz vagy a kályhához hasonló barátságos és egészséges meleget jelent. Ha odakint tikkasztó meleg van, klímára akkor sincs szükség. Ilyenkor a hőszivattyű működését megfordítják, és a falban illetve a mennyezetben keringtetett víz segédletével tudják kihűteni a házat. Mindehhez minimális mennyiségű elektromos energia szükséges.

 


 

Manapság rendesen szennyezzük élővizeinket is. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy a csapból korlátlanul folyik a víz, és azzal sem törődünk, hogy hova. Ráadásul ez nem kevés pénzünkbe kerül. A pilisi házban úgy takarékoskodnak a vízzel, hogy két külön szennyvízcsatornát építettek. A wc-ből, a konyhából és a mosógépből származó víz a biológiai tisztítóba kerül, amely azt baktériumok segítségével lebontja, az így nyert szürke vizet pedig vígan használhatják öntözésre. Így a szennyvízhálózatot sem terhelik, és a növények is igazán hálásak a tápanyagokért. A mosdásra használt víz egy másik masinában gyűlik, amely megszűri, csírátlanítja, megtisztítja és visszaszivattyúzza a wc-tartályba és a mosógéphez. Ennek a trükknek a segítségével a házban fele annyi vizet használnak, mint ha a hagyományos módon oldanák meg a szennyvízelvezetést. És hogy egy csepp se vesszen kárba: az esővizet is felfogják, megszűrik.

 

A szelektív hulladékgyűjtésről nem lehet eleget beszélni. Lassan talán itthon sem nézik bolondnak azt, aki külön gyűjti az üveget és a papírt, de azért túlzás lenne azt állítani, hogy ez nálunk természetes. Mihályéknál pedig az. A faluban szerencsére már van szelektív gyűjtő. A konyhapultba ezért négyvödrös szemetes került, és ráadásnak egy komposztáló. Sokszor az embernek nincs kedve pepecselni és hajolgatni pár krumpli héja miatt – de ha megkönnyíti magának a dolgot, és praktikusan alakítja ki a konyhát, mindjárt egyszerűbb a helyzet. Egy mozdulat az egész - ha zöldséget pucolunk, a héját azonnal belekotorhatjuk a pultba épített tárolóba. Apróság, de beválik.

 

A ház belsejében használt környezetbarát anyagok, például a tömör gipszből készült falak, kiegyensúlyozzák a páraháztartást. A bio falfestékben nincs káros anyag, és ha a külső falra rásüt a nap, az antibakteriális festék elpusztítja a felületen megtelepedő baktériumokat. A padlót is természetes anyagokkal, fával, parafával, tengeri fűvel, kókuszrosttal burkolták.

 


 

A passzív ház építésére Mihály Györgynek alapvetően gazdasági indítékai voltak – és kiderült, hogy ez összecseng a környezettudatos életvitellel. Ami jó a zsebének, az jó a környezetnek. És az Európai Uniónak is megfelel. Jövő évtől ugyanis már nem árt erre is gondolni. Az önkormányzati és területfejlesztési tárca rendelettervezete szerint 2008-től az új épületek esetében energetikai tanúsítványt kell készíttetni, a meglévőknél pedig a zöld kártya megszerzésére 2009. január 1-től lehet szükség, ha a házat eladják vagy bérbe adják. Az EU egyébként még 2002-ben döntött úgy, hogy a lakó- és szolgáltató jellegű épületek esetében is megpróbálja kordában tartani az energiahasználatot. Aláírta ugyanis a Kiotói Jegyzőkönyvet, és vállalta, hogy 2008 és 2012 között 8 százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A tagországok számára az energetikai jellemzők tanúsítása 2006 elejétől kötelező, Magyarország három év türelmi időt kapott.

Fészekrakók- filmajánló


 

Hogy mit is takar majd ez a tanúsítvány? A házakat az energiafelhasználás szempontjából úgy osztályozzák majd, mint ahogy azt a különböző elektromos háztartási gépeknél teszik – az épület A, B, C stb. jelzést kap. Ehhez megnézik, mennyit fogyaszt a tűzhely és a mosógép, mennyi energia megy el fűtésre, légkondicionálásra, világításra és egyebekre. Tavaly szeptembertől minden építési engedélyhez szükség van energetikai számításokra – és a kapott érték persze nem haladhatja meg a megszabottat. Azt azonban még nem tudni, mire számíthat az, aki nem készítteti el a tanúsítványt. Néhány szakértő azt mondja: a tulajdonos érdeke, hogy tisztában legyen az adatokkal, és birtokában legyen a dokumentum – ha tehát ő úgy dönt, nem kell neki az információ, az az ő baja. Mások szerint az egész csupán formalitás, hiszen a tervezők nagy része úgyis egy adott számítási mintába helyettesíti majd be az aktuális értékeket, igazából nem méri majd fel a helyzetet, és csak tessék-lássék foglalkozik a dologgal – és ha nem lesz komoly vizsgálat, az energiatakarékosság terén sem várható komoly eredmény. Kérdés tehát, hogy ezzel a szabályozással mit érünk el – azzal viszont egészen biztosan ártunk magunknak és másoknak, ha megvonjuk a vállunkat, és nem törődünk a pocsékolással. Ha otthonunk tervezésénél figyelembe vesszük a környezet érdekét, nem csak az EU-szintű kezdeményezésre adunk hatékony lakossági választ, hanem saját lelkiismeretünk is nyugodtabb lehet.

 

Az embernek megvannak a maga fogyasztói szokásai, és ezeken borzasztóan nehezen változtat. Az építkezés terén a legtöbben konzervatívak vagyunk, és abból táplálkozunk, amit az előző generációk tanítottak nekünk – ehhez pedig mereven ragaszkodunk, és nem nagyon hajlunk a változtatásra, főleg akkor, ha nincs elég információnk. Mihály Györgynek az is régi vágya volt, hogy filmet készítsen egy építkezésről, és ezzel segítse át a sok buktatón azokat, akik ekkora fába vágják a fejszéjüket. Most erre is sor kerülhetett – a csaknem két éves munka minden fázisát rögzítették. De nem csak építkezni tanít minket. Amikor a filmes szakember a faluba költözött, szemet szúrt neki, milyen piszkos az egyik közeli utca. Családjával minden hétvégén nekilátott, és összeszedte az eldobált üvegeket, papírokat, cigarettacsikkeket. Tudom, tudom, csepp a tengerben. De az utca mára tiszta. Mostanában már senki sem hajítja el arrafelé a szemetet.

A környezet és önmagunk védelme nyilvánvalóan áldozatokkal jár – sokszor anyagiakkal is. Az építőipar azonban olyan szélsebesen fejlődik, hogy hamarosan talán nem kell mélyebben a zsebünkbe nyúlnunk, ha a passzív ház és a környezettudatos életmód mellett döntünk. Aki nem hiszi, járjon utána…


A család tavaly augusztusban költözött be a házba, amely levizsgázott télen-nyáron. (És az országban elsőként az épület levizsgázott a német Passzív Ház Intézet tesztjén is.) Egy prototípus költsége persze nem értékelhető, de Béleczki Attila építész, aki évi 30-50 házat épít, állítja, hogy a sokévi tanulással és a Mihály-féle épület tapasztalataival a háta mögött ma már képes olyan passzív házat építeni, amelynek költségei nem haladják meg egy magyar szabvány szerint épített, tízcentis hőszigeteléssel ellátott jó minőségű ház ráfordításait.

szöveg és képek: Mihály György


építész-kivitelező: Béleczki Attila Bauland Kft

9 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »