Design/Formatervezés

Aktív ember – passzív ház

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Aktív ember – passzív ház
Design/Formatervezés

Aktív ember – passzív ház

2007.07.27. 10:55

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Mihály György

Földrajzi hely:
Pilisszentlászló, Magyarország

Vélemények:
9

Letölthető dokumentumok:

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén álló passzív ház tervezése és építése során a legfőbb cél az olcsó, energiatakarékos üzemeltetés és a környezet védelme volt. Az országban elsőként az épület levizsgázott a német Passzív Ház Intézet tesztjén is.építész-kivitelező: Béleczki Attila

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az ember. Követ pattintott, szerszámokat készített, kijött a barlangból, házat épített. Egyre nagyobb és nagyobb épületek születtek a keze alatt, újabb és újabb technológiákat fedezett fel. Egyre kényelmesebb lett minden. A gyertyát és a petróleumlámpát felváltotta a villanykörte. A Föld adott kőolajat, gázt és vizet. Ő pedig használni kezdte ezeket, egyre többet belőlük. És boldogan élt, míg… Míg el nem tékozolt mindent, tele nem szemetelte a bolygót, vagy ki nem irtotta magát?

 

1/11

Mihály György valószínűleg nem így szeretné folytatni az emberiség meséjét. A filmes szakember komolyan veszi a környezetvédelmet – de amikor építkezni kezdett, először nem ez lebegett a szeme előtt. Felesége és három kisfia van. Úgy gondolta: ha bármi történne vele, ők ne kerüljenek szorult helyzetbe azért, mert például nem tudják fizetni a hatalmas gázszámlát. Olyan technológiát keresett, amelynek segítségével a lehető legkisebbre csökkentheti a rezsit. Nem volt rest, bújni kezdte a könyveket és az internetet. Amikor az ismerős építészmérnököknek először beszélt egy olyan házról, amelyet nem kell fűteni, csak nevettek rajta. Később azonban meglepődtek, amikor eléjük tolta a külföldi forrásokból gyűjtött információtömeget. Szerencsére egy olyan kivitelezőre is ráakadt, aki már alig várta, hogy passzív házat építhessen.

 

11/11

De milyen is egy passzív ház? A pilisszentlászlói épület első pillantásra, kívülről egyszerűen csak szép, ízléses. Aztán feltűnik, hogy nincs kémény. Innen nem jutnak ki a tüzelésből eredő káros anyagok. És – mint már említettük – tulajdonképpen nem igényel aktív fűtést. A bent megtermelt hulladékhő elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a ház hőveszteségét. Ennek feltétele persze a kiváló szigetelés. A házhoz betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, a falak 30 centiméter vastag szigetelést kaptak (a magyar átlag egyébként 5 cm). Az ajtókon és ablakokon sem látszik semmi különös, de ezek a szokásos kettő helyett három rétegű üvegből készültek. A nyílászárókat egyébként egészen más technikával állították be, mint ahogy azt mi megszoktuk. Itt négy különböző anyagot (például különleges szalagokat) használtak a tömítettség érdekében – hiszen a passzív ház másik fontos feltétele, hogy légtömör legyen. Egy átlagos házból annyi levegő szökik el itt-ott, kis réseken keresztül az épületből, hogy a tulajdonos gyakorlatilag az utcát fűti. Itt semmit sem bíztak a véletlenre, és a speciális teszt is azt mutatta, hogy nem hiába pepecseltek az ablakokkal.

 

2/11

De légtömörség ide vagy oda, a levegő bent csak elhasználódik, és szellőztetni kéne… Ez viszont hatalmas hőveszteséggel járna. Ezért a passzív házban nem is nagyon nyitogatják az ablakokat, a friss levegőről egy gép gondoskodik két kicsi, 70 wattos motorral. A ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, és a ház oldalában tekereg 2 méter mélyen és 50 méter hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha például odakint 40 fokkal tombol a kánikula, az épületbe már a 20-24 fokos levegő jut be. Ha pedig -15 fokban vacognánk kint, mire a levegő a házba kerül, már 0 fokossá szelídül. Küszöbnek nincs helye a lakásban, mert csak akadályozná a levegő szabad áramlását. Mielőtt az „elfáradt" levegő elhagyná a házat, talákozik egy hőcserélővel, és ott átadja a melegét a friss levegőnek. Az ilyen szellőztetésnek köszönhetően a penésztől sem kell tartani. A módszernek pedig az energiaspóroláson kívül más előnyei is vannak. A bejövő levegő útjába szűrőt helyezhetünk, amely például nem engedi be a polleneket. Németországban az allergiás betegeknek sokszor azt ajánlják, költözzenek passzív házba, és néhány hét alatt vége a tüsszögésnek – zsebkendőből is kevesebb fogy…

 

A házat persze alulról és felülről is szigetelni kell. Lent ezt polisztirollal oldották meg, a tetőnél pedig egy izgalmas új anyagot vetettek be. Ehhez újságpapírt rostosítanak egy speciális ipari eljárással, ezt összetömörítik, beteszik egy óriási „turmixgépbe", amely fellazítja az anyagot, és a pépet egy csövön keresztül befújják a tető alá. Mivel ez az anyag önterülő, jóval kevesebb a hibalehetőség. Arról nem is beszélve, hogy környezetbarát megoldás!

 

A vízszigetelésnél is újrahasznosított anyagot alkalmaztak, mégpedig PVC-t. Ebből a hulladékból mérhetetlen mennyiség keletkezik, és gyakorlatilag le se bomlik, legalábbis mi ezt biztosan nem érjük meg. Egy magyar szakember azonban új életet adott a szemétnek – korommal keverte a PVC-t, és egy hegeszthető, rugalmas fóliát készített belőle. A tökéletes vízszigetelésen kívül ennek az anyagnak fontos tulajdonsága, hogy kiszűri a talajból a házba áramló radon sugárzást. Brit kutatók szerint a tüdőrákos esetek 9 százalékában éppen ez a radioaktív nemesgáz okozza a bajt, és az összes daganatos eset néhány százalékáért is ez a felelős. A színtelen, szagtalan radon a természetben sok helyen fordul elő alacsony koncentrációban – nálunk is. Ha kint találkozunk vele, nem ártalmas, de a házban túl sok gyűlik össze belőle. A pilisi ház lakóinak azonban nem kell tartaniuk ettől.

 

A melegvizet geotermikus hőszivattyú állítja elő – a méretes szerkentyű ebben az esetben két 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből. A szivattyú táplálja a tartalék fűtést is, amelyet itt a falakba és a mennyezetbe vezettek be. Mindkettő úgynevezett sugárzó hőt ad le, ez pedig az élő tűzhöz vagy a kályhához hasonló barátságos és egészséges meleget jelent. Ha odakint tikkasztó meleg van, klímára akkor sincs szükség. Ilyenkor a hőszivattyű működését megfordítják, és a falban illetve a mennyezetben keringtetett víz segédletével tudják kihűteni a házat. Mindehhez minimális mennyiségű elektromos energia szükséges.

 

3/11

4/11

5/11


 

Manapság rendesen szennyezzük élővizeinket is. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy a csapból korlátlanul folyik a víz, és azzal sem törődünk, hogy hova. Ráadásul ez nem kevés pénzünkbe kerül. A pilisi házban úgy takarékoskodnak a vízzel, hogy két külön szennyvízcsatornát építettek. A wc-ből, a konyhából és a mosógépből származó víz a biológiai tisztítóba kerül, amely azt baktériumok segítségével lebontja, az így nyert szürke vizet pedig vígan használhatják öntözésre. Így a szennyvízhálózatot sem terhelik, és a növények is igazán hálásak a tápanyagokért. A mosdásra használt víz egy másik masinában gyűlik, amely megszűri, csírátlanítja, megtisztítja és visszaszivattyúzza a wc-tartályba és a mosógéphez. Ennek a trükknek a segítségével a házban fele annyi vizet használnak, mint ha a hagyományos módon oldanák meg a szennyvízelvezetést. És hogy egy csepp se vesszen kárba: az esővizet is felfogják, megszűrik.

 

6/11

7/11

A szelektív hulladékgyűjtésről nem lehet eleget beszélni. Lassan talán itthon sem nézik bolondnak azt, aki külön gyűjti az üveget és a papírt, de azért túlzás lenne azt állítani, hogy ez nálunk természetes. Mihályéknál pedig az. A faluban szerencsére már van szelektív gyűjtő. A konyhapultba ezért négyvödrös szemetes került, és ráadásnak egy komposztáló. Sokszor az embernek nincs kedve pepecselni és hajolgatni pár krumpli héja miatt – de ha megkönnyíti magának a dolgot, és praktikusan alakítja ki a konyhát, mindjárt egyszerűbb a helyzet. Egy mozdulat az egész - ha zöldséget pucolunk, a héját azonnal belekotorhatjuk a pultba épített tárolóba. Apróság, de beválik.

 

A ház belsejében használt környezetbarát anyagok, például a tömör gipszből készült falak, kiegyensúlyozzák a páraháztartást. A bio falfestékben nincs káros anyag, és ha a külső falra rásüt a nap, az antibakteriális festék elpusztítja a felületen megtelepedő baktériumokat. A padlót is természetes anyagokkal, fával, parafával, tengeri fűvel, kókuszrosttal burkolták.

 

8/11

9/11

10/11


 

A passzív ház építésére Mihály Györgynek alapvetően gazdasági indítékai voltak – és kiderült, hogy ez összecseng a környezettudatos életvitellel. Ami jó a zsebének, az jó a környezetnek. És az Európai Uniónak is megfelel. Jövő évtől ugyanis már nem árt erre is gondolni. Az önkormányzati és területfejlesztési tárca rendelettervezete szerint 2008-től az új épületek esetében energetikai tanúsítványt kell készíttetni, a meglévőknél pedig a zöld kártya megszerzésére 2009. január 1-től lehet szükség, ha a házat eladják vagy bérbe adják. Az EU egyébként még 2002-ben döntött úgy, hogy a lakó- és szolgáltató jellegű épületek esetében is megpróbálja kordában tartani az energiahasználatot. Aláírta ugyanis a Kiotói Jegyzőkönyvet, és vállalta, hogy 2008 és 2012 között 8 százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A tagországok számára az energetikai jellemzők tanúsítása 2006 elejétől kötelező, Magyarország három év türelmi időt kapott.

Fészekrakók- filmajánló


 

Hogy mit is takar majd ez a tanúsítvány? A házakat az energiafelhasználás szempontjából úgy osztályozzák majd, mint ahogy azt a különböző elektromos háztartási gépeknél teszik – az épület A, B, C stb. jelzést kap. Ehhez megnézik, mennyit fogyaszt a tűzhely és a mosógép, mennyi energia megy el fűtésre, légkondicionálásra, világításra és egyebekre. Tavaly szeptembertől minden építési engedélyhez szükség van energetikai számításokra – és a kapott érték persze nem haladhatja meg a megszabottat. Azt azonban még nem tudni, mire számíthat az, aki nem készítteti el a tanúsítványt. Néhány szakértő azt mondja: a tulajdonos érdeke, hogy tisztában legyen az adatokkal, és birtokában legyen a dokumentum – ha tehát ő úgy dönt, nem kell neki az információ, az az ő baja. Mások szerint az egész csupán formalitás, hiszen a tervezők nagy része úgyis egy adott számítási mintába helyettesíti majd be az aktuális értékeket, igazából nem méri majd fel a helyzetet, és csak tessék-lássék foglalkozik a dologgal – és ha nem lesz komoly vizsgálat, az energiatakarékosság terén sem várható komoly eredmény. Kérdés tehát, hogy ezzel a szabályozással mit érünk el – azzal viszont egészen biztosan ártunk magunknak és másoknak, ha megvonjuk a vállunkat, és nem törődünk a pocsékolással. Ha otthonunk tervezésénél figyelembe vesszük a környezet érdekét, nem csak az EU-szintű kezdeményezésre adunk hatékony lakossági választ, hanem saját lelkiismeretünk is nyugodtabb lehet.

 

Az embernek megvannak a maga fogyasztói szokásai, és ezeken borzasztóan nehezen változtat. Az építkezés terén a legtöbben konzervatívak vagyunk, és abból táplálkozunk, amit az előző generációk tanítottak nekünk – ehhez pedig mereven ragaszkodunk, és nem nagyon hajlunk a változtatásra, főleg akkor, ha nincs elég információnk. Mihály Györgynek az is régi vágya volt, hogy filmet készítsen egy építkezésről, és ezzel segítse át a sok buktatón azokat, akik ekkora fába vágják a fejszéjüket. Most erre is sor kerülhetett – a csaknem két éves munka minden fázisát rögzítették. De nem csak építkezni tanít minket. Amikor a filmes szakember a faluba költözött, szemet szúrt neki, milyen piszkos az egyik közeli utca. Családjával minden hétvégén nekilátott, és összeszedte az eldobált üvegeket, papírokat, cigarettacsikkeket. Tudom, tudom, csepp a tengerben. De az utca mára tiszta. Mostanában már senki sem hajítja el arrafelé a szemetet.

A környezet és önmagunk védelme nyilvánvalóan áldozatokkal jár – sokszor anyagiakkal is. Az építőipar azonban olyan szélsebesen fejlődik, hogy hamarosan talán nem kell mélyebben a zsebünkbe nyúlnunk, ha a passzív ház és a környezettudatos életmód mellett döntünk. Aki nem hiszi, járjon utána…


A család tavaly augusztusban költözött be a házba, amely levizsgázott télen-nyáron. (És az országban elsőként az épület levizsgázott a német Passzív Ház Intézet tesztjén is.) Egy prototípus költsége persze nem értékelhető, de Béleczki Attila építész, aki évi 30-50 házat épít, állítja, hogy a sokévi tanulással és a Mihály-féle épület tapasztalataival a háta mögött ma már képes olyan passzív házat építeni, amelynek költségei nem haladják meg egy magyar szabvány szerint épített, tízcentis hőszigeteléssel ellátott jó minőségű ház ráfordításait.

szöveg és képek: Mihály György


építész-kivitelező: Béleczki Attila Bauland Kft

Vélemények (9)
Zoli245
2010.06.11.
22:37

Üdv!

 És mit szólt a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség ahhoz, hogy a ház passzívháznak van megjelőlve több helyen, de egyébként nem felel meg az előírásoknak, így az nem megfelő információt nyújt a fogyasztók számára, félrevezető?

 

vadrózsa
2009.04.06.
21:10

Hogyan lehetne Béleczki Attilával, vagy K.L.-lel felvenni a kapcsolatot?

vadrózsa
2009.06.02.
16:04
K.L.
2007.09.13.
14:43

Kedves Érdeklődő!

Építőipari szakember vagyok, és 10 éve foglalkozom kivitelezéssel, többek között energiatakarékos házakkal is. Különböző gyártók elemeit használom, összehozva az építkezés célját, a minőséget, ill. az árat az építtető igényei szerint.

Nem nagy tömegben építek, hanem csak abban a mennyiségben, amivel ellenőrzésem alatt tudom tartani az építkezés összes fázisát, mozzanatát. Ezért mertem bevállalni 5 év garanciát az ügyfeleim felé. Minden információ rendelkezésre áll az energiatakarékos házzal kapcsolatban a feltett és fel nem tett kérdésekre, kételyekre. Megfelelő tájékoztatással megszerezhető az ismeret, aminek birtokában reálisan lehet gondolkodni.

Így dolgozom és így gondolkozom hosszútávon, ami kikerül a kezem alól, az jó alap legyen a leendő ügyfelek felé.

„Energiatakarékos ház hagyományos áron.”

K.L.

kigi
2009.05.31.
16:53

@K.L.: Tisztelt K.L.!

 Férjemmel energiatakarékos ház építését tervezzük, esetleg megírná az e-mail címemre (zkinga/kukac/freemail.hu) az Ön elérhetőségét?

 Előre is köszönöm, üdvözlettel: Kigi

rokon
2009.05.31.
17:24

@kigi: T. kigi,

nem tudom lesz-e válasz - de a mail-címből kivettem az "et"-et, mert így a szpem-birodalom nem szippanthatja be.

a szerk.

gramercy
2007.09.09.
14:30

Már az építtető akarata is elismerést érdemel!

 --

 Engem inkább az az aspektusa érdekel a kérdésnek, hogy hogyan lehet ezeket a technikai megoldásokat régebbi épületeknél alkalmazni. Egy tipikus családi ház élettartama 50++ év, a tipkius hogy a 20as éveiben járó házaspár megépíti az új házat és haláláig ott él, majd valaki megörökli, megveszi, felújítja és még 50 évig használja. Tehát ha az ország egészét nézzük, az ingatalnállomány jó esetben 1-2 %-a újul meg (kerül elbontásra) évente.  

 Így viszont országos szinten radikális változsát nem lehet elérni, hacsak nem találunk olyan megoldásokat amivel a 20-as, 30-as......70-es, 80-as, 90-es években (sőt: ma) épült házak ökológiai lábnyomát csökkenteni lehet. 

 

Talán a szelektív hulladékgyűjtés a legegyszerűbb: üveget, műanyag palackokat (bár ezeket ki kellene jogilag irtani), papírt nagyon egyszerű külön gyűjteni (ezt én kötelezővé is tenném). Családi háznál a komposztálás a kert végi halommal is megoldható, és talán a komposztáló készülékeknél még környezetbarátabb.

A következő, szintén könnyen alkalmazható lépés a vízhasználat hatékonyabbá tétele; a régi házak felújításánál ezek viszonylag egyszerűen beépíthetők. A szennyvízelvezetésnél talán a szabályozással is van tennivaló: ahol én élek, ott kötelező rácsatlakozni a kiépített hálózatra, vagy évente számlát bemutatni a szippantós autótól. A szabályozó lehetne rugalmasabb ebben a tekintetben. A kémiailag szennyezett víz mennyiségét is lehet csökkenteni biológiailag előállított ill. lebomló anyagok (bioszappan tusfürdő helyett; almaecet vízkőoldó helyett stb.) alkalmazásával.

 A legproblémásabb viszont a hőszigetelés és a fűtés kérdése. Ha jól gondolom, teljesen passzív házat (aktív fűtés nélkülit) csak újonnan lehet építeni; vagy lehetséges a régi téglaépületek teljes lecsupaszítása után úgy vakolni/szigetelni/burkolni hogy utána passzív legyen? A fal/padló/plafonfűtés is a régi építésű ház függvénye lehet, ha jól gondolom (pl. lehet e a födémbe újjáépítéskor padlófűtést püfölni?..) 

 

Ajánlom mindenkinek Lenoardo DiCaprio legújabb filmjét, a The 11th Hour-t, témába vág. 

 

bardóczi
2007.07.30.
13:05

Jómagam szemlélője voltam az építkezésnek (a közelben gyakorta dolgozom), megvettem a DVD-t az építkezésről és látom a végeredményt, szóvel így alkotok véleményt. A környezettudatról: számtalan megoldás tetszik, de a levegőztetést művi volta (energia felhasználása annak érdekében hogy friss levegő legyen a házban) megbotránkoztat, miközben a Pilis legjobb levegőadottságú terepén vagyunk. A pollen fetisizmust sem értem: nem a pollen az ellenség, hanem a rá tapadó légszennyeződés. A házhoz felhasznált anyagok többsége bontás esetén nem újrahasznosítható. Mellesleg ennyi fás területet kiirtani, ekkor aföldmunkával megváltoztatni egy fél hegyoldalt, nem igazán a környezettudatos gondolkodás felső foka. Sommásan: sikerült nagyon drágán és minden luxust kielégítve létrehozni egy olyan szörnyszülöttet, aminek a tulajdonságaival egy szimpla fatüzeléses vályogház versenyezni képes, ami az ökológai lábnyomot illeti... A házról: a "kívülről egyszerűen szép, izléses" kitétel kissé kicsapta nálam a biztosítékot. A ház ugyanis annyira nincs a terepre helyezve, hogy csak irtó barbár módon lehetett megoldani a gépkocsi feljáró és a közút kapcsolatát. Ilyenkor mindig megerősítve érzem a szakmám létjogosultságát: ahol ennyi elvben értő ember nem tud a terepadottságokkal mit kezdeni, ott szükség van a tájépítészre. A völgyre néző szép kilátás szinte sikoltja, hogy a garázs fölötti semmire nem használt terület terasz legyen. De nem. A terasz a telek hátsó, mindig mélyárnyékos, erdővel övezett területére néz. Ez az adottságok teljes félreértése...

Erich
2007.09.09.
08:30

@bardóczi: Engem nattyon érdekelnek az új/vagy újnak mondott technológiák. Szerintem kell kutatni, mégha hibák árán is. Ki kell próbálni mindent, hogy miként lehetne megcsinálni azt a hazát, ami a bruttó beépítésén túl nem nyújtja ki csápjáit.

Értsd ez alatt azt gondolom, hogy írtó jó lenne odáig eljutni, hogy a ház zéró energiafelhasználású legyen, mert ha megtehetem, akkor tegyem meg.

És.

A ház működésévéel járó "szemetet" (szennyvíz, hulladék,) a bruttó kerületen belül el is lehetne tüntetni. Szóvel meg kell nézni egy jó kis szennyvízkezelőtelepet, hulladéklerakó telepet (lehangaló)..........muszáj elindulni. Bármi áron. Ez a ház nekem szimpatikus, mert valamit mát tud, de a fene vigye el, nem azért képeztek ki minket Mérnök emberekké, hogy a műszaki haladást segítsük?

Nem hiszem hogy a "csak a tégla megoldás" , " járt utat a ..." tpusú hozzáállások összemetsződésében fogAant ÉPÜLETEK LEHETNEK JÓK.

Mert akkor megint győzőtt a tradicíó, a megújulni képtelenség, a lustaság, a rutin, meg  sorolhatnám. 

Az elközelgő ökólógiai "problémák"  elkerülhetetlenek, szóval előre kell mennünk.

A ház viszont építészetileg tényleg (már ami a fotóból lejön)  nem a legjobban fekszik a domboldalon, de ház ez egy másik -hivatásbeli -kérdéssor.

E.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk